„Ne menj el senki mellett, aki megérdemli a segítséget; a te kezed Isten keze annak az embernek a számára. Ne mondd embertársadnak „Talán majd máskor...” vagy „Majd holnap kérj inkább...”, ha a pénz ott van a zsebedben.”  (Péld 3:27-28, MSG fordítás)

 Az utóbbi napokban azzal foglalkoztunk, hogy az irgalmas szamaritánus példázata hogyan tanít minket arra, hogy együttérzést tanúsítsunk azok iránt, akiknek valami fájdalom vagy probléma van az életében. Láttuk azt, hogy fontos meglátnunk a saját környezetünkben a szükségeket és együtt kell éreznünk mások fájdalmával.

 Az irgalmas szamaritánus példázata ugyanakkor arra is tanít, hogy az előttünk lévő lehetőséget mindig meg kell ragadnunk az adott pillanatban.

 Ne várj, ne késlekedj és ne halogass. Tedd meg, amit meg tudsz tenni ott és akkor. A szeretetet nem annyira érzelemmel, mint inkább cselekedettel mutatjuk ki. A szamaritánus is cselekedett és tett valamit: lehajolt a sérült emberhez. Nem „magas lóról” szólt hozzá. Amikor pedig segített, azt használta, amije volt: bort, hogy fertőtlenítse a sebet, és olajat, hogy bekenje és gyógyítsa azt. Akkor és ott ez volt a lehető legjobb gyógymód. Emellett a szamaritánus valószínűleg a saját ruháját használta, hogy bekötözze a férfi sebét. Végtére is, nem volt orvos és nem volt nála orvosi felszerelés. Ő csak egyszerűen segített a másik embernek, és azzal szolgált, amije éppen volt.

 A Biblia ezt mondja a Példabeszédek könyvének 3:27-28 verseiben: „Ne menj el senki mellett, aki megérdemli a segítséget;  a te kezed Isten keze annak az embernek a számára. Ne mondd embertársadnak „Talán majd máskor...” vagy „Majd holnap kérj inkább...”, ha a pénz ott van a zsebedben.”  (MSG ford.) 

Ne várj jobb alkalomra. Amikor Isten szól hozzád, hogy szolgálj valaki felé, tedd meg azonnal. Amikor látsz egy szükséget, töltsd be azt akkor és ott.

 Ahhoz, hogy meg tudd ragadni a lehetőséget, néha bizony kockázatot kell vállalnod. Vállalnod kell, hogy esetleg valami váratlan helyzet áll elő. Ha segíteni akarsz valakinek, néha a saját félelmeiddel is szembe kell menned. Próbáld elképzelni, mitől tarthatott a szamaritánus. Eszébe juthatott például, hogy „Mi van, ha a rablók még a környéken vannak?...  Mi van, ha az egész csak egy csapda?... Mi van, ha visszautasítják a segítségemet?... Mi van, ha nem tudok rajta segíteni?” Nagyon gyakran más ember fájdalmában és  elesettségében azért nem szeretnénk részt vállalni, mert azok – legyünk őszinték – a sajátunkra emlékeztetnek. De az együttérzés és az irgalom a félelem ellenére is cselekszik.

 Az együttérzés és az irgalom megérinti az érinthetetlent és szereti a szerethetetlent.

 Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Miért nem ragadjuk meg néha az alkalmat, hogy segítsünk egy rászoruló emberen?
• Milyen dolgoknak vagy kockázatoknak lehetünk kitéve, amikor másokon segítünk?

* (Daily Hope by Rick Warren, 2017.04.20.)