Napi remény

A remény pedig nem engedi, hogy megszégyenüljünk. (Római levél 5:5)

Ne engedd, hogy a félelem megakadályozza barátságaid elmélyítését

2019. február 27. 03:00 - Lilla:)

"Mert nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét." (2. Timóteus 1:7., Újfordítás)

Amikor csordultig vagyunk félelemmel és aggodalmakkal, nem tudunk egymáshoz közelebb kerülni. Távol tartjuk magunktól a környezetünket. Félünk az elutasítástól, a manipulációtól, a sebezhetőségünktől, a fájdalmaktól és hogy kihasználhatnak minket. Ezek a félelmek mind elválasztanak minket a másiktól.

Ez a félelem egyidős az emberiséggel. Amikor Ádám és Éva bűnbe esett, Isten jött és kereste őket, amire Ádám ezt felelte: "Féltem és elrejtőztem." Nagyon régóta csinálják már ezt az emberek. Megijedünk és elbújunk. Elrejtőzünk igazi valónk elől is.

Nem engedjük meg másoknak, hogy igazán megismerjenek minket. Nem engedjük, hogy belénk lássanak. Miért? Mert aggódunk, hogy mi lesz akkor ha meglátják milyenek vagyunk és nem tetszik nekik - bonyolult helyzetbe kerülünk. Balszerencse. Miért is félek elmondani neked, ki is vagyok? Mert ha elmondom és nem tetszik neked, akkor elutasítottsággal és csalódottsággal kell együtt élnem. Így tehát álarcot viselünk és szerepet játszunk.

A félelem viszont három szörnyű dolgot tesz a kapcsolatokkal.

A félelmeink védekező magatartásra kényszerítenek. Félünk leleplezni magunkat, ezért védelmi állásba helyezkedünk. Amikor valaki kiszúrja a gyengeségünk, azt megtoroljuk és védekező üzemmódba kapcsolunk.

A félelmeink távolságtartásra késztetnek. Nem engedjük közel magunkhoz az embereket. Vissza akarunk vonulni. El akarjuk rejteni az érzéseinket. Nem akarunk nyitottak és őszinték lenni. Védekező és távolságtartó emberré válunk.

A félelmeink követelőzővé tesznek. Bármikor amikor bizonytalanságban érezzük magunkat, minél bizonytalanabb a helyzet, annál jobban próbáljuk irányításunk alá vonni. Mindig arra törekszünk, hogy a miénk legyen az utolsó szó. Mi akarunk irányítani, vezetni. Ezek mind a félelem és bizonytalanság jelei.

Hol találhatod meg a magabiztosságot és a bátorságot ahhoz, hogy meg tedd az első lépést valaki felé, hogy bensőségesebb kapcsolatba kerülhessetek?

Isten Szent Szellemére van szükséged. Pál azt mondja nekünk a 2. Timóteus 1:7-ben, "A Szent Szellemért, Isten ajándéka nem az, hogy féljetek az emberektől, hanem hogy bölcsek és erősek [más szóval: bátrak] legyetek, és szeressétek őket, élvezzétek a velük töltött időt" (TLB fordítás).

Honnét tudhatod, hogy betöltött-e a Szent Szellem? Bátrabb vagy a kapcsolataidban. Szereted az embereket. Szeretsz velük lenni. Nem félsz tőlük, mert Isten Szelleme az életed része. A Biblia azt mondja, hogy "Isten a szeretet" és "a szeretet legyőz minden félelmet". Minél inkább részese Isten az életednek, annál kevésbé kap helyet benne a félelem.

Tehát ha fel szeretnéd venni bárkivel is a kapcsolatot, a kiindulópont a következő: tarts szünetet, imádkozz és mondd: "Istenem, adj nekem bátorságot, hogy megtehessem az első lépést!" Ezek után odamehetsz ahhoz a személyhez, akivel meg szeretnél ismerkedni.

Segítő kérdések elmélkedéshez és beszélgetéshez:

  • Hogyan tart távol a félelem és az aggódás attól, hogy elmélyítsd a barátságaidat? Mik ezek a félelmek és aggodalmak?
  • Mikor küzdesz leginkább azzal a félelmeddel, hogy az emberek meglátják milyen is vagy valójában? Vagy ez többé már nem okoz neked gondot? Hogyan sikerült legyőznöd ezt a félelmet?
  • Hogyan tapasztaltad meg a magabiztosságot és bátorságot, amikor megtetted az első lépéseket valaki felé és kezdtél el bensőségesebb kapcsolatot kiépíteni?

(Daily Hope by Rick Warren, 2019.02.20.)

Szólj hozzá!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.