„Amilyen irgalmas az apa fiaihoz, olyan irgalmas az Úr az istenfélőkhöz. Hiszen tudja, hogyan formált, emlékszik rá, hogy porból lettünk.” (Zsolt 103:13-14)

Isten tökéletesen ért téged. Embervoltod következményei ismertek előtte. Tudja, hogy mit, miért teszel. Gyengeséged, félelmeid, bukásaid és a próbálkozásaid nem rejtettek előtte. Nem várja el tőled, hogy „Superman” légy, vagy szuper nő…

Ha szülő vagy, szereted a gyermekeidet fejlődésük minden szakaszában, nem? Ugye, nem vársz a szereteteddel addig, míg felnőttek lesznek?

Hasonlóképpen, Isten is szeret téged minden életszakaszban. Ebben a kérdésben ne hallgass a bűntudat súgására, és ne engedj hamis feltételezéseidnek! Vedd tudomásul:

•    Nem tehetsz soha, semmit azért, hogy Isten jobban szeressen, mint ahogyan ma szeret.   
•    Nem fogsz soha, semmi olyant tenni, ami miatt Isten kevésbé szeretne, mint ahogyan most szeret.

Isten szeretetének nincsen feltétele; nem azon alapszik, amit te teszel, vagy nem  teszel.

Így tanít a Biblia: nincs „semmiféle kárhoztató ítélet azok ellen, akik a Krisztus Jézusban vannak” (Róma 8:1). Mit jelent ez? Képzeld el! Előveszek egy papírost, és felsorolom rajta az összes bűnt, amit valaha is elkövettem (valószínű, hogy több oldalnyit kéne írnom). Leírom a bűneimet, gyengeségeimet, az összes tévedésemet, a titkolt dolgokat, szégyellt tetteimet és gondolataimat, az összes ilyen emléket, még a kísértéseimet is. A lista végére érve, a papírt összehajtom, és valamelyik könyvemben eldugom. Nem látod a bűnlajstromot, csak a könyvet. Így van Isten is velünk, amennyiben Krisztus Jézusban van elrejtve az életünk. Nem a bűneinket nézi. Jézust látja az életünkben munkálkodni.

Amikor Krisztushoz jövök, ezt mondom: „Istenem, ez vagyok én – itt van minden rossz, amit elkövettem, az összes tévedésem, még a hülyeségeim is. Az életemet mindenestől Jézusnak adom.” Az Úr Jézus szeretetével így átölelten Isten nem engem lát, hanem Őt, aki tökéletes. Nem a bűneimet nézi. Ezt jelenti Isten irgalmában békességre lelni.

Beszélgessünk még erről!

Három gyermekünk van. Mindhárom megtanult járni, nagyjából ugyanazokon a folyamatokon mentek át. Elindultak volna, de eldőltek. Fölálltak, léptek kettőt, aztán fenékre estek. Topogás. Fölállás, elesés, helyben állás.

Mit tesz ezt látva az apuka? Ripakodjam, hogy „Szedjétek már össze magatokat, mit ügyetlenkedtek itt előttem? Ti Warren gyerekek vagytok. Mi nem csetlünk-botlunk, mint mások. Nahát, többet vártam tőletek…!” Milyen apa az, aki így viselkedik? Nevetséges ilyenre gondolni is. Mégis, sokan éppen Istenről feltételeznek valami hasonlót. Azt gondolják róla, hogy valahányszor elbukunk, Isten ott terem, hogy ránk letromfoljon: „Felállni! Mi történt veled már megint, te szerencsétlen flótás?”

Szánj időt most Istennel beszélgetni erről a kapcsolatról – arról, hogy Ő Atyád, és milyen jó az irgalmasságát megtapasztalni, és hogy milyen rossz abban kételkedni. Maradj előtte csendben, és engedd, hogy átjárjon a kegyelembe fogadottság békéje!


(Daily Hope by Rick Warren; 2012.06.02)

"URam, miért állsz oly távol, miért rejtőzöl el szükség idején?" (Zsoltárok 10:1)

• Meg nem vallott bűn: Isten nem fog neked újat mutatni addig, amíg meg nem teszed azt, amire már rámutatott. 

• Fizikai felkészületlenség: Ha nagyon fáradt vagy stresszes vagy, Istennel is nehéz lesz minőségi időt töltened. 

• "Túl nagy falat": Ha túl nagy igerészt választasz tanulmányozásra, felszínesen, rohanva fogod eltölteni az Istenre szánt idődet. Ne hozd magad olyan helyzetbe, hogy siettetned kelljen Istent.  

• Rutinfeladat: Ha mindig ugyanazt a módszert alkalmazod, a csendességed át fog váltani törvénykezésbe. Kísérletezz új módszerekkel, ötletekkel; rázd fel a csendességedet! 

• Az alkalmazás elhagyása: Ha nem ülteted gyakorlatba azt, amit Isten aktuálisan tanít neked, a lelki életed megkötözött, lassan növekvő lesz. 

"De csak apránként űzi el előled ezeket a népeket Istened, az ÚR. Nem semmisítheted meg mindjárt őket..." 5 Móz. 7:22

Habár Isten pillanatok alatt átformálhatna minket, mégis úgy döntött, hogy lassan teszi.

Miért telik olyan sok időbe változni és növekedni? Több oka is van:

Lassan tanulunk. Gyakran kell megismételnünk 14-15-ször egy-egy leckét, hogy igazán megértsük. A problémák ismétlődnek, és mi azt gondoljuk, "Nehogy már mégegyszer! Ezt már megtanultam!" - de Isten jobban tudja. Különböző megvilágításokra és ismétlésre van szükségünk.

Sok mindent nem tanulunk meg. Sok ember megy tanácsadóhoz személyes- vagy kapcsolati problémákkal, amelyek évek alatt alakultak ki és azt mondják, "Hozza nekem helyre. Van egy órám, hogy segítsen". Mivel a legtöbb problémánk - és minden rossz szokásunk - nem egyik napról a másikra alakulnak ki, irreális dolog azt várni, hogy csettintésre eltűnjenek.

A növekedés gyakran fájdalmas és ijesztő, de, ha azt akarod, hogy a következő 10 év legyen életed legjobb 10 éve, az, amit most teszel érte, igenis megéri.

Nincs növekedés változás nélkül; nincs változás félelem vagy veszteség nélkül; és nincs veszteség fájdalom nélkül. Még, ha a régi utaink saját érdekeink ellen is vannak, kísértve vagyunk, hogy visszatérjünk rájuk, mert, mint egy elnyűtt cipő, kényelmesek és ismerősek.

El kell engedned a régi szokásaidat, hogy megtapasztald az újat, de az, amit Isten tervezett neked, az messze több, mint, amit el tudsz képzelni. Légy kész rá, emlékezve, hogy "lassan, lépésről lépésre" Isten készíti az utat neked a növekedéshez és változáshoz.

(Daily Hope by Rick Warren, 2011.03.14.)

"És felöltöztétek az új embert, aki Teremtőjének képmására állandóan megújul, hogy egyre jobban megismerje őt." Kol.3,10

Jézus minden nap azt akarja, hogy egyre jobban hasonlíts rá: "És felöltöztétek az új embert, aki Teremtőjének képmására állandóan megújul, hogy egyre jobban megismerje őt." Kol.3,10

Manapság a gyorsaság megszállottjai vagyunk, de Istent sokkal jobban érdekli az erő és a szilárdság, mint a sebesség. Gyors ügyintézést szeretnénk, a rövidebb utat, vagy azonnali megoldást. Rögtön meg szeretnénk oldani az összes problémát, azonnal meg szeretnénk szabadulni a kísértésektől és gyors enyhülést keresünk az összes fájdalmunkra.

De meg kell tanulnunk, hogy az igazi növekedés és a maradandó változás akkor jön el, ha a céljainkra összpontosítunk nap mint nap.

Az igazi lelki érettség soha nem egyetlen tapasztalat eredménye, még akkor sem, ha az nagyon erőteljes és megindító is. A növekedés fokozatos, de ha így folytatjuk, akkor "mint egy tükörben szemléljük az Úr dicsőségét mindnyájan, ugyanarra a képre formálódunk át az Úr Szelleme által dicsőségről dicsőségre." 2Kor, 3:18

(Rick Warren, Daily Hope, 2011.03.13)
 

"Némelyik (mag) a tövisek közé esett, és amikor vele együtt fölnőttek  a tövisek is, megfojtották." Lukács 8:7

Nem hallhatod Istent, amikor zsúfolásig tele van a fejed gondolatokkal, aggodalmakkal, félelemmel vagy tervek szövögetésével, de még akkor sem, ha állandóan rádiót hallgatsz vagy TV-t nézel. Ha állandóan a telefonon lógsz, amikor az Úr hívna téged, foglaltat jelez a telefon.

Ezek azok a tényezők, amelyekről Jézus a Lukács 8:7-ben beszél, amikor azt mondja, hogy a magok a tövisek közé estek. A mai igeversben az áll,  hogy a tövis együtt nőtt a magokkal, majd megfojtotta azokat.

Gondolhatjuk azt is, hogy ez még mindig valamivel jobb, mint amikor a magok sziklás talajra hulltak, hiszen itt legalább kihajtanak és növekednek. De ezeket viszont megfojtják, tehát ezek sem fognak gyümölcsöt teremni. Valamennyi ember hallja Isten beszédét, de elfoglaltságaik, mint például az élet aggodalmain vagy a gazdagságon való merengés és az élvezetek hajszolása elfojtják Isten szelíd hangját, így aztán sosem válnak érettebbé.

Ha te is folyton rohansz, nem fogod meghallani Istent, és akkor beleütközöl az elfoglaltság korlátjába. Gyakran összetévesztjük az elfoglaltságot a produktivitással, a termékeny élettel, pedig ez a kettő távolról sem ugyanazt jelenti. Ha mindig elfoglaltságot keresel, és nem újulsz meg lelkileg, akkor te sokkal inkább elfoglalt ember vagy, mint produktív és termékeny.

Jézus azt mondja, hogy ezek a zavaró tényezők olyanok, akár a tövisek, amelyek az elménkben és a szívünkben is gyökeret vernek, pont úgy, ahogyan a kertünkben a gyomok.

Háromféle tövis van, amelyek távol tartják Isten hangját tőled:

Aggodalmak - A görög szóhasználat a "merinma" szót használja az aggodalomra, melynek jelentése "különböző irányba rángat". Ha téged több irányba kényszerítenének az események, akkor aggódás kerít hatalmába. Amikor pedig aggódsz, nem hallhatod Istent.
 
Pénz - Ha azzal vagy elfoglalva, hogy mindig pénzt keresel a számlák kifizetéséhez, vagy azért, hogy kitörj egy adóssággödörből, sokszor nem tudod meghallani Istent.

Élvezetek - Isten ad az életünkben különböző dolgokat, amiket élvezhetünk, és amelyek jók. De könnyen elfoglalttá válhatsz az élvezetek és a szórakozás hajszolása miatt, és Isten követéséről ekkor megfeledkezel.

Mennyi erőfeszítés kell ahhoz, hogy a tövisek felnőjenek? Semennyi. Ezek a gyomok az elhanyagoltság jelei. Amikor elhanyagolod Istent, és nem töltesz vele időt, tövisek kezdenek növekedni az életedben. Ahhoz, hogy kiirtsd ezeket, először meg kell tanulnod úrrá lenni az elméden, amit lefoglalnak a különféle gondolatok.

A Királyok 1. könyve 19:12-ben, amikor Isten Illéssel beszélt, az Úr nem volt a szélben, sem a földrengésben, sem pedig a tűzben, hanem egy szelíd hang hallatszott.
Ha megakarod hallani az Úr halk szavát, csendben kell figyelned.

(Rick Warren, Daily Hope, 2011. március 11.)