„Légy újból nyugodt, lelkem, mert jól bánt veled az Úr!" (Zsolt 116,7)

A testedet Istentől ajándékképpen kaptad, hozzá egy használati utasítással – a Bibliával. Minden szükséges utasítás benne van, ami szükséges, hogy megóvd magad és hosszú életű legyél.

Már tudod az alapokat: helyes táplálkozás, mozgás és pihentető alvás. De van még egy egészségügyi tényező amire a jó és hosszú élet kapcsán talán nem gondoltál.

Jót tesz az egészségednek, ha bízol Istenben. „Bízzál az Úrban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj!" (Péld 3,5).

Miért jó az egészségednek, ha bízol Istenben? Mert ha bízol benne, akkor nem aggódsz.

A Zsolt 116,7 szerint „Légy újból nyugodt, lelkem, mert jól bánt veled az Úr!" Ha valóban bízol Istenben, kevésbé vagy stressz alatt.

A Biblia a Péld 14,30-ban írja „A szelíd szív élteti a testet, az indulat viszont rothasztja a csontokat."  Nem csak az számít, amit megeszel, hanem az is, ami téged emészt! Ha magadhoz is veszed a makrobiotikumokat és a bioételeket, de lelked haraggal, aggodalommal, félelemmel, gerjedelemmel, bűntudattal, indulattal, keserűséggel és egyéb érzelmi bajokkal van tele, akkor életed megrövidül.

Van választási lehetőséged:

• Vagy aggodalmaskodsz vagy Istent dicsőíted.
• Vagy fejvesztetten kapkodsz és pánikolsz vagy imádkozol.

Minél többet imádkozol, annál kevesebbet fogsz pánikolni. Nyugodj meg, mert Isten gondot visel rólad!

Beszéljetek róla:

• Milyen nehéz helyzetben van szükséged arra, hogy bízzál Istenben?
• Mit jelent „a magad eszére támaszkodni"?
• Gondolj egy olyan alkalomra, amikor aggodalmaskodás helyett imádkoztál? Mi volt az eredménye?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2016.04.14.)

"...minden mást értéktelennek tekintek ahhoz a végtelenül értékes dologhoz képest, hogy ismerem Krisztus Jézust, az én Uramat." (Filippi 3:8, NLT fordítás)

Minden nap, amikor fölkelsz, emlékeztetned kell magad arra, hogy mi számít és mi nem számít. Ne vonják el a figyelmed az élet jelentéktelen, apró-cseprő dolgai.

Miért olyan fontos ez a szokás? Észrevetted, milyen könnyen elveszíted az örömödet apró dolgok miatt? Történik valami lényegtelen de bosszantó dolog, és már oda is a boldogságunk. Valaki bevág eléd az úton, amikor be akarsz kanyarodni, és máris elveszíted a jókedved. Esetleg rosszul áll a hajad, vagy egy ruha már nem jó rád, és elveszíted az örömödet. Az apró dolgok vannak ránk néha a legnagyobb hatással - pedig nem is igazán számítanak.

Pál ezt mondja a Filippi 3:7-ben: "Régen ezeket a dolgokat nagyon értékeseknek gondoltam, most viszont értéktelennek tartom őket amiatt, amit Krisztus tett."

Mi volt a legfontosabb dolog számodra, mielőtt találkoztál Jézus Krisztussal? A munkád? A karriered? A pénzkeresés? Esetleg egy randevú? Vagy szerettél volna népszerű lenni? Esetleg a biztonság vagy a hírnév?

Pál azt mondja, hogy azok a dolgok már nem számítanak ahhoz képest, hogy milyen öröm Jézust ismerni.

A mai világunk tele van csapdákkal, amik megakadályoznak abban, hogy ezt a szokást kifejlesszük magunkban. Naponta reklámok ezrei bombáznak, hogy nem vagy elég értékes, amíg meg nem veszed ezt vagy azt a terméket. A tévében minden hír úgy hangzik el, mintha az lenne a legfontosabb. Pedig nem az! Egy tegnapi újság már semmit nem ér. Az, hogy valami sürgős és azonnal kell, nem jelenti azt, hogy fontos is.

Meg kell kérdezned magadtól minden dologgal kapcsolatban a következőt: Mennyire fog ez számítani 100 év múlva? Ami miatt most aggódom, számítani fog holnap? Valószínűleg nem fog számítani, és még kevésbé számít az örökkévalóság szempontjából.

Az örökkévalóság fényében, azt szem előtt tartva kell élned.

Amerikában az emberek folyamatosan a jelentéktelen dolgokat hajszolják. Olyan dolgokért élünk, amelyek nem igazán számítanak. Ha szembe akarsz menni az árral, koncentrálj olyan dolgokra, amelyek aktuálisak is, de az örökkévalóság szempontjából is van értékük. Amikor az örökkévalóság szemszögéből nézed a dolgokat, akkor rájössz, hogy az, amiért most aggódsz, az örökkévalóságban nem számít. Ha így élsz, nem leszel feszült és ideges, és boldogabb ember leszel.

"...minden mást értéktelennek tekintek ahhoz a végtelenül értékes dologhoz képest, hogy ismerem Krisztus Jézust, az én Uramat" (Filippi 3:8, NLT fordítás).

Minden nap gondolj arra, mi az, ami a legfontosabb.

Beszéljetek róla:

• Milyen apró dolgok miatt aggódsz mostanában, ami elrabolja az örömödet?
• Hogyan lehet a gyakorlatban megvalósítani azt, hogy Istent helyezzük a figyelmünk középpontjába és az örökkévalóság nézőpontjából lássuk a dolgokat?
• Mit tartottál a legfontosabbnak, amikor még nem hittél Jézus Krisztusban? Mit gondolsz erről most?

 *(Daily Hope by Rick Warren, 2016.01.29.)

„Honnan vegyünk annyi kenyeret, hogy mindannyian ehessenek?” Csak próbára akarta tenni, mert ő maga jól tudta, mire készül." (Jn. 6:5b-6)

Emlékszel arra a történetre, amikor Jézus 5000 embert vendégelt meg öt kenyérből és két halból? Döbbenetesnek találom, hogy 5000 emberből mindössze egy ember hozott magával ebédet. Úgy gondolom, sokan rejtegettek ott egy-egy piknik kosarat, csak nem akarták megosztani senkivel. Egyetlen kisfiú azonban felajánlotta a kenyeret és a halat, amit ebédként csomagolt magának. Odaadta Jézusnak azt a keveset, amije volt, és Isten ezt felhasználta nem csak arra, hogy jóllakasson vele 5000 embert, hanem azt is megmutatta, hogy mennyire gondoskodó és hatalmas Isten ő. 

"Amikor Jézus kiszállt, és meglátta a nagy sokaságot, megszánta őket...és kezdte őket sok mindenre tanítani. De amikor az idő már későre járt, odamentek hozzá a tanítványai, és ezt mondták neki: "Lakatlan hely ez, és az idő már későre jár. Bocsásd el őket, hogy ...ennivalót vegyenek maguknak." Ő azonban így válaszolt nekik: "Ti adjatok nekik enni." Mire ők ezt mondták neki: " Az több, mint egy fél évnyi fizetésbe kerülne!"" (Mark 6,34-37 NIV)

Ha azt szeretnéd, hogy Isten csodát tegyen az életedben, először be kell ismerd, hogy van egy megoldhatatlan problémád.

A Márk 6,34-37 azt mondja: "Amikor Jézus kiszállt, és meglátta a nagy sokaságot, megszánta őket...és kezdte őket sok mindenre tanítani. De amikor az idő már későre járt, odamentek hozzá a tanítványai, és ezt mondták neki: "Lakatlan hely ez, és az idő már későre jár. Bocsásd el őket, hogy ...ennivalót vegyenek maguknak." Ő azonban így válaszolt nekik: "Ti adjatok nekik enni." Mire ők ezt mondták neki: " Az több, mint egy fél évnyi fizetésbe kerülne!"" (NIV)

Ebből a részből megtanulhatjuk életünk megoldhatatlan problémára adott három tipikus választ. Halogatunk, másra hárítjuk át a felelősséget és aggódunk.

Először is halogatunk. Már késő volt azon a napon, amikor a tanítványok Jézushoz hozták a problémát. Ott volt az egész napjuk arra, hogy kitalálják, hogyan adjanak enni 5000 embernek. Amikor adódik egy olyan problémánk, amit képtelenek vagyunk megoldani, folyamatosan félrerakjuk. Elodázzuk. Úgy teszünk, mintha nem is létezne. Másfelé fordítjuk a fejünket.

Milyen problémát akarsz elkerülni a házasságodban? Milyen anyagi problémát halogatsz? Milyen problémával küzdesz a testedben, amit folyamatosan halogatsz megnevezni? A halogatás csak rosszabbá teszi a problémákat.

Másodszor, áthárítjuk a felelősséget. Másokat hibáztatunk. Ahelyett, hogy megbirkóznának a problémával, a tanítványok el akarják küldeni az embereket. Azt gondolják, "Nem mi hívtuk ide ezeket az embereket. Nem ígértünk nekik ételt." Így nem vállalják a felelősséget a szükségletek betöltésére. Tettél már ugyanígy egy problémával?

A harmadik dolog pedig az aggodalom. Idegeskedünk, bosszankodunk, nyugtalanok leszünk, és kikészülünk. Amikor Jézus azt mondta a tanítványoknak, hogy adjanak enni a sokaságnak, a nyugtalanságuk elérte a csúcspontot. Csak elképzelni tudom, ahogy Péter számolja a költségeket. "Ötezer ember! Hogyan fogunk ennyi ételt szerezni, melegen tartani, szétosztani és utána összetakarítani?"

Akárcsak mi  - amikor szembetalálkozunk egy megoldhatatlannak tűnő problémával, - úgy a tanítványok is halogattak, másra hárították a felelősséget és aggódtak. Mi a probléma ezzel a helyzettel? Jézus mellett álltak – a mellett a férfi mellett, aki könnyen kenyérré változtatja a köveket, ha akarja, és amikor ő mondja nekik, hogy tegyenek valamit, azt válaszolják, "Uram, ez gyakorlatilag, anyagilag és emberileg is lehetetlen."

Kért téged Isten valaha lehetetlen dolog megtételére, amire így válaszoltál: "Uram, nincs rá időm. Nincs rá pénzem. Nincs hozzá energiám. Nincs meg hozzá a képzettségem."

Isten a lehetetlent akarja veled elvégeztetni, mert ki akarja szélesíteni a hitedet. Amikor van egy megoldhatatlan problémád, csak ismerd be, és aztán figyeld, hogy Isten hogyan változtatja csodává.

Beszéljetek róla

• Mi az a probléma az életedben, ami megoldhatatlannak látszik?
• Mit gondolsz, mi az amit Isten szeretne, hogy tegyél ahelyett, hogy aggódsz a probléma miatt?
• A Biblia azt mondja, hogy Isten soha nem ad többet, mint amivel meg tudunk birkózni. Mit gondolsz erről?

(Daily Hope by Rick Warren — 2015.12.31.)