Napi remény

A remény pedig nem engedi, hogy megszégyenüljünk. (Római levél 5:5)


Miért olyan nehéz az élet?

2014. november 11. 03:00 - BenedekDávid

Mindnyájan tévelyegtünk, mint a juhok, mindenki a maga útját járta. De az Úr őt sújtotta mindnyájunk bűnéért.” (Ézsaiás 53,6)

Mintha mindenért harcolni kellene, semmi sem egyszerű manapság. A helyzet az, hogy az élet nehéz.

Miért van tele az életünk ennyi nehézséggel?

A Bibliában azt olvassuk, hogy az Isten ellen lázadás mindent tönkretett.

Minden az első emberpárral, Ádám és Évával kezdődött az Éden kertben. Amikor Isten a világot megteremtette, minden tökéletes volt. Kész paradicsom. Ádámnak és Évának nem voltak problémái, szenvedései, nem ismerték a szomorúságot, a kísértést, a gondokat.

Egy nap viszont Ádám és Éva úgy döntött, hogy azt teszik, amit ők akarnak. Isten a következőket mondta nekik: „Bármit tehettek a paradicsomban, kivéve egy dolgot.” És mit tett Ádám és Éva? Pont azt az egy dolgot, amit Isten megtiltott számukra.

Miért adott Isten lehetőséget nekik a választásra? Mert választás nélkül, nem választhatták volna azt, hogy szeressék Istent. Ha Isten szeretetére kényszerítve vagy, akkor az nem igazi szeretet.

Róma 5,12-ben azt olvassuk, hogy „...egy ember által jött a bűn a világba, és a bűn által a halál...” A bűn előtt nem volt halál ezen a világon. Nem volt bánat a világon. Nem volt szomorúság. Nem volt nehézség a földön. Az emberek nem haltak volna meg. Ádám és Éva örökké élhettek volna, mindaddig, amíg a környezet tökéletes volt. A bűn csak akkor hozott halált magával, mikor minden megromlott.

Nemcsak Ádám és Éva hozták meg ezt döntést. Én is döntöttem, te is döntöttél és mindenki a földön döntött. Mindannyian mondtuk, hogy „Én nem akarom a jó dolgot cselekedni, inkább azt, amit könnyebb.” Mindannyian mondtuk, hogy „Én nem akarok az igazságról beszélni, hanem inkább arról, amit kényelmesebb.” Mindannyian mondtuk már, hogy „Én nem akarok olyanná válni, amilyennek Isten szeretne látni, hanem azzá szeretnék válni, akivé én szeretnék." Mindegyikünk átmentünk már ezeken. 

A Bibliában, Ézsaiás 53,6-ban ezt olvassuk: “Mindnyájan tévelyegtünk, mint a juhok, mindenki a maga útját járta. De az ÚR Őt sújtotta mindnyájunk bűnéért.”

Mindannyian megszegtük Isten törvényeit. Fellázadtunk ellene bűneinkkel, gonoszságunkkal, romlottságunkkal. Ezért nem működik semmi sem tökéletesen - a házasságod, az egészséged, a pénzügyeid, a tested, a kapcsolataid. Semmi sem működik rendben, mert a bűn mindent tönkretett.

Ha megérted, hogy az élet miért is olyan kemény ezen a világon, akkor többé nem fogsz már meglepődni. Nem fog meglepni, ha valami nem úgy történik, ahogy te szeretnéd,  ha a dolgok nem a te akaratod szerint történnek. Nem fogsz meglepődni, ha a dolgok nem terv szerint alakulnak. Nem fogsz meglepődni, ha valami rosszul sikerül. Sokkal könnyebben tudod majd a nehéz időket kezelni.

Tehát, miért olyan nehéz az élet? Miért szenvedünk? Miért kell mindenért megharcolnunk? A válasz az, hogy az Isten elleni lázadásunk mindent tönkretett.

Beszéljetek róla

  • Mit gondolsz, miért nem elégséges ez a válasz a világ problémáira a hitetlenek számára, sőt, sokszor néhány hívő számára sem?
  • Gondolj egy esetre, amikor a magad útját követted Istené útja helyett. Mi lett az eredménye?


*(Daily Hope by Rick Warren, 2014.11.04.)

Szólj hozzá!

De a kígyó hibája volt…

2011. június 01. 00:15 - janosh

„Az Isten erre azt kérdezte … : Talán arról a fáról ettél, amelyről azt parancsoltam, hogy ne egyél? Az ember így felelt: Az asszony, akit mellém adtál, ő adott nekem a fáról, és így ettem. Akkor az Úristen ezt kérdezte az asszonytól: Mit tettél? Az asszony így felelt: A kígyó szedett rá, azért ettem.”

1Mózes 3, 11-13

 

Amikor Isten rajtakapta Ádámot, hogy evett a tiltott gyümölcsből, Ádám azonnal Évára hárította az egészet. Éva javítani akarta a helyzetet és a kígyóra hárította. És a csavaros logika, ami a kígyóra volt jellemző, bizonyos értelemben Istent okolta a történtekért.

Bukott emberi természetünk része az ösztön, amellyel kibújunk a felelősség alól; s az egészet valaki, vagy valami másra hárítjuk.  Dicsérd Jézust, amiért ő átszegezett kézzel és töviskoronával megfizette az árat, így abbahagyhatjuk mások okolását, megvallhatjuk bűneinket, és bűntelenül állhatunk majd meg a mennyben Atyánk előtt.

Egész nap ez jár az eszemben, mert tegnap egy hibát követtem el, amely az egész világot bejárta ezeken az áhítatokon keresztül. Megpróbáltuk elmondani, amit itt Saddlebackben tanítanak, tükrözve azt, amit Isten helyezett Rick pásztor szívére.

Az elmúlt héten Doug Fields – aki egyébként hosszú évek óta szolgál már Saddlebackben – volt a vendég igehirdető a szolgálatok alkalmával. Doug első osztályú szónok és a tegnapi üzenetnek – beszélgess a gyermekeiddel – az volt a célja, hogy a hétvégi tanítást összegezze. Sajnos hibát követtem el miközben szerkesztettem az anyagot, és megbántottam Dougot, mert úgy mutattam be, mintha nem tudná, hogyan kell kommunikálni.

Amikor reagáltam a hibára, azon kaptam magam, hogy hárítom az egészet. Bocsánatot kértem. Lehet, hogy ott is voltál. Talán hallottad a visszhangot a kertből: „Ő mondta, hogy ezt tegyem.” „Ő vitt bele engem.” „Isten tényleg azt mondta, hogy nem teheted? Talán pont így próbál visszatartani téged attól, ami a legjobb lenne neked.”

Jézus tényleg azt mondta, hogy megbocsáttattak a bűneink, vagy még mindig bocsánatkérések mögé kell rejtőznünk? Melyik a biztonságosabb hely – Jézus keresztje alatt, vagy a félelmeink árnyékában?

Adj hálát, mert Jézus megszabadított minket, így abbahagyhatjuk a rejtőzködést Isten elől. Megszabadított, hogy kegyelemben járjunk és kövessük őt egészen a mennyei Atya jelenlétébe. 

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása