"Jobb szegénynek, de becsületesnek lenni, mint gazdagnak, de becstelennek." (Példabeszédek 19:1 LB fordítás)

Isten nem áldja meg, ha nem vagy tisztességes. A Példabeszédek 16:11 ezt írja: "Az Úr tisztességet vár el minden üzleti ügyben." (LB fordítás) Ez magában foglalja a béreket, az eladást és az adófizetést is. Ha Isten áldását szeretnéd a pénzügyeidre, becsületesnek kell lenned. Nem csaphatod be az embereket.

Hogy miért? Mert Jézus ezt mondta: "Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall?" (Máté 16:26)

"Az Úr áldása jólétet hoz, és nem hoz magával gondokat." (Példabeszédek 10:22 NIV fordítás) Ismersz olyan embert, aki sok pénzt keres, de ez csak gondokat hozott az életébe? A tisztességtelenül szerzett nyereség mindig együtt jár a gondokkal – mindig.

Ha nem vagy tisztességes másokkal, vissza fogod kapni. Talán azt hiszed, hogy még nem kaptak el, de az óra ketyeg. A játék még nem ért véget, az ítélet még mindig ott lóg a levegőben. Ha gúnyt űzöl Istenből, azt nem fogod megúszni. Amit vetsz, szükségszerűen azt is fogod aratni.

Néha a nyomás, hogy előbbre jusson az ember vagy egyszerűen csak boldoguljon olyan erős, hogy még mi hívők is kísértésbe esünk, hogy megalkudjunk erkölcsi dolgokban. Esetleg egy kicsit megmásítjuk az igazságot, hogy kicsit több pénzhez jussunk. Esetleg magasabb árat mondunk valakinek, vagy egyszerűen nem mondjuk el a vevőnek, hogy mi a baj azzal, amit eladunk neki.

Lehet, hogy levonunk az adónkból valamit, ami nem lenne jogos. Vagy csak nem mondjuk el az igazat egy helyzetben. Miért? Mert a vágyunk, hogy többet keressünk olyan erős, hogy sokszor el is feledkezünk róla, mi lenne a helyes.

Azt a döntést, hogy tisztességesen cselekszünk és bízunk Istenben nem csak egyszer kell meghozni az életünkben. Minden nap és a nap minden percében így kell döntenünk. Ne felejtsd el, Isten azt ígérte, hogy ha tisztességes maradsz, ő gondoskodni fog rólad minden területen.

Beszéljünk róla:

• Az életünk apró részleteiből derül ki, hogy milyen területen nem vagyunk feddhetetlenek még.  Készíts ma egy leltárt az életedről - például a pénzügyeidről-, és légy őszinte magadhoz és Istenhez, amikor felméred, hogy mennyire vagy feddhetetlen.
• Teszel valami olyan dolgot a munkahelyed vagy az otthonod csöndjében és sötétjében, amiről nem szeretnéd, hogy mások is tudjanak és fény derüljön rá?

(Daily Hope by Rick Warren, 2012.11. 08.)

 "Születésem óta te gondoskodtál rólam; anyám méhétől fogva te voltál Istenem" (Zsoltárok 22:10).

Hisszük, hogy ez igaz:

Isten beszélt hozzám anyám méhében, és felkent engem, hogy az Ő útjaira tanítsak másokat.

Mielőtt formálódtam volna a méhben, Isten ismert engem (Jeremiás 1:5). Ő alkotta a legbelső énemet; Ő formált engem anyám méhében (Zsoltárok 139:13).

Születésemtől fogva, vagy amíg még a méhben voltam, Isten szerető kezei gondoskodtak rólam. Ő az én Istenem, anyám méhétől fogva (Zsoltárok 22:10). Születésemtől fogva benne bíztam; Ő hozott ki engem anyám méhéből. Mindig dicsérni fogom Őt, az én Istenemet, Mennyei Atyámat (Zsoltárok 71:6).

Az a célom Jézusban, hogy egy Isten által meghatározott életet éljek, ne az érzéseim vagy gondolataim vagy a csoportnyomás szerint. Isten alkotása vagyok, Krisztusban teremtve, hogy jó dolgokat tegyek, melyeket Isten a fejlődésemre készített elő (Efézus 2:10).

Teljes szívemből bízni fogok Istenben, és nem a magam eszére támaszkodom; Minden utamon gondolok Rád, Istenem, tudva, hogy anyám méhétől fogva te készítettél előttem egyenes ösvényt (Példabeszédek 3:5-6).

Beszéljünk róla!

• Isten milyen jó munkát készített el számodra?
• Az, hogy Isten ismert már születésed előtt, mennyire segít abban, hogy teljes szíveddel bízz benne?

Jon Walker, 2012.10.29.

"Gondozzátok, védjétek és vezessétek Isten nyáját, ez a ti felelősségetek […] Ne zsarnokoskodjatok a rátok bízott embereken, hanem mutassatok nekik példát!" (1Péter 5:2-3, AMP fordítás)

• Hogyan használod a szavaidat arra, hogy építsd gyermekeidet?
• Milyen módon okozhatsz esetleg fájdalmat nekik a szavaiddal?
• Beszélgess kiscsoportodban vagy egy közeli barátoddal arról, hogyan tudod megerősíteni a gyermekeidet és számoljatok be erről egymásnak rendszeresen!

 „Árváknak atyja, özvegyek védője az Isten, szent hajlékában. Isten hazahozza az elhagyottakat…” (Zsoltárok 68:6-7)

Az ókori világban imádott istenek csak a nagy emberekkel törődtek – aki erős, ügyes, aki gyors és káprázatos. Az emberiség maradéka a színfalak mögött szolgált – mellékszereplők, eltaposottak, jelentéktelen figurák a királyok, hadvezérek, istenségek nagy tervében.

A Biblia Istene azonban nem ilyen.

A Szentírás minden lapján láthatjuk Isten erőteljes érdeklődését a perifériára szorultak felé. Ennek bizonyitéka, hogy egy rabszolga nemzetet választott ki, hogy az ő különleges népe legyen. Ezt visszhangozza, hogy juhpásztorok voltak az elsők, akik meghallották az Úr Jézus testet öltésének hírét.

Azonban talán sehol sem látjuk ezt a különös valóságot tisztábban, mint Istennek az árvák felé való szenvedélyes szeretetében.

Lehet, hogy nem értjük, hogy mennyire páratlan dolog ez, mert egy olyan kultúrában élünk, amelyet mélységében a keresztény gondolkodás alakított. Bár gyakran megsértik, a gyengékkel, sebezhetőkkel való törődés a Nyugat erkölcsi értéke maradt. Ez azonban általában nem így volt azokban a kultúrákban, amelyek körbevették a zsidókat és a korai keresztyénséget. Ugyanúgy, mint a modern társadalom darvinistái, az ókori társadalmak is tipikusan úgy tekintettek a gyengeségre, mint ami méltatlan az élethez. Ahogy a római filozófus, Seneca leírja a Jézus korabeli római kultúrát: „eldobjuk azokat a gyerekeket, akik születésükkor gyengék, fogyatékosak.”

Gondolj bele milyen csodálatos az Isten, aki nemcsak eltűri a gyengéket, betegeket, szegényeket, hanem a legmagasabb szintű védelmébe és törődésébe részesiti őket.

Micsoda kontraszt. Látjuk Istent, amint a leghatalmasabb és önmagában elégséges Hatalom elképzelhetetlenül, folyamatosan kifejezi mélységes törődését a legkisebbek és  a nyomorban levő árvák felé. A törvény leírja: „Igazságot szolgáltat az árvának és az özvegynek” (5.Mózes 10:18). A próféta visszhangozza ugyanezt az igazságot: „Csak nálad talál irgalmat az árva.” (Hóseás 14:4) Aztán újra a zsoltárban: „Árváknak atyja, özvegyek védője az Isten, szent hajlékában. Az Isten családba helyezi a magányosakat…” (Zsoltárok 68:5-6)

Amint megragadjuk ezt az idegenszerű, gyönyörű valóságot, találkozunk Isten atyai szívének igazságával, amely nemcsak az árvákért dobog, hanem értünk is, mindannyiunkért.  Követett minket, mikor még nyomorúságban és egyedül voltunk. Gyermekeivé fogadott minket. Meghívott, hogy „Abba”-nak, apucikának szólítsuk, hogy az ő lányaiként, fiaiként éljünk.

Természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy Isten arra hívja az övéit, hogy ugyanezt tegyék. „Tiszta és szeplőtlen kegyesség az Isten és Atya előtt ez: meglátogatni az árvákat és az özvegyeket nyomorúságukban” (Jakab 1:27)

Mikor ezt tesszük, akkor feltárjuk az Atya szívét a világ számára. Akár örökbe fogadunk egy árvát, akár felnevelünk, mentorálunk valakit vagy egy helyi gyülekezet árvák felé irányuló szolgálatát támogatjuk, kifejezzük azt a megdöbbentő valóságot, amint a Leghatalmasabb szenvedélyesen törődik a legkisebbekkel. És ebben a folyamatban sokkal mélyebben megtapasztaljuk Isten szívét mi magunk is – egy különleges, csodálatos szeretetet az árvák iránt. Egy különleges, csodálatos szeretet irántunk.

Gondolatébresztőként:

Isten folyamatos törődése az árvákkal mit mond neked az ő jelleméről?
Mit jelent ki arról, hogyan érez feléd?
Milyen módon lehetsz képes kijelenteni a világnak, hogy Isten számára különlegesen fontos?

(Daily Hope by Jed Medefind - 2012.03.27)
 

Hanem gondolj arra, hogy Istened, az ÚR ad neked erőt a gazdagság megszerzésére, hogy fenntartsa szövetségét, amelyre esküt tett atyáidnak. Így van ez ma is. (5 Mózes 8:18)

Hadd illusztráljam egy példával: Amikor kinyitom a vízcsapot, tudom, hogy a víz nem magából a csapból jön. A csapon és a vezetékeken keresztül jön, valójában a víztározóból. A csővezetéken és a vízcsapon keresztül csak  eljut hozzám. Ugyanígy, az a jövedelem, amit Isten adni akar neked, származhat egy állástól, de máshonnan vagy másvalakitől is. A forrás maga azonban mindig Isten.