„Nagy nyereség az istenfélelem megelégedéssel; hiszen semmit sem hoztunk ebbe a világba, így nem is vihetünk el semmit sem abból” (Timóteushoz írt levél 6:6-7 NRSV fordítás).
Isten sokkal inkább a jellemed formálásával foglalkozik, mintsem a kényelmeddel. Nem fog javakkal ellátni, amíg először meg nem tanultál elégedettnek lenni.
A megelégedés nem az ambíció hiánya vagy a célok hiánya. A megelégedés azt jelenti, hogy a boldogságod nem a körülményeid milyenségétől függ.
Hogyan némíthatod el az elégedetlenség kísértését? A kísértés okát, az összehasonlítást kell megszüntetned. Manapság mindent mindennel összehasonlítunk – a szomszéd füvét, autóját, férjét, feleségét, ruháit, gyermekeink iskolai tanulmányait (még „Az én gyerekem a hónap tanulója” matricát is felragasztjuk az autónk lökhárítójára).
Amikor elkezded magad valamihez képest szemlélni, az elégedetlenséget fog szülni. Meg kell tanulnod, hogyan vethetsz véget annak, hogy magad másokhoz hasonlítod.
Pál a Filippibeliek 4:12a-ban azt mondja, „Tudom, milyen nélkülözni és tudom, milyen bővölködni. Megtanultam elégedett lenni minden helyzetben” (NIV fordítás). A megelégedés nem természetesen fakad belülről; ez olyan dolog, amit meg kell tanulnunk. Ha ekképpen cselekszünk, Isten megígérte, hogy gondoskodni fog anyagi szükségleteinkről.
A Biblia azt mondja, „Nagy nyereség az istenfélelem megelégedéssel; hiszen semmit sem hoztunk ebbe a világba, így nem is vihetünk el semmit sem abból” (Timóteushoz írt levél 6:6-7 NRSV fordítás).
A legnagyobb titkok egyike, megtanulni elégedettnek lenni és belátni, hogy valójában semmi sincs a tulajdonodban. Mindent kölcsönbe kapsz az itt töltött kb 80 évre! Semmit nem hoztál magaddal világrajöveteledkor és semmit sem fogsz magaddal vinni, amikor távozol. A javak csupán rendelkezésedre vannak bocsátva, amíg itt a földön élsz. A Biblia ezt sáfárkodásnak hívja. Te vagy a használója, sáfárja annak, amivel Isten megajándékoz, amíg itt élsz, de igazából nem a te tulajdonodban van. Amikor megérted, hogy te csak a sáfárja vagy az Istentől kapott áldásoknak és ezeket bizalommal a tenyeredben tartod, nem pedig marokra szorítva, nem fogsz körömszakadtáig kapaszkodni beléjük, amikor úgy tűnik, elveszítheted őket.
Tehát mi történik, ha mégis elveszítjük javainkat? Ahogyan Isten el tud zárni egy csapot, úgy könnyedén ki tud nyitni egy másikat. Tanulj meg elégedettnek lenni, mert a téged körülvevő dolgok nem tartanak sokáig. Isten sokkal inkább a jellemed formálásával foglalkozik, mintsem a kényelmeddel.
* (Daily Hope by Rick Warren, 2017.08.16.)