“Én vagyok az Isten, aki megbocsátom bűneidet önmagamért, és vétkeidre többé nem emlékezem.” ( Ézsaiás 43:25)

Néhányan, annak ellenére, hogy hívők vagyunk, amikor problémáink vannak, azt gondoljuk, hogy Isten elégtételt akar venni vagy vissza akar fizetni nekünk valamit.

Úgy, mint abban a történetben, amikor egy férfi el akar jutni kocsival egy hegyi tóhoz. Út közben havazni kezd, így a férfi kiszáll és felteszi a kerekekre a hóláncot. Épp ekkor jön egy másik autó, ami belecsapódik az övébe, és a férfi rémülten nézi, ahogy az autója leesik a szikláról.

Gyalog folytatja az útját fel a hegyre a hóban és esőben, és a hidegtől megfázik. Aztán ahogy befordul az utolsó sarkon, látja, hogy a háza leégett. Mérgesen az égbe emeli a kezeit és ezt kérdezi: “ Miért történik ez velem, Isten?”  Megnyílik a menny és egy hang hallatszik: “ Mert vannak emberek, akikre dühös vagyok.”

Lehet, hogy te is azt gondolod, Isten így érez irántad. Vagy azt, hogy amikor problémád van, akkor az biztos azért van, mert Isten haragszik rád. De Isten nem ilyen. Isten melletted van, és nem ellened. Ha nehéz helyzetben is vagy, mint az a férfi a havas hegyen, az nem azért van, mert Isten mérges rád. Nem azt mutatja, hogy mit érez Isten irántad. Sőt, a Biblia épp azt mondja, hogy: “bízhatunk abban a szeretetben, amivel Isten szeret bennünket. Isten szeretet." ( 1Ján 4:16, NIV fordítás).

 Isten nem neheztel ránk, mert a harag távol áll az Ő természetétől.  Ő ezt mondja: “Én, vagyok az Isten, aki megbocsátom bűneidet, önmagamért, és vétkeidre többé nem emlékezem.” (Ézsaiás 43:25)

Ha már elfogadtad Jézust Megváltódnak, akkor nincs semmi kárhoztatásod, mert Krisztusban vagy (lásd Róma 8:1). Ragadjuk meg ezt az igazságot, és számoljunk le a régi hazugságokkal.

 Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez: 

• Mit gondolsz, miért történnek néha rossz vagy nehéz dolgok a hívőkkel?
• Mi az a dolog, amit el kell engedned, mivel Isten megbocsátotta azt és megszabadított attól?
• Szerinted hogyan szeretné Isten, hogy reagáljunk a nehéz helyzetekre?

 *(Daily Hope by Rick Warren, 2018.03.22.)

„Emlékezz, ahogyan az Úr megbocsátott nektek, ti is bocsássatok meg egymásnak!” (Kolosszeieknek írt levél 3:13, NLT fordítás).

A Biblia három okot említ a múltban történt események elengedésére, illetve azon embereknek történő megbocsátásra, akik megbántottak minket, függetlenül attól, hogy az illető megérdemli-e vagy sem.

1. Meg kell bocsátanod mindazoknak, akik megbántottak téged, hiszen Isten is megbocsátott neked. „Emlékezz, ahogyan az Úr megbocsátott nektek, ti is bocsássatok meg egymásnak!” (Kolosszeieknek írt levél 3:13, NLT fordítás). A megbocsátás feltétele a bűnbocsánat elfogadása, melyet Isten nyújt Jézus Krisztus által. A Biblia szerint Isten emberi alakot öltve, Jézusként érkezett a földre, hogy megbocsátást nyerjünk minden bűnünkért. Mivel Jézus már elviselte a gonoszságainkért járó büntetést, így nekünk már nem kell. Ez az Örömhír!

2. Meg kell bocsátanod mindazoknak, akik megbántottak téged, hiszen a harag felemészti az életedet. „Csak az ostoba ember gerjed gyorsan haragra és neheztel sokáig” (Prédikátorok könyve 7:9, CEV fordítás).

A harag boldogtalanná tesz, és a múlthoz láncol. Amikor a múltban ragadsz, a múlt irányít, és valahányszor a neheztelés súlya nyomja a szíved, az veszi át az irányítást az életed felett. Lehet, a mai napig hagyod, hogy fájdalmat okozzanak azok az emberek, akik öt, tíz vagy akár húsz évvel ezelőtt megbántottak. Nem szabad ennek megtörténnie! Soha többé nem bánthatnak, mivel a múltat hátrahagytad, és tovább kell lépned!

3. Meg kell bocsátanod mindazoknak, akik megbántottak téged, mivel a jövőben még több megbocsátásra lesz szükséged. Jézus a Máté evangéliumában így tanított: „Ha megbocsátasz másoknak, akik vétkeztek ellened, úgy Mennyei Atyád is meg fog bocsátani neked. De ha nem bocsátod meg mások bűneit, az Atya sem fogja megbocsátani a te bűneidet” (Máté evangéliuma 6:14-15, NIV fordítás). A megbocsátás kétirányú utca: nem kaphatod meg, ha te magad is vonakodsz megadni.

Valaki egyszer azt mondta John Wesley-nek, a 18. században élt anglikán lelkésznek: „Soha nem bocsátok meg annak az embernek!” Wesley így válaszolt: „Akkor szívből remélem, hogy soha nem vétkezel” Te sem akarod felégetni a Mennyországba vezető hidat.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez

• Milyen helyzetekben kell megbocsátanod, hogy elhagyd a múltat és tovább léphess?
• Mely bűnről gondolod azt, hogy nem megbocsátható?
• Szerinted hogy vélekedi Isten arról a bűnről?

(Daily Hope by Rick Warren, 2018.03.12.)

 „Megkérdezte tőle: Mi a neved? Ő így felelt: Jákob.” (1Móz 32:27, NLT fordítás)

Isten azért engedi, hogy legyenek válságok az életünkben, hogy megragadja a figyelmünket. Aztán a kríziseinket arra használja fel, hogy fejlessze jellemünket. Problémáink beismerése az egyik jele annak, hogy  elkezdünk változni, jobbá válni. Felhagyunk azzal, hogy másokat vádoljunk és belátjuk, hogy mi okozzuk a problémát a saját életünkben. Ameddig ezt nem értjük meg, nem mehet végbe lényegesebb változás az életünkben. Isten tudja, hogy erre az áttörésre van szükségünk.

A Teremtés könyvének 32. fejezetében Isten azt kérdezi Jákobtól, hogy „Mi a neved?”. Ez egy igazán furcsa kérdés, mivel Isten nyilvánvalóan tudta Jákob nevét. Az ősi kultúrákban az embereket mindig a jellemük alapján nevezték el – arról, amilyenek valójában voltak. Lehetett a nevük Nagy, Kis, Bátor vagy Lusta. A nevük jelzés értékű volt. Nem csupán egy olyan név, aminek jó volt a hangzása. Kifejezte a személyiségüket is.

Jákob esetében az volt a probléma, hogy a „Jákob” jelentése „csaló, manipulátor, hazug”. És Jákob a nevének megfelelően is élt! Amikor Jákob így felelt, „Az én nevem Jákob”, valójában vallomást tett. Beismerte, „Én csaló vagyok.”

Valahányszor elolvasom ezt az igerészt, azon tűnődöm, vajon milyen lenne az, ha a legnagyobb jellemhibáinkról lennénk elnevezve: „Szia! Én Kapzsi vagyok.” „Szia! Én Pletykafészek vagyok.” Neked mi lenne a neved? Megkeseredett? Mérges? Lobbanékony természet? Élvhajhász? Félős?

A következőket nagyon fontos lenne megértenünk: sosem leszünk képesek változni mindaddig, amíg nyíltan, őszintén és hitelesen nem ismerjük be bűneinket, gyengeségeinket, botlásainkat, jellemhibáinkat, és amíg nem valljuk meg azokat önmagunknak, Istennek és másoknak.

Az egyik legalázatosabb dolog a világon vállalni azt, hogy „Íme, ez vagyok én. Én __________ vagyok.” Töltsd ki az üres részt magadról, pl. „Én aggódó ember vagyok… Én parancsolgató ember vagyok… Én olyan ember vagyok, aki elmenekül a konfliktusoktól… Én valamilyen szenvedély rabja vagyok…”. Valld be és ismerd el. Hagyj fel a kifogásokkal. Ne találj ki ésszerű magyarázatokat. Ne próbáld igazolni magad. Hagyd abba mások hibáztatását. Töredelmesen be kell vallanod azt, amit mindenki más lát, csak te nem ismersz be.

Amikor Isten elé járulsz és azt mondod, „Istenem, szeretném beismerni gyengeségeimet és azt, ami rossz az életemben... ez az, aki igazából én vagyok.”, akkor Isten nem lesz meglepve! Ő ezt már tudja, de szükség van arra, hogy beismerd azért, hogy elkezdődhessen a változás. Isten bűnbocsánata és kegyelme hatalmasabb minden rossznál, amit valaha is tettél vagy tenni fogsz.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Ha ószövetségi nevet kapnál, mi lenne az? Melyik szó jellemezne legjobban?
• Miért fontos azt, hogy más embereknek is ismerjük be bűneinket? Milyen barátaidnak kellene megvallanod bűneidet?
• Igazán vágysz arra, hogy Isten megváltoztasson téged és fejlessze jellemed? A vallomás mely lépeseit lennél hajlandó megtenni ma?

* (Daily Hope by Rick Warren, 2017.12.15.)

„Amikor Isten, a Megváltónk, megmutatta jóságát és szeretetét, megmentett bennünket. Nem a jó dolgokért cserébe, amiket tettünk, hanem mert kegyelmes. Eltörölte a bűneinket, újjászülettünk, és új életet kaptunk a Szent Szellem által.” (Titusz 3:4-5, NLT fordítás)

Nem számít, min mégy keresztül, minden okod megvan a reménységre! Ez a Biblia egybehangzó és legfontosabb üzenete.

A tegnapi áhítatban megosztottam veletek, miért van leginkább okunk reménykedni: Isten már azelőtt kiválasztott bennünket, hogy mi Őt választottuk volna.

A második ok a reménységre, hogy Isten mindig kegyelmesen és jóindulattal viszonyul hozzánk.

Péter itt a hívőknek ír: „Minden tisztelet Istené, aki Istene és Atyja a mi Úr Jézus Krisztusunknak; mert az ő végtelen kegyelméből kaptuk a kiváltságot, hogy újjászülethettünk.” (1Péter 1:3a, TLB fordítás).

Minél jobban megértjük a kegyelmet, annál jobban le fog nyűgözni bennünket. Egyáltalán nem érdemeljük meg és nem a jó teljesítményünk függvénye. Nem tudod kiérdemelni vagy megdolgozni érte. Egyszerűen Isten kegyelméből kaptuk ajándékba.

Nem tudod elérni, hogy Isten jobban szeressen, mint ahogy most szeret. Ugyanúgy azt sem tudod elérni, hogy kevésbé szeressen. A szeretetének alapja ugyanis a feléd mutatott kegyelme.

Isten igéje szerint: „Amikor Isten, a Megváltónk, megmutatta jóságát és szeretetét, megmentett bennünket. Nem a jó dolgokért cserébe, amiket tettünk, hanem mert kegyelmes. Eltörölte a bűneinket, újjászülettünk és új életet kaptunk a Szent Szellem által.” (Titusz 3:4-5, NLT fordítás).

Nagyon fontos, hogy megértsd: amikor hívőként elszúrod, Isten nem haragszik meg rád. Nem akar bosszút állni rajtad és nem kezd el terveket szőni, hogy tönkretegye az életedet. Isten mindig kegyelmesen viszonyul hozzád. Miért? Mert Jézus vére betakart, amikor elfogadtat őt Megváltódnak. Ezért kegyelmes hozzád Isten minden alkalommal, amikor elszúrsz valamit.

Ez pedig egészen biztosan reménységet ad.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Sokaknak nehéz elfogadniuk Isten kegyelmét. Mit gondolsz, miért?
• Milyennek látod Istent, amikor teljesen felfogod, hogy akkor is szeret téged és kegyelmes hozzád, amikor elszúrsz valamit?
• Az ismeretségi körödben, kinek kell hallania Isten kegyelméről és könyörületességéről? Hogyan fogsz erről beszélgetni vele a héten?

*(Daily Hopy by Rick Warren, 2017.12.11)

"Most már Isten nem hív minket bűnösnek, ha hiszünk Jézus Krisztusban, aki kegyelméből ingyen elvette bűneinket." (Róma 3:24 TLB)

Mikor megvallod Istennek a bűneidet, ő nem dörgöli az orrod alá. Eltörli azokat!

Van egy jó, és egy rossz módja is annak, hogy hogyan kérjünk megbocsátást. Engedd meg, hogy elmondjam a rosszat.

Először is, ne könyörögj. Isten jobban meg akar neked bocsátani, mint ahogy te azt kérni akarod. Nem te vársz Istenre. Isten vár rád.

Másodszor, ne alkudozz. Az alkudozás így hangzik: "Istenem, ha megbocsátasz nekem, soha többé nem teszem ezt." Ha ez a gyengeséged, vissza fogsz térni ehhez a bűnhöz, csupán órák vagy napok kérdése. Ne alkudozz Istennel, és ne mondd: "soha többé nem teszem”, mert meg fogod tenni.

A harmadik, hogy ne szabj feltételeket. Ez így hangzik: "Istenem, ha ezt megbocsátod nekem, akkor…”  Hetente jársz gyülekezetbe. Naponta olvasol Bibliát. A fizetésed 15…20%-át adod oda! De Isten nem akarja, és szüksége sincs a feltételeidre.

Tehát mit teszel?

Ne könyörögj, ne alkudozz, ne szabj feltételeket. Csak higgy.

Hidd el Isten ígéreteit, miszerint ha megvallod a bűneidet, Ő megbocsátja azokat. Pont.Egy másik nagyszerű igevers az ígéretről a Róma 3:24-ben: "Most már Isten nem hív minket bűnösnek, ha hiszünk Jézus Krisztusban, aki kegyelméből ingyen elvette bűneinket." (TLB fordítás).

Tudom, hogy néhányan mit gondoltok: "Rick, te nem tudod, mit tettem.” És igazad van. Nem tudom, mit követtél el. Nincs szükségem arra, hogy tudjam. De azt kell, hogy mondjam: nem fontos, mit tettél.

A megbocsátásod nem azon múlik, milyen kicsi, vagy milyen nagy bűnt követtél el. Nem az a lényeg, mit tettél. A lényeg az, hogy Jézus mit tett érted. Erről szól a kereszt! Mikor Jézus azt mondta: "Elvégeztetett,” célzott valamire. Arra, hogy vége. Az ár ki lett fizetve. Már szabad lehetsz.

Segítő kérdések beszélgetéshez és elmélkedéshez:

• Mit gondolsz, miért akarja Isten, hogy megbánd a bűneid, amikor ő már tud mindenről, amit elkövettél?
• Isten Igéjében milyen más ígéretek bizonyítják számodra Isten szeretetés és megbocsátását?
• Mit jelent az, hogy Isten vár rád ma, hogy megbánd a bűneid?

* (Daily Hope by Rick Warren, 2017.03.06.)