"Márta, Márta, válaszolt az Úr, annyi minden miatt aggódsz és idegeskedsz, pedig csak kevés dolog szükséges — valójában csak egy. Mária azt választotta, ami jobb, és ezt senki sem fogja elvenni tőle." (Lk 10,41-42 NIV fordítás)

Te birtokolod a telefonodat, vagy az birtokol téged?

Ha egy igazán értékes telefont veszel és azt tartod a legértékesebb dolognak az életedben, akkor a telefonod vált az isteneddé.  Ha engeded, hogy a telefonod elvonja a figyelmedet a legfontosabb dologról, akkor az a bálványod lett. Az eszközöd a mestered lett.

Jézus egyszer meglátogatta barátait, Lázár testvéreit, Mártát és Máriát. Márta nagyon el volt foglalva az ételkészítéssel és azzal, hogy jó vendéglátó legyen, de a testvére, Mária leült Jézus mellé és hallgatta a tanítását.

Márta neheztelve és csalódottan ezt mondta Jézusnak: „Uram, nem érdekel, hogy a testvérem magamra hagyott a házimunkával? Mondd neki, hogy segítsen!“ (Lk 10,40 NIV fordítás).

„Márta, Márta, válaszolt az Úr, annyi minden miatt aggódsz és idegeskedsz, pedig csak kevés dolog szükséges — valójában csak egy. Mária azt választotta, ami jobb, és ezt senki sem fogja elvenni tőle." (Lk 10,41-42 NIV fordítás).

A Biblia azt mondja, hogy Márta figyelmét teljesen elterelte a készülődés, ami távol tartotta őt a legfontosabb dologtól: attól, hogy Jézussal töltsön időt.

Gyakran egy adott pillanatban te is úgy érezheted, hogy a helyes dologra koncentrálsz — válaszolsz egy sms-re, elintézel egy telefonhívást, ellenőrzöd valakinek az elérhetőségét vagy megválaszolsz egy üzenetet. De ha valami visszatart a legfontosabb dologtól, akkor az átvette az irányítást az életed felett.

Életed minden napján le kell ülnöd Jézus lábaihoz. Ezt a Jézussal töltött időt csendességnek hívjuk. Csendben leülsz és imádkozol, olvasod a Bibliát, és engeded, hogy Isten beszéljen hozzád az Ő Igéjén keresztül. Ilyenkor megvallod Neki, amit rosszul tettél, kérsz Tőle dolgokat, amikre szükséged van, és dicsőíted az Ő személyét. Ez a legfontosabb része a napodnak, mivel ez minden másra kihatással van a napod folyamán. Ez határozza meg, hogy mennyire ismered meg Istent és mennyire növekedsz Jézus követőjeként.

Amikor választanod kell az Istennel töltött csendesség és a telefonod között, te melyiket választod? Ha te is olyan vagy, mint az átlagemberek többsége, akkor napi szinten 3 óra 15 percet töltesz a telefonodon. Mennyi időt töltesz Isten Igéjével?

Ne engedd, hogy bármi is elterelje a figyelmedet. Te döntöd el, mivel töltöd az idődet. Válaszd azt, hogy azzal töltöd, ami a legfontosabb.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez: 

• Hogyan tudod felhasználni a telefonodon töltött napi időd egy részét arra, hogy mást is tanítvánnyá tegyél?
• Amikor megpróbálsz fontossági sorrendet felállítani és eldönteni, hogy mi a legfontosabb, miért segít az, hogy megtervezed az időbeosztásodat?
• Mindig veled van a telefonod? Ha igen, akkor próbáld meg ma egy kicsit távol tartani magadtól, vagy legalább az alkalmazásokat ne használd. Milyen változást tapasztalsz?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2020.10.10.)

„URam, segíts irányítani a nyelvem; segíts, hogy óvatos legyek abban, amit mondok!” (Zsolt 141,3 NCV fordítás).

Hogyan tud segíteni Isten abban, hogy mit mondunk a szánkkal? Úgy, hogy közvetlenül a forrásra hat: a szívünkre!

Mondtad már valaha: „Nem tudom mi történt velem, én nem ilyen ember vagyok”? Az igazság az, hogy a szádon nem jön ki semmi olyan, ami előzetesen ne fogant volna már meg a szívedben.

Vagyis nem a kimondott szavak hoznak kellemetlen helyzetbe vagy sodornak bajba, hanem ami a szívedben van. Az jön ki a bensődből, ami benned van. A Biblia azt mondja: „amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj” (Mt 12,34).

Szavaid a szíved állapotát tükrözik vissza. Ha valakinek éles a nyelve, az haragos szívre vall. Aki sokat dicsekszik, annak a szívében bizonytalanságérzés van. A túlságosan bőbeszédű ember nyugtalan a szívében. A kritikus szavak egy megkeseredett szívre mutatnak.

Azonban amikor bátorító szavakat mondasz másoknak, az egy olyan szívből jön, amelyben öröm van. Amikor gyengéd szavakkal szólsz egy elkeseredett emberhez, azt mutatja, hogy szeretet van a szívedben.

Amikor kedves és vigasztaló szavakat mondasz az embereknek, akkor békesség van a szívedben. Amit mondasz, elárulja, hogy milyen vagy legbelül.

A szennyeződést csak a forrásánál lehet megszüntetni. Amikor Isten segít abban, hogy uralkodni tudj a szádon, akkor belülről kifelé haladva változtat meg.

Isten a szívátültetésekre szakosodott, és kész bárkit megváltoztatni, aki hozzá megy függetlenül attól, milyen volt korábban.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Milyen szívre utalnak a szavaid?
• Biztattak már kedves, vigasztaló szavakkal? Jelentett ez bátorítást számodra?
• Isten szívet változtató munkájához milyen szokások kialakításával tudsz hozzájárulni?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2020.09.06.)

„Neked adom a sötétség kincseit, a titkos helyeken elrejtett gazdagságot, hogy megtudd, én vagyok az ÚR, Izrael Istene, aki neveden szólítalak téged” (Ézs 45,3 NIV fordítás).

Vágyunk arra, hogy ismerjenek bennünket, és ennek az egyik első módja az, amikor valaki névről ismer minket. Isten ezt mondja: „Neked adom a sötétség kincseit, a titkos helyeken elrejtett gazdagságot, hogy megtudd, én vagyok az ÚR, Izrael Istene, aki neveden szólítalak téged” (Ézs 45,3 NIV fordítás). Isten a te személyes Istened, és a neveden szólít téged.

Nincs annál bensőségesebb kapcsolat, mint az, amikor valaki tökéletesen ismer téged. Ismeri minden különcségedet, minden gyengeségedet, tudja, hogy mi nevettet meg, mi fakaszt könnyekre, és ismeri a félelmeidet, a reményeidet, az álmaidat. Senki sem fog tökéletesen ismerni itt a földön, erre egyedül Isten képes. Ő az egyetlen, aki átlát a személyiséged rétegein, egészen a legeslegbensőbb énedig, a lényed legmélyéig.

Istennek, aki neveden hív, rejtett kincsei vannak számodra a szenvedésedben és a sötétségedben. Ő be tud avatkozni a sötétségedbe, és közel lesz hozzád abban a sötétségben. És ennek az ő dicsőítésére kellene, hogy indítson. Amit tudunk Istenről, az arra indít minket, hogy dicsőítsük őt.

Amikor Jób elvesztett mindent, ami fontos volt számára, dicsőítette Istent, mert tudta az igazságot Istenről: „Jób felállt, szomorúságában megszaggatta ruháját és leborotválta fejét. Aztán a földre esett, és imádta Istent. Ezt mondta: »Meztelenül jöttem ki anyám méhéből, és meztelenül fogok elmenni. Az ÚR adta, az ÚR elvette! Legyen áldott az ÚR neve!«” (Jób 1,20-21 GW fordítás). Bár Jób mindent elvesztett, mégis amiatt, amit Istenről tudott, arcra borulva ezt mondta: „Istenem, én nem tudom, mi történik, de azt megértettem, hogy te adtad és te vetted el, és én magasztalom a neved.”

Maga a dicsőítés is egy kincs a sötétségben. Még a fájdalmak között is tudhatod, hogy ő jó és szerető Isten. Név szerint ismer téged, és ismeri életed minden részletét. Az ő kezében van az irányítás, és neki terve van az életeddel.

Nyitottnak kell lenned arra a lehetőségre, hogy Istennek titkos helyeken rejtett aranyai és gyémántjai vannak, és légy kész arra, hogy átvedd és elfogadd ezeket a kincseket, amikor ő megmutatja neked azokat. Akár beavatkozik egy bizonyos helyzetbe, akár nem, tudhatod, hogy ő a te személyes Istened, aki bensőséges kapcsolatban áll veled, és közel van hozzád, amikor a sötétségen mész keresztül.

Így nézz szembe a sötétséggel, és így találj reményt!

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Mi az, amit megengedett Isten, hogy elveszíts? Hogyan reagáltál rá?
• Kincsként tekintesz arra a lehetőségére, hogy Istent dicsőítheted? Miért igen, vagy miért nem?
• Mondj néhány igazságot Istenről, amelyek az ő dicsőítésére indítanak még a szenvedésben is!

Kay Warren-ről:

Kay Warren férjével, Rick Warren-nel együtt alapította a Saddleback gyülekezetet, Lake Forest-ben, Kalifornia államban, 1980-ban. Fia, Matthew halála után, aki komoly mentális betegséggel küzdött élete nagy részében, megalapította a Saddleback Reménye a Mentális Egészségért Alapítványt, amely egy módja, hogy támogatni lehessen azokat az embereket és a családtagjaikat, akik mentális betegségben szenvednek és öngyilkossági gondolatokkal küzdenek. Az alapítvány oktatásokat is tart a hitközösségben arról, hogy hogyan lehet elindítani vagy kibővíteni a meglévő mentális egészségügyi szolgálatot.

Kay az Országos Akciószövetség az Öngyilkosság Megelőzéséért igazgatótanácsának tagja, és a mentális egészséggel, az öngyilkosságok megelőzésével foglalkozik Orange megyében, Kalifornia államban. Kay a szerzője a Szent Privilégiumnak: Életed és szolgálatod egy pásztor feleségeként; a Válaszd az örömöt: Mert a Boldogság nem elég; a Mondj Igent Istennek: Felhívás a Bátor Megadásra című könyveknek, és társszerzője a Foundations-nek, egy népszerű szisztematikus teológiai tanfolyamnak, amelyet az egyházak világszerte használnak. Gyermekei: Amy, Josh és Matthew (aki már az Atyánál van), és van még öt unokája.

Tudj meg többet – angolul – a KayWarren.com weboldalon, és kövesd őt Facebookon (KayWarrensPage), Twitteren (@KayWarren1), valamint Instagrammon (@KayWarren75)!

*(Daily Hope by Kay Warren, 2020.09.04.)

„A szőlővessző nem terem gyümölcsöt, ha lemetszik a szőlőtőről, és ti sem hozhattok gyümölcsöket, ha nem maradtok meg bennem. Igen, én vagyok a szőlőtő, és ti vagytok a szőlővesszők. Azok, akik bennem maradnak, és én őbennük, sok gyümölcsöt teremnek majd. Nélkülem pedig semmit sem tudtok tenni”  (Jn 15,4–5 NLT fordítás).

A Bibliában a szőlőbirtok a gyülekezet képét festi. Ez egy metafora, ami leírja, hogyan segít a gyülekezet, hogy úgy növekedhess, mint gyümölcs a fán, vagy mint szőlő a szőlőtőkén.

A gyümölcstermés a Szentírásban egyet jelent az eredményességgel. Senki sem akarja, hogy úgy érjen véget az élete, hogy nem volt produktív. Azt akarjuk, hogy számítson az életünk. Ahhoz, hogy eredményesek lehessünk, kapcsolódnunk kell.

Isten kertjében, az ő szőlőbirtokán, az életünk gyümölcsözővé válhat, ha csatlakozunk hozzá.

Isten minden olyan gyümölccsel rendelkezik, amit neked akar adni az életed során. Az elhívásod azonban addig nem történhet meg, amíg nem csatlakozol az ő családjához, a gyülekezethez.

Ha valóban azt az életet szeretnéd élni, amit Isten számodra eltervezett, akkor szükséged lesz hozzá a megfelelő erőre, emberekre, szabályokra, tervre és életcélra.

Isten azért alkotta a gyülekezetet, hogy mindezeket a szükségeket betöltse. A gyülekezeten kívül nem találhatod meg ezeket.

A Biblia azt mondja: „A szőlővessző nem terem gyümölcsöt, ha lemetszik a szőlőtőről, és ti sem hozhattok gyümölcsöket, ha nem maradtok meg bennem. Igen, én vagyok a szőlőtő, és ti vagytok a szőlővesszők. Azok, akik bennem maradnak, és én őbennük, sok gyümölcsöt teremnek majd. Nélkülem pedig semmit sem tudtok tenni”  (Jn 15,4–5 NLT fordítás).

Néha a csatlakozás azt jelenti, hogy teszel egy lépést (vagy kettőt) hitben, amitől lehet, hogy kényelmetlenül érzed majd magad. Nem mindig ez a legkönnyebb, azonban ez a legfontosabb dolog, amit megtehetsz az életedben.

Ideje tehát bekapcsolódnod. Ideje csatlakoznod. Tegyél ma egy lépést efelé!

Segítő kérdések elmélkedéshez és beszélgetéshez:

• Mit jelent számodra gyümölcsözőnek és eredményesnek lenni?
• Az, hogy tagja vagy a gyülekezetnek, hogyan segített abban, hogy eredményesebb légy az Istentől kapott elhívásodban?
• Mi tart vissza attól, hogy még jobban bekapcsolódj a gyülekezeti családod életébe?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2019.08.26.)

"Ezek közül az emberek közül néhánynak a legfontosabb hiányzik az életéből  – nem ismerik Istent." (1Timóteus 6:21, TLB fordítás)

Az Istennel való barátság kulcsa, hogy el kell döntened, kinek a barátságát akarod a legjobban.

Nincs elég időd arra, hogy mindenki a barátod legyen, ezért döntened kell, hogy kit akarsz a legjobb barátodnak.

A Biblia ezt mondja az 1Timóteus 6:21-ben: "Ezek közül az emberek közül néhánynak a legfontosabb hiányzik az életéből  – nem ismerik Istent." (TLB ford.).

Jól ismerik a baseball eredményeket, a tőzsdék árfolyamait, kívülről tudják a tíz legjobb dalt, követik, hogy egy szappanoperából melyik szereplő távozott vagy éppen ki érkezett... Istent viszont nem ismerik, és így hiányzik az életükből, ami a legfontosabb.

Ha nem vagy Isten barátja, akkor az azt jelenti, hogy neked valami más fontosabb. A Jakab 4:4 ezt mondja: "Tudnod kellene, hogy a világot szeretni annyi, mint Istent gyűlölni. Aki a világgal akar barátságot kötni, Isten ellenségévé válik." (NCV ford.)

Amikor Jakab azt írja, hogy "szeretni a világot", akkor arra utal, hogy szeretni a világ értékrendjét. Isten azt akarja, hogy szeresd az embereket, de ez nem jelenti azt, hogy szeretned kell a világ értékrendjét is. Annyira rabul tud ejteni bennünket és el tudja vonni a figyelmünket a világ, hogy pont az ellenkezőjét tesszük: szeretjük a világ értékrendjét, de nem szeretjük az embereket. Az anyagi dolgokat szeretjük, a szórakozást, a népszerűséget, a tekintélyt, a szenvedélyt, különböző tárgyak birtoklását vagy a betöltött pozíciónkat.

Isten azonban az embereket szereti, és azt akarja, hogy mi is szeressük őket! Az egyik módja annak, hogy kimutassuk a szeretetünket mások felé az, hogy mi is érdeklődünk az iránt, ami őt érdekli. Más szavakkal: ami neked fontos, az nekem is fontos (mindig a Biblia igazsága által meghatározott keretek között).

Ha Isten barátja akarsz lenni, akkor azzal kell foglalkoznod, amivel Ő foglalkozik,  és ne foglalkozz azzal, amivel Ő nem foglalkozik. Őt nem érdekli, hogy téged mások milyennek látnak, és nem érdekli a státuszod sem. Istent a jellemed érdekli – nem az, hogy milyen a külsőd, hanem az, hogy ki vagy. Az Istennel való barátság egyik elengedhetetlen és alapvető része, hogy azt tartod értéknek, amit Isten.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Mi áll annak útjában, hogy Isten barátja légy? Hogyan tudnál változtatni a gondolkodásodon vagy a viselkedéseden?
• Van fontosabb dolog az életedben, mint Istent ismerni? Mi az? Miért értékeled többre?
• Beszélj arról, hogy milyen a kapcsolatod a legjobb barátoddal. Hogyan hasonlítható ez az Istennel való kapcsolathoz?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2019.04.30.)