Ti pedig Krisztus teste vagytok, és egyenként annak (szükséges) tagjai. 1 Kor. 12:27

Azért is van szükség arra, hogy kapcsolatban állj egy gyülekezeti közösséggel, hogy betöltsd az egyik elhívásodat, és a gyakorlatban szolgálj más hívők felé. A Biblia azt mondja, „Ti pedig Krisztus teste vagytok, és egyenként annak (szükséges) tagjai.” (1 Kor. 12:27)

A szolgálatod életbevágóan szükséges Krisztus testében – csak kérdezd meg bármelyik helyi gyülekezetet. Mindannyiunknak megvan a maga szerepe, és minden szerep fontos. Nincs kis szolgálat Isten felé, mindegyik lényeges.

Hasonlóképpen, nincsen jelentéktelen szolgálat a gyülekezetben. Vannak olyanok, amelyek szembetűnők, és vannak, amelyek a színfalak mögött zajlanak, de mindegyikük értékes. A kicsi vagy rejtett szolgálatok hozzák gyakran a legnagyobb változást.

Az otthonomban a legfontosabb fényforrás nem a nagy csillár az étkezőben, hanem a kis éjszakai világítás, ami megakadályozza, hogy beleütközzek valamibe, amikor éjszaka felkelek. Nincs összefüggés a méret és a fontosság között. Minden szolgálat számít, mivel a működésünk egymástól függ.

Mi történik akkor, amikor a tested egyik része nem működik megfelelően? Beteg leszel. A tested többi része szenved. Képzeld el, mi történne, ha a májad úgy döntene, hogy elkezd magának élni: „Elfáradtam! Nem akarom tovább szolgálni a testet! Egy éves szabadságot akarok és azt, hogy csak tápláljanak. Azt kell tennem, ami a legjobb a számomra! Hadd vegye csak át egy másik testrész a munkát.”
Mi történne? A testünk meghalna. Ma, helyi gyülekezetek ezrei haldokolnak azok miatt a keresztények miatt, akik nem hajlandóak szolgálni. Ezek a keresztények az oldalvonalon ülnek nézőként, és a test szenved.

Isten olyan szolgálatra hívott el, amely sokkal több annál, mint amit valaha is el tudnál képzelni. Ő olyan jó cselekedeteket tartalmazó életre teremtett TÉGED, amelyeket már előre elkészített a számodra (az Efezus 2:10 alapján).

Amikor bármilyen módon a többieket szolgálod, valójában Istent szolgálod.

(Daily Hope by Rick Warren, 2010. június 6.)

Mindannyian az Ő teste részeként találjuk meg életünk értelmét és feladatát (Róma 12,5).

Valaminek oda fogod áldozni az életedet. Mi lesz ez, karrier, sport, egy hobbi, dicsőség, gazdagság? Ezek egyikének sem lesz tartós jelentősége. A szolgálat az út a valódi jelentőség felé, a szolgálaton át fedezhetjük fel életünk értelmét. A Biblia azt mondja, hogy "Mindannyian az Ő teste részeként találjuk meg életünk értelmét és feladatát." (Róma 12,5)

Miközben együtt szolgálunk Isten családjában, örökkévaló jelentőséggel ruházzuk föl életünket. Pál írta: "Mert a test sem egy tagból áll... Ha pedig valamennyi egy tag volna, hol volna a test?" (1 Kor 12,14a)

Isten változást akar hozni a világba általunk; rajtunk keresztül szeretne munkálkodni. Életünknek nem a tartama, hanem a tartalma számít: nem az, hogy mennyit, hanem hogy miként éltünk.

Ha nem veszel részt semmilyen szolgálatban, milyen magyarázattal próbálod kimenteni magadat?

- Ábrahám már túl idős volt,
- Jákób nem elég magabiztos,
- Lea nem volt túl szép,
- Józsefet bántalmazták korábban,
- Mózes dadogott,
- Gedeon szegény volt,
- Sámson függőségben élt,
- Ráháb erkölcstelen életű volt,
- Dávid kikezdett valakivel, s mindenfajta családi gonddal küszködött,
- Illésnek öngyilkossági hajlama volt,
- Jeremiás depressziós volt,
- Jónás nem akart szolgálni,
- Naomi özvegy volt,
- Keresztelő János enyhén szólva különc volt,
- Péter kiszámíthatatlan és hirtelen haragú volt,
- Márta sokat aggodalmaskodott,
- A samáriai asszony több sikertelen házasságra tekinthetett vissza,
- Zákeus népszerűtlen volt,
- Tamás kételkedett,
- Pálnak rossz volt az egészsége,
- Timóteus pedig visszahúzódó volt.

Mondhatnánk, egy nagy rakás szerencsétlenség, Isten mégis mindegyiküknek hasznát vette a szolgálatban. Mindenkinek hasznát veszi, ha felhagy a kifogások keresésével.

(Daily Hope - Rick Waren 2010.06.05.)

"Mindegyikünk maga fog önmagáról számot adni az Istennek." (Róma 14:12, NLT)

"Egy nap Isten meg fog ítélni az alapján, mennyi időt és energiát szenteltünk magunkra, összehasonlítva azzal, mennyit fektettünk a mások felé való szolgálatba."
A földi életed végén meg kell állnod Isten előtt, és ő ki fogja értékelni, hogy milyen hatékonyan szolgáltál másokat az életed során. A Biblia azt mondja: "Mindegyikünk maga fog önmagáról számot adni az Istennek." (Róma 14:12, NLT)

Gondolj bele ennek mekkora súlya van! Egy nap Isten megítél az alapján, mennyi időt és energiát fektettél magadba, és mennyit a mások felé való szolgálatba.

Ezen a ponton minden kifogásunk az önzőségünkre üresnek fog hangzani: "Túl elfoglalt voltam." vagy "Meg voltak a saját álmaim." vagy "El voltam foglalva a munkával, szórakozással és a jövőm biztosításával." Az összes kifogásra Isten azt fogja válaszolni, "Elnézést, rossz válasz. Én megteremtettelek, megmentettelek és megparancsoltam, hogy szolgáló életet élj. Melyik része nem volt világos?"

A Biblia figyelmezteti a hitetleneket, "Azoknak pedig, akik viszálykodók, akik ellenállnak az igazságnak, és a hamisságot követik, haraggal és bosszúállással fizet majd" (Róma 2:8, NLT) A keresztényeknek ez a mennyei jutalmaktól való megfosztást jelenti.

Csak akkor élünk igazán, amikor másokat segítünk. Jézus mondta, "Mert aki meg akarja menteni az életét, az elveszti, aki pedig elveszti az életét énértem és az evangéliumért, megmenti azt." (Márk 8:35, LB) (lásd még: Máté 10:39; 16:25; Lukács 9:24; 17:33)

Ez annyira fontos igazság, hogy ötször meg van ismételve az evangéliumokban.
Ha nem szolgálsz, akkor csak létezel -- mert az életet Isten arra szánta, hogy szolgálj.
Isten azt akarja, hogy megtanulj szeretni és szolgálni másokat önzetlenül.

(Daily Hope by Rick Warren, 2010. 06. 04.)

„…másé vagytok: azé, aki feltámadt a halottak közül, hogy gyümölcsöt teremjünk (szolgáljunk)* Istennek.” (Róm 7:4)

Amikor Isten üdvösségre hív minket, akkor a szolgálatra is meghív. A két elhívás ugyanaz. Függetlenül hivatásunktól vagy karrierünktől, Isten teljes idejű keresztény szolgálatra hívott el bennünket. A „nem szolgáló keresztény” kifejezés önmagában ellentmondásos.

A Biblia így tanít: „Mert ő szabadított meg minket, és ő hívott el szent hívással, nem a mi cselekedeteink alapján, hanem saját végzése és kegyelme szerint…” (2 Tim 1:9)

Péter kiegészíti: „Ti azonban választottak (vagytok)* …, hogy hirdessétek nagy tetteit annak, aki … elhívott titeket.” (1 Pét 2:9) 

Isten szolgálatra hívott el bennünket. Fiatalon azt gondolhattuk, hogy Isten igazi szolgálói csak lelkipásztorok, misszionáriusok, apácák vagy más teljes idejű gyülekezeti dolgozók lehetnek. A Biblia azonban azt mondja, hogy Isten mindenkit elhívott a szolgálatra. ( Ef 4:4-14; lásd még: Róm 1:6-7; 8:28-30, 1 Kor 1:2,9,26; 7:17; Fil 3:14; 1 Pét 2:9; 2 Pét 1:3)

Isten elhívását töltjük be minden alkalommal, ha használjuk a Tőle kapott adottságainkat. Ezt mondja az Írás: „…másé vagytok: azé, aki feltámadt a halottak közül, hogy gyümölcsöt teremjünk (szolgáljunk)* Istennek.” (Róm 7:4)

Az időnk mekkora részében szolgálunk Istennek? Kína egyes gyülekezeteiben így köszöntik az új hívőket: „Jézusnak mostantól újabb szeme van látni, új füle hallani, új keze segíteni, és új szíve szeretni másokat.”

(Daily Hope by Rick Warren, 2010. június 2.)

Mert ő szabadított meg minket, és ő hívott el szent hívással, nem a mi cselekedeteink alapján, hanem saját végzése és kegyelme szerint, amelyet még az idők kezdete előtt Krisztus Jézusban adott nekünk.(2 Timóteus 1:9)

Azért lettél megváltva, hogy Istent szolgáld. A Biblia szerint: "ő szabadított meg minket, és ő hívott el szent hívással, nem a mi cselekedeteink alapján, hanem saját végzése és kegyelme szerint, amelyet még az idők kezdete előtt Krisztus Jézusban adott nekünk." (2 Timóteus 1:9)

Isten megváltott, hogy az Ő szent munkáját végezhesd. Nem a múltbéli cselekedeteid miatt, hanem a jövőbéli cselekedeteidért lettél megváltva. Isten országában neked is megvan a helyed, a célod, a szereped és a funkciód, amely arra vár, hogy betöltsd. Ez az, ami az életnek igazi értelmet és értéket ad.

Jézusnak az életébe került az, hogy téged megváltson. A Biblia emlékeztet minket: „mert áron vétettetek meg: dicsőítsétek tehát Istent testetekben.”(1 Korintus 6:20)

Nem bűntudatból, félelemből vagy kötelességből szolgáljuk az Urat, hanem örömből és mélységes hálából mindazért, amit értünk tett. Tartozunk Neki az életünkkel. Az üdvösség által a múltunk megbocsájtatott, a jelenünk értelmet kapott, a jövőnk pedig biztosított. Mindezen előnyök fényében Pál erre szólít fel: „az Isten irgalmára kérlek tehát titeket, testvéreim (…) szánjátok oda testeteket élő és szent áldozatul, amely tetszik az Istennek”(Róma 12:1)

János apostol tanította, hogy megtérésünket mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy szeretettel szolgálunk mások felé. Az ő szavai szerint „tudjuk, hogy átmentünk a halálból az életbe, mert szeretjük testvéreinket”(1 János 3:14).

Ha nincs bennem szeretet mások iránt, nincs bennem vágy, hogy másokat szolgáljak, és csak a saját szükségleteim érdekelnek, akkor nem árt végiggondolnom, hogy Jézus valóban jelen van-e az életemben. A megtért szív szolgálni vágyik.

(Daily Hope by Rick Warren, 2010 június 1)