Napi remény

A remény pedig nem engedi, hogy megszégyenüljünk. (Római levél 5:5)


Törekedj arra, hogy ne feledkezz meg Istenről

2012. április 08. 03:00 - jletti

"Krisztussal együtt keresztre vagyok feszítve: többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem; azt az életet pedig, amit most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem, és önmagát adta értem." (Gal. 2,20)


A Biblia azt mondja: "Szüntelenül imádkozzatok" (1.Thessz. 5:17).

Hogyan tudunk mi ennek eleget tenni? Az egyik módszer erre az, ha "lélegzetvételnyi imákat" mondunk a nap folyamán, mint ahogy sok keresztény tette már ezt évszázadokon keresztül. Egy rövid mondat vagy egy kifejezés is elég, amit egy lélegzetvétellel elmondhatsz Jézusnak: "Velem vagy." "Érzem a kegyelmed."  "Tőled függök, Uram." "Meg akarlak ismerni." "A tied vagyok." "Segíts bíznom benned." A Szentírásból is mondhatsz rövid részeket: "Számomra az élet Krisztus." "Te soha nem hagysz el." "Te vagy az én Istenem."

Imádkozz olyan gyakran, amilyen gyakran csak tudsz, hogy mélyen a szívedbe vésődjön ez a szokás. Arra azonban figyelj oda, hogy ezáltal ne irányítani akard az Urat, hanem dicsérni.

Folyamatosan tudatában lenni az Úr jelenlétének: ez egy gyakorlat, egy olyan szokás, ami fejleszthető.  Épp úgy, ahogy a zenészek, akik mindennap skáláznak azért, hogy majd könnyedén, szépen zenéljenek, neked is rá kell venned saját magadat, hogy az Úrra gondolj a nap különböző szakaszaiban. Törekedned kell arra, hogy emlékezz az Úrra.

Először is, készíts magadnak emlékeztetőket, hogy ezek rendszeresen eszedbe juttassák, hogy az Úr abban a pillanatban is veled van. Kezd azzal, hogy kisebb, látható emlékeztetőket helyezel el magad köré: ezek elehetnek akár kisebb feljegyzések is, mint például az, hogy “Az Úr most is velem és értem van.”

Ha ezáltal te azt az élményt keresed, hogy így megtapasztalod az Ő jelenlétét, akkor félreértetted a lényeget. Nem azért dicsérjük az Urat, hogy mi jól érezzük magunkat, hanem hogy jót tegyünk. A cél nem egy érzés elérése, hanem hogy folyamatosan tudatában legyünk annak az igazságnak, hogy az Úr mindig jelen van. Ezt hívják dicsőítő életmódnak.

Beszéljetek róla

  • Próbálj meg lélegzetvételnyi imákat mondani a nap folyamán, hogy az Urat dicsőítsd. Látsz  különbséget abban, hogy ezáltal milyen lesz a hozzáállásod és a viszonyod másokkal?
  • Milyen látható emlékeztetők segítenének neked a legjobban abban, hogy mindig tudatában legyél Isten jelenlétének?
  • Beszéljetek arról, hogyan tanultatok meg egy hangszeren játszani vagy sportolni. Ugyanennyi fegyelmet és energiát fektetsz abba is hogy dicsőítő életmódot élj?


(Daily Hope by Rick Warren, 2012.04.01)

 

Szólj hozzá!

Legyél folyamatos kapcsolatban Istennel

2012. április 07. 03:00 - mirjam07

"Soha ne hagyjátok abba az imádkozást." (1. Thessz. 5:17, NLT fordítás)

Soha nem leszel igazán közeli kapcsolatban Istennel, ha hetente gyülekezetbe jársz, de még akkor sem, ha naponta csendességet tartasz. Az Istennel való kapcsolat alapja, ha megosztod Vele életed összes megtapasztalását.

Természetesen nagyon fontos kiépíteni a napi csendesség szokását Istennel, de Isten nem csak egy időpontot szeretne a naptáradban. Szeretne részt venni mindegyik tevékenységedben, minden beszélgetésedben, minden problémádban, sőt, minden gondolatodban.

Folytathatsz vele folyamatos, vég nélküli beszélgetést napközben, megbeszélhetsz vele mindent, amit csinálsz, amire gondolsz abban a pillanatban. A "szüntelen imádkozás" azt jelenti, hogy beszélgetsz Istennel miközben vásárolsz, vezetsz, dolgozol, vagy bármelyik napi feladatodat végzed (1. Thessz. 5:17).

Széleskörű félreértelmezés az, hogy az Istennel töltött idő azt jelenti, hogy egyedül vagy Istennel. Természetesen, ahogy Jézus bemutatta, erre is szükséged van, hogy Istennel egyedül legyél, ez azoban csak töredéke az ébren töltött idődnek. Bármit is teszel, az lehet "Istennel töltött idő", ha meghívod, hogy vegyen részt a munkádban és tudatában vagy jelenlétének.

Van egy klasszikus könyv, amiből meg lehet tanulni, hogyan fejlessz ki folyamatos beszélgetést Istennel, ennek címe: "Isten jelenlétének megtapasztalása"*. Ezt a könyvet a 17. században írta Lőrinc testvér, egy szerény, francia szakács egy francia kolostorban. Lőrinc testvér képes volt a leghétköznapibb feladatokat - mint például az ételkészítést, mosogatást - dicsőítéssé és Istennel való közösséggé alakítani.

Szerinte az Istennel való kapcsolat kulcsa nem az, hogy mást csinálsz, hanem hogy megváltoztatod a hozzáállásodat az iránt, amit csinálsz. Amit általában magad miatt teszel, elkezded Istenért tenni, akár eszel, fürdesz, dolgozol, pihensz, vagy kidobod a szemetet.

Manapság gyakran érezzük, hogy ki kell menekülnünk a napi rutinból, hogy dicsőíteni tudjuk Istent, de ez csak azért van, mert nem tanultunk meg folyamatosan tudatában lenni jelenlétének. Lőrinc testvér úgy gondolja, hogy könnyű Isten dicsőíteni az élet hétköznapi feladatai között; nem kellett neki ezért külön vonulnia különleges szellemi kikapcsolódásra.

Ez Isten eszményképe. Az Édenkertben a dicsőítés nem egy különleges alkalom volt, amin részt kellett venni, hanem egy folyamatos hozzállás; Ádám és Éva folyamatos kapcsolatban voltak Istennel. Mivel Isten mindig veled van, nincs olyan hely, ahol közelebb lennél Istenhez, mint az, ahol éppen most vagy. A Biblia azt mondja: "ő van mindenek felett, és mindenek által, és mindenekben." (Ef. 4:6b)

Beszéljetek róla:

  • Akartál már elmenekülni, és egyedül Istennel lenni? Hogyan tudnád megváltoztatni a hozzáállásodatés testtartásodat Isten irányába még ma, hogy a mai napnak ugyanolyan hatása legyen, mintha lelki kikapcsolódáson vennél részt?
  • Isten jelenlétét bizonyos pillanatokban jobban érzed, mint máskor? Miért?

 

(Daily Hope by Rick Warren, 2012.03.31.)

 

*(magyar nyelven is megjelent, Címe: A Feltámadásról nevezett Lőrinc testvér, Alcíme: írások és beszélgetések Isten jelenlétének gyakorlatáról, Kiadó: Magyarszék,Sarutlan Kármelita Nővérek, 2005)

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása