„Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok. Nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének” 
Jakab 5,16

Sokan titkolják félelmeiket, mert azt gondolják, “Senki nem értené meg, min megyünk keresztül.” De ezzel a gondolkodással megrekedsz. És a “megrekedtség” éppen az a pont, ahol a Sátán látni akar. Ezért arra használja a félelmeidet, hogy csapdába csaljon, és távol tartson attól, hogy segítséget kérj Istentől és más hívőktől.

A Sátán három félelmet használ, hogy csapdában tartson. 

Először is, ott van a saját érzelmeidtől való félelem. Talán azt gondolod, “Ha szembesülök ezzel a problémával — legyen az sérelem, emlék vagy bűn — akkor nem fogom tudni kezelni az érzelmeket. Lehet, hogy szétesek, elveszítem az irányítást vagy a mentális egészségemmel lesznek problémák.”

Megnyugtatlak: Egy ponton szinte mindenki attól tart, hogy nem tudja kezelni az erős érzelmeket. De képes vagy rá — különösen Isten segítségével és a hívőtársak támogatásával. Mindannyian együtt élünk ebben az életben — így felhagyhatunk azzal, hogy úgy teszünk, mintha minden rendben lenne, amikor nincs, helyette hagyatkozhatunk egymás támogatására.

Másodszor, ott van a mások reakciójától való félelem. Azt hiheted, “Ha őszinte vagyok, az emberek elítélnek, elutasítanak vagy elhagynak. Félelmetes, mert, ha felfedem, ki vagyok valójában és ez nem tetszik neked, nem marad semmim.” De nem kell félned az elutasítástól vagy a rosszallástól. Ne feledd, ahogy a Róma 8,31 tanítja, Isten érted van. És, ha őszinte vagy másokkal, az gyakran segít nekik, hogy kapcsolódjanak a küzdelmeidhez és ezzel elmélyítsd a kapcsolatotokat.

Harmadszor, ott a félelem, hogy az őszinteség nem segít. Talán azt gondolod, “Mi értelme van? Miért osszam meg? Nem változtat majd semmin.” De az igazság ez: Isten gyógyulást ígér, amikor megvalljuk bűneinket. A Jakab 5,16 azt mondja, “Valljátok meg egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok.” Isten nem hazug. Ha soha nem találtad meg a szabadságot, az azért van, mert soha nem voltál teljesen őszinte. A gyógyulás alázattal és gyónással kezdődik.

Tehát, milyen rosszul kell lenned ahhoz, hogy segítséget kérj? A fájdalom gyakran az a sav, amely átmarja a tagadás falait. Ha erőd végén jársz, gratulálunk — ez a legjobb hely a változás megkezdéséhez. Ne feledd, Krisztus azért halt meg, hogy kegyelmet adjon neked és a kegyelem a változás ereje. Itt az ideje megtenni az első lépést.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Hogyan támogattál valaki mást, amikor nehéz érzelmeket éltek meg? Hogyan erősítette ez a kapcsolatotokat?
• Ha olyan vagy, mint a legtöbb ember, bizonyos szinten félsz mások elutasításától vagy rosszallásától. De a Róma 8,31 azt mondja, “Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?” Hogyan segít ennek a versnek az igazsága abban, hogy ne félj másoktól?
• Mikor tapasztaltad meg a gyógyulást azáltal, hogy őszintén beszéltél a bűneidről egy másik hívővel? Milyen küzdelmet kell bevallanod ma valakinek?

(*Daily hope by Rick Warren 2025. 02.15.)

„És Mózestől meg valamennyi prófétától kezdve [Jézus] elmagyarázta nekik mindazt, ami az Írásokban róla szólt.” (Lukács 24:27)

A Bibliát csak Isten volt képes összerakni. 66 könyvét 40 különböző szerző 1600 éven át írta – mégis egyetlen témájuk van.

Ez az egyik ok, amiért tudjuk, hogy a Biblia Isten szava: egyetlen, egységes témája van. A Teremtés könyvétől a Jelenések könyvéig arról szól, hogy Isten megmenti, megváltja az embert, ebben pedig Jézus a főszereplő, Jézus a sztár.

Az a tény, hogy a Bibliának egyetlen témája van, maga egy csoda. Az egy dolog lenne, ha egy ember írta volna a Bibliát. A Koránt egy személy írta, Mohamed. „Konfucius analektái”-t (válogatott írások) Konfucius írta. Buddha írásai Buddhától származnak. Elvárhatod tőlük, hogy egységesek legyenek.

Másrészről viszont a Bibliát 40 szerző írta, három kontinensen, különböző korokban, mindenféle élethelyzetekben. Mégis mindegyikük ugyanazt a történetet írta, Jézus történetét. Próféták, költők, hercegek, királyok, hajósok, katonák, mindegyiküknek ugyanaz a sztorija. Egyesek közülük otthonaikban írtak, mások börtönökben, megint mások hajókon utazva. Nem is lehetne összeszedni ennél különfélébb szerzői csoportot.

Mégis a történet ugyanarról szól.

Képzeld el, adnék 50 embernek egy-egy papírlapot, és azt mondanám nekik, mindenki a saját papírjából tépjen ki valamiféle alakzatot, de nem mondanám meg nekik, hogy ezt mire fogom használni. Mekkora a valószínűsége, hogy az Egyesült Államok térképét össze tudom rakni ezekből a papírdarabokból? Ennek az esélye végtelenül csekély. Ha ilyet tennék, a legtöbb ember tréfának gondolná.

Ahogyan a Biblia összeállt, az egy csoda.

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az Újszövetség Jézusról szól, az Ószövetség pedig Izraelről. Ez azonban nem igaz. Lukács 24:27-ben azt mondja a Biblia: „Mózestől meg valamennyi prófétától kezdve [Jézus] elmagyarázta nekik mindazt, ami az Írásokban róla szólt.” Az Újszövetség akkor még nem is volt megírva.

A képek, metaforák, analógiák, illúziók – az elejétől a végéig – Isten tervéről szólnak: hogyan váltja meg az embereket, hogyan építi családját az örökkévalóság számára. Ez mind Vele kezdődik. Őt láthatod mindegyik könyvben.

Ez csoda.

Beszéljetek róla:

• Tekinthető-e csodának, hogy a Biblia egységessége megváltoztatja a viselkedésedet, amint olvasod ma a csendességedben?
• Amikor beszélsz a Bibliáról vagy idézel belőle, azzal a csodálattal és tisztelettel teszed-e, amely annak a csodának a megértéséből ered, hogy a Biblia igaz?

(Daily Hope by Rick Warren, 2013.03.13.)