„Valahányszor rátok gondolok, hálát adok Istenemnek.” (Fil, 1,3 NLT fordítás)
Ha egészséges kapcsolatokat szeretnél, kezdd a hálás életszemlélettel. Sokkal boldogabb leszel, és jobban élvezed a kapcsolataidat, ha kialakul az a szokásod, hogy hálás légy az életedben élő emberekért.
A Filippieknek írt levélben ez áll: „Valahányszor rátok gondolok, hálát adok Istenemnek.” (Fil, 1,3 NLT fordítás)
Ez az egyszerű igazság a jó kapcsolatok alapja.
Amikor az életedben lévő emberekere gondolsz, akkor először hálát érzel? Vagy inkább ezt kérdezed: „Mit kell tenniük értem? Mik a problémáink? Mit kell tennünk? Lehet, hogy az első gondolatod nem éppen a hála. De Pál első gondolata a barátai iránt a hála volt. És ez az a modell, amit követnünk kell, ha azt akarjuk, hogy a kapcsolataink tartósak legyenek.
Íme a probléma: Minél tovább ismersz valakit, annál valószínűbb, hogy természetesnek veszed az illetőt. Az idő múlásával könnyebbé válik a hibáira való összpontosítás, és a boldog idők helyett a rosszakra emlékezni.
Éppen ezért igényel erőfeszítést részünkről, hogy az életünkben élő emberek iránt adott hála mellett döntsünk. Minél tovább tart a kapcsolatunk, annál nehezebb lehet emlékezni rájuk. De a kapcsolatainkra nézve egy örökké tartó hatást fogunk megtapasztalni, ha szokásunkká válik, hogy hálát adjunk Istennek, mikor a házastársunkra, gyermekeinkre, szüleinkre, testvéreinkre, szomszédainkra, munkatársainkra és kis csoportunk tagjaira gondolunk.
Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:
- Milyen negatív gondolatokat kellene a hála szavaival helyettesítened?
- Kinek vagy hálás az életedben? Elmondtad Istennek? Elmondtad azoknak az embereknek?
- Miért akarhatja Isten, hogy köszönetet mondjuk neki azokért az emberekért, akiket az életünkbe helyezett?
*(Daily Hope by Rick Warren, 2022.06.04.)