"Miért aggódunk? Mert megpróbáljuk azt tenni, amire csak Isten képes. Megpróbáljuk irányítani az irányíthatatlant, megmagyarázni a megmagyarázhatatlant, megtenni a lehetetlent, megállítani a megállíthatatlant, helyrehozni a helyrehozhatatlant, elviselni az elviselhetetlent, és aztán csodálkozunk, hogy miért is van annyi problémánk az életben."

"Tiéd Uram a fenség, a hatalom, a dicsőség és a győzelem: tiéd a dicséret, mert minden, ami az égben s a földön van, a tiéd, tiéd Uram a királyság és te vagy valamennyi fejedelem felett. Tiéd a gazdagság, tiéd a dicsőség, te uralkodsz mindenen, a te kezedben van az erő s a hatalom, a te kezedben van a nagyság s az uralkodás mindenen. Ezért most hálát adunk neked, Istenünk és dicsérjük hatalmas nevedet." (1 Krón. 29:11-13)

Amikor Jézus megdorgálta a szelet és a hullámokat a Máté 8-ban, a tanítványok elcsodálkoztak, és ezt kérdezték: "Kicsoda ez, hogy még a szelek és a tenger is engedelmeskednek neki?" (Mt. 8:27)

Abban a pillanatban elismerték, hogy Isten irányítja a dolgokat. Rájöttek, hogy nincs miért aggódniuk, mert az Isten, aki egyetlen szavával képes fenntartani a világmindenséget, és aki erejével összetartja a molekulákat, az ott van velük a csónakban.

Miért aggódunk? Mert megpróbáljuk azt tenni, amire csak Isten képes. Megpróbáljuk irányítani az irányíthatatlan dolgokat, megmagyarázni a megmagyarázhatatlant, megtenni a lehetetlent, megállítani a megállíthatatlant, helyrehozni a helyrehozhatatlant, elviselni az elviselhetetlent, aztán csodálkozunk, hogy miért is van annyi problémánk az életben.

Egyedül Isten az, aki irányítja a dolgokat. Most persze lehet, hogy felmerül benned a kérdés, hogy "ha Isten irányít mindent, akkor miért nem változtat ezen vagy azon a dolgon, vagy miért nem lesz jobb ez vagy az a helyzet?". Őszintén szólva, erre én sem tudok válaszolni.  De azt tudom, hogy bízom Benne. És eddig még mindig azt tapasztaltam, hogy Ő méltó a bizalomra. Nem csak az a világ létezik, amiben most élünk. Van örökkévalóság, ahol majd minden jó és igazságos lesz.

Isten megtűri a gonoszt egy ideig, de ez nem lesz mindig így. Ezért Istenbe vetem a bizalmam, mert egyedül Ő az, aki irányítja a dolgokat.

Amíg itt vagyunk a földön, mit kell tennünk? Jézus ezt mondja:  "Ne aggódjatok a holnap miatt; a holnap majd aggódik önmagáért (angolból ford: Isten a holnapodnak is gondját viseli). Elég a napnak a maga baja." (Mt. 6:34)

Ez persze nem jelenti azt, hogy az ember nem tervez előre. Továbbra is ki kell tűznünk célokat magunk elé, hiszen a Biblia is bölcsnek tartja ezt. De amikor elterveztük azt, hogy milyen irányba akarunk továbbhaladni, attól kezdve már csak a mai napra figyeljünk. Ha úgy döntesz, hogy aggódni akarsz a holnap miatt, akkor nem tudsz arra figyelni, hogy mi Istennek a mai napra vonatkozó akarata.

„Ha pedig a mező füvét, amely ma van,
és holnap a kemencébe vetik, így öltözteti az Isten,
nem sokkal inkább titeket, kicsinyhitűek?” (Máté 6:30)

A Máté 8-ban a tanítványoknak jó okuk volt az aggodalomra. Halászok voltak, és ismerték mennyire veszélyes a vihar, amivel szembenéztek. Mégis, amikor felébresztették Jézust, ő azt mondta nekik: „Mért féltek, ti kicsinyhitűek?” (Máté 8:26)

Ez a kijelentés nagy kihívás számunkra. Arra emlékeztet, hogy nincs elég jó ok arra, hogy aggódjunk. Amikor életünk realitásának kellős közepén vagyunk, és aggódhatnánk, Jézus azt mondja, hogy inkább a hitet válasszuk.

Hogyan tudod a hitet választani? Úgy, hogy megérted Isten jellemét. Megérted az irántad való szeretetét, és azt, hogy hogyan akar munkálkodni az életedben.

Az egyik kép, ami segít megértenünk Isten jellemét, a virágokkal kapcsolatos. Jézus azt mondta: „Figyeljétek meg a mezei liliomokat, hogyan növekednek…Ha pedig a mező füvét, amely ma van, és holnap a kemencébe vetik, így öltözteti az Isten, nem sokkal inkább titeket, kicsinyhitűek?” (Máté 6:28-30)

A virágok nem azért olyan szépek, mert sokat aggódnak. Isten jelleme miatt gyönyörűek. Isten ugyanígy munkálkodik a te életedben is. Ő nagylelkű és szerető Isten.

Hogyan növelheted a hited, amikor az élet tele van olyan eseményekkel, amelyek aggódásra késztetnek? Kezdj el imádkozni már előre a dolgokért! Legtöbbször már előre láthatod, hogy mi fog következni, így két választásod van: vagy aggódsz, vagy elkezded Istenbe vetni a hitedet mielőtt a dolgok megtörténnek.

A Lukács 8-ban ezt a példázatot mondja Jézus: „Akiknél a mag a tövisek közé esett, azok hallották az igét, de mikor elmennek, az élet gondjai, gazdagsága és élvezetei megfojtják azt, és nem érlelnek termést.”

Ha imádkozol azokért a dolgokért, amik miatt aggódsz, akkor a hited olyan kirobbanó hatást, növekedést, örömöt és termelékenységet fog eredményezni, amilyet még sosem láttál.

(Tom Holladay, Daily Hope, 2011.02.04)
 

„Megparancsoltam neked, hogy légy erős és bátor. Ne félj, és ne rettegj, mert veled van Istened, az ÚR, mindenütt, amerre csak jársz.” (Józsué 1:9.)

Aggodalmaink mindig félelmeinkből nőnek ki. Amikor aggódsz a gyermekeidért vagy a munkádért, mögötte mindig egy félelem áll.

A Máté evangéliuma 8. részében a tanítványok félnek a rettenetes vihartól, úgyhogy aggodalmukban felébresztik Jézust. Ő ezzel a kérdéssel válaszol nekik: „Mit féltek, ti kicsinyhitűek?”(Máté 8:26.) Jézus szembeállítja őket félelmeikkel. Miért? Amikor úgy érezzük, hogy a félelmeink a végső hatalom, akkor ezek vezetik életünket. Amikor azonban elkezdünk szembenézni velük, rájövünk, hogy nem a félelem a végső hatalom, hanem Isten.

Isten egyik leggyakrabban említett parancsa a Bibliában az, hogy „ne félj”. Isten azt mondta Józsuénak: „Ne félj, és ne rettegj”(Józsué 1:9.) Ugyanezt mondta mindenkinek Ábrahámtól az Ószövetségben Zakariásig az Újszövetségben. Megosztotta ezt a parancsot Izsákkal, Jákobbal, Hágárral, Ráhellel, Mózessel, Gedeonnak, Elizeussal, Dáviddal, Salamonnal, Ézsauval, Jeremiással, Ezékiellel, Dániellel, Péterrel, Pállal, Magdalai Máriával, és Jézus anyjával, Máriával. Mindegyikük szembekerült félelmekkel és mindegyiküknek megparancsolta Isten, hogy ne féljenek.

A kérdés nem az, hogy félsz-e vagy sem, hanem az, hogy mit teszel ezekkel a félelmekkel. Amikor félsz 3 választási lehetőséged van: félelemmel élsz, elfutsz előle vagy szembenézel hittel a félelmeiddel.

Jézus azt akarja, hogy nézz szembe hittel a félelmeiddel. „Békességet hagyok nektek: az én békességemet adom nektek; de nem úgy adom nektek, ahogyan a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, ne is csüggedjen.” (János 14:27.)

Daily Hope by Tom Holladay, 2011. fenruár 3.

"Semmiért se aggódjatok..." Fil 4,6

Egy olyan időszaka ez az évnek, amikor a valóság kijózanít. Mindössze egy hónap telt el az Újévből, előtted a változtatásra kitűzött célok az egészség, a munka, a kapcsolataid területén és eddig minden ugyanolyannak tűnik, mint decemberben volt.

Ha így állsz most, ha valódi problémáid vannak és a dolgok nem úgy jönnek össze mint szeretnéd, akkor választanod kell. Aggódhatsz azt figyelve, vajon minden darabjaira fog-e hullani körülötted, vagy dönthetsz úgy, hogy hiszel és bízol Istenben.

Mindannyian különbözőképp küzdünk az aggódással. Egyesek izzadnak, mások ordítoznak vagy éppen megnémulnak. Te szoktál ülni a problémáidon? Bizonytalan vagy a jövődet illetően? Elszakítva érzed magad Istentől? Jelentkeztek a fejfájás, hátfájás vagy gyomorideg pszichoszomatikus tünetei? Nehezen tudod elfogadni a vereséget? Kiégettnek érzed magad? Az elintézetlen ügyeket nehezen viseled? Állandóan újra és újra átrágod az eseményeket? Mindezek a dolgok az aggodás és nyugtalankodás jelei.

Szeretjük azt hinni, hogy az aggódás a javunkat szolgálja. Emlékeztet, hogy mit kell megtennünk vagy éppen motivál, hogy megtegyük a következő lépést. A valóság azonban a következő: az aggódás bennünk dolgozik, nem nekünk dolgozik. Meglopja életünket és kapcsolati nehézségeket teremt. Addig, amíg nem kapunk valamit, ami jobb, mint az aggódás, aggódni fogunk.

Hogyan tudunk megszabadulni az aggódástól? Ezen a héten szeretném, ha megnéznénk a Máté 8-ban található történetet, ahol Jézus beszél az aggódásról és annak kezeléséről. Meglátjuk, miként válaszolhatunk hittel a valóságra.

(Daily Hope, Tom Holladay, 2011.01.31.)

„Káléb csitította a Mózessel szembeforduló népet, és ezt mondta: Bátran fölmehetünk és elfoglalhatjuk, mert meg tudunk birkózni vele” (4Móz 13:30)

Félelmeinket úgy tudjuk legyőzni, hogy hittel követjük Jézust. A hitünk teszi lehetővé, hogy ne bizonytalanul, hanem határozottan tudjunk a jövő felé haladni.

A hit teszi lehetővé, hogy meggyőződéssel kijelentsük: Isten velünk van, bármi is történjék. Biztosak vagyunk abban, hogy Isten értünk munkálkodik, és abban is, hogy Ő a legjobbat akarja számunkra.

„Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál” (Róm 8:28). A Biblia szerint, ha hívők vagyunk, minden, ami velünk történik, a javunkat szolgálja. Ez nem azt jelenti, hogy csak jó dolgok történnek velünk, hanem azt, hogy ami történik, az mind a javunkra és Isten dicsőségére van.

Egy hívő ember életében nincs az a nehéz helyzet, dilemma, vereség vagy csapás, amiből Isten ne tudna valami jót kihozni a végén. Akkor hát mitől féljünk az előttünk álló években?

Hogyan tekintesz a jövőre? Kételkedéssel? Cinikusan? A legrosszabbra számítva? 

A jövődet illetően két lehetőség közül választhatsz:

Vagy cinikusan, kételkedve, negatív gondolatokkal és mindig a legrosszabbra számítva nézel szembe vele, vagy…

úgy várod azt, hogy számítasz arra, hogy Isten veled lesz, és az Ő jósága és kegyelme követnek téged életed minden napján.

(Rick Warren, Daily Hope, 2011. január 8.)