"Ügyeljünk arra, hogy egymást kölcsönösen szeretetre és
jó cselekedetre buzdítsuk."
(Zsid 10,24)

Az igazán jó családok megtanítják gyermekeiknek, hogy nem ők az univerzum középpontjai. Segítenek gyermekeiknek megérteni, hogy Isten teremtette őket, és küldetésük van. Az igazán jó családok példát mutatnak az elkötelezettségben, a szolgálat-készségben, a nagylelkűségben és az imádkozásban. A csak átlagos családok nem teszik ezeket,  az igazán jó családok viszont igen.

Én a szüleimnek köszönhetően lettem azzá, aki ma vagyok. Ők tanítottak meg arra, hogy fontos törődni másokkal.

A szüleim nem voltak gazdagok, de mindketten vendégszeretők és nagylelkűek voltak. Szerettek másoknak adni, annak ellenére, hogy nem volt sok pénzük. Vidéken laktunk, és apám egy hatalmas, közel félhektáros földterületen sokféle zöldséget termesztett. A családunk persze nem tudta megenni mindazt, ami termett, de apám ezt azért csinálta, hogy ha pénzt nem is, de tudjon valamit adni másoknak. Így mindig több zöldséget termesztettünk, mint amennyire szükségünk volt, és a felesleget a rászorulóknak adtuk.

Otthonunk folyamatosan tele volt látogatókkal. Ha valakinek fájt valami, akkor nálunk volt. Ha valaki átutazóban volt, hozzánk tért be. Ha valaki otthoni gondokkal küzdött, hozzánk jött. Ha keresztény vezetők érkeztek a városba, akkor nálunk szálltak meg. Egy nap apám összeszámolta, hogy anyám egy év alatt hány ételt főzött a vendégeknek az otthonunkban. Több mint ezer ételt készített! Én úgy nőttem fel, hogy mindig az „add oda az életed” hozzáállást láttam. A szüleim megtanítottak arra, hogy az élet nem rólam szól, hanem arról, hogy segítsünk másoknak.

A nagyszerű családok is ezt teszik. Megtanítják egymást arra, hogy hogyan legyenek szeretettel egymás felé, és hogyan tegyenek jót  – megtanítanak szeretni, gondoskodni és szolgálni.

Erre jó példa Kornéliusz családja az Apostolok Cselekedetei könyvében: "Egész háza népével együtt odaszánt és istenfélő ember volt, aki adott azoknak, akik szükségben voltak, és rendszeresen imádkozott Istenhez." (ApCsel10,2, NIV fordítás)

Micsoda nagyszerű örökség! Nem szeretnéd, ha egy napon az emberek ilyeneket írnának rólad és a családodról?

Függetlenül attól, hogy vannak-e saját gyermekeid vagy sem, Isten azt akarja, hogy ilyen örökséget hagyj hátra. Magad körül mindenhol találhatsz fiatalokat vagy a hitben fiatalabbakat. Szánsz időt arra, hogy megtanítsd őket, hogyan segítsék és szolgálják a környezetükben élőket?

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Milyen örökséget szeretnél hátrahagyni? Hogyan dolgozol azon, hogy ilyen örökséget hagyj hátra?
• Ha nincs saját gyermeked, kik azok a fiatalok a környezetedben, akiket arra ösztönözhetsz, hogy elérjék céljaikat és segítsenek másoknak?
• Hogyan használhatod otthonodat – legyen az egy vidéki ház vagy egy városi lakás – mások szolgálatára?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2026.02.09.)