"Amikor imádkozol, bocsáss meg bárkinek, akivel szemben bármi bajod van. Akkor a ti mennyei Atyátok megbocsátja a hibáitokat."

Márk 11,2 (GW fordítás)

Amikor az emberek megbántanak minket, két természetes hajlamunk van: emlékezni és visszavágni.

De az 1Korinthus 13,5 nem ezt mondja nekünk: "A szeretet nem számolja fel az elkövetett sérelmeket" (NCV fordítás).

Hogyan kellene tehát reagálnod azokra az emberekre, akik megbántottak téged? Hogyan kezeled azokat a sebeket és sérelmeket, amelyeket felhalmoztál az emlékezetedben?

Ne ismételd meg őket. Ehelyett töröld ki őket. Engedd el a sérelmeket. Bocsáss meg, és folytasd az életed.

Amikor megbántanak minket, hajlamosak vagyunk háromféleképpen megismételni ezt a sérelmet: érzelmileg a fejünkben, kapcsolati szempontból fegyverként, és gyakorlatilag azzal, hogy elmondjuk másoknak.

Először is, megismételjük azáltal, hogy újra és újra átbeszéljük a fejünkben. A neheztelés azonban önpusztító. Csak állandósítja a fájdalmat. Soha nem gyógyít; soha nem old meg semmit. Amire a legtöbbet gondolunk, afelé haladunk. Ha csak arra gondolsz, hogy mennyire megbántottak a múltban, akkor csak a múlt felé fogsz haladni. De ha a jövőre koncentrálsz, akkor a jövő felé fogsz haladni. Ha a lehetőségekre koncentrálsz, akkor a lehetőségek felé fogsz haladni.

Másodszor, a kapcsolatokban felemlegetjük a sérüléseinket. A fájdalmat ékként és fegyverként használjuk. Olyan dolgokat mondunk, mint: "Emlékszel, amikor ezt tetted?" vagy "De hát ezt tetted!".

A Biblia azt mondja a Példabeszédek 17,9-ben: "A szeretet elfelejti a hibákat; a rajtuk való zsörtölődés a legjobb barátokat is szétválasztja" (TLB fordítás). A hibák felemlegetése a házasságokat és minden más kapcsolatot is szétválaszt. 

Harmadszor, megismételjük a sérelmünket azzal, hogy elmondjuk másoknak. Ezt hívják pletykának! Mindenki másnak elmondjuk, kivéve Istent és azt a személyt, akivel a problémánk van.

Tudtad, hogy Isten gyűlöli a pletykát? Ugyanúgy gyűlöli, mint az önteltséget - mert a pletyka is önteltség. A pletyka tiszta és egyszerű ego, és az, hogy megpróbáljuk jobb színben feltüntetni és jobban érezni magunkat. Minden alkalommal, amikor pletykát indítasz útjára, vagy továbbadsz, gőgös vagy. Isten gyűlöli a gőgös önteltséget és a pletykát.

A szeretet nem emlékszik a rosszra. A szeretet nem ismétli meg a megsebzést, hogy az nehezteléssé, pletykává vagy gőgösséggé váljon.

A Márk 11,25 azt mondja: "Amikor imádkozol, bocsáss meg bárkinek, akivel szemben bármi bajod van. Akkor a ti mennyei Atyátok megbocsátja a ti hibáitokat" (GW fordítás). Ez a vers az Amplified Bibliában úgy hangzik, hogy "engedd el".

A szeretet úgy reagál a sérelemre, hogy elengedi azt.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Milyen fájdalmat, - amit újra és újra lejátszol a fejedben - kell ma elengedned?
• Miért gondolod, hogy könnyebb egy hibát felemlegetni, mint megbocsátani? Tényleg könnyebb hosszú távon?
• Mit kell változtatnod azon, ahogyan a pletykákra reagálsz?

(*Daily Hope by Rick Warren, 2023.10.09.)

(A bibliai idézetek hivatkozási helyeit követő jelölések a szerző által választott angol bibliafordításra vonatkoznak. Ezekről a https://napiremeny.blog.hu oldal jobb oldali sávjában a „Rövidítések – Angol nyelvű bibliafordítások jelölései” pont alatt további információk találhatók.)