„Ábrahám, amikor a remény meghalt benne, a hitben való reménységgel haladt tovább… Isten igéjére támaszkodott.” (Róma 4:18 Phillips-fordítás)

Miről ismered fel, ha a remény kiveszett az életedből? Elkezded használni a „soha” kifejezést. Soha nem házasodom meg. Soha nem végzem el az egyetemet. Soha nem gyógyulok meg. Soha nem lábalok ki az adósságból. Soha nem leszek képes elengedni a múltamat, és elfeledni annak minden szégyenét és bánatát. Soha nem leszek képes változni. Soha nem fogom megtapasztalni, hogy ez a helyzet a visszájára fordul. Ilyen az, amikor meghal a remény.

Mihez kezdesz, amikor meghal benned a remény? A Római levél 4:18 így fogalmaz: „Ábrahám, amikor a remény meghalt benne, a hitben való reménységgel haladt tovább… Isten igéjére támaszkodott.” (Phillips-fordítás).

Amikor a „vég"-hez érkezel, a Bibliára van szükséged. Olvasd, tanulmányozd, memorizáld! Elmélkedj rajta! Készíts belőle jegyzeteket, és olvasgasd őket! A Biblia tele van ígéretekkel. Ráállsz az Igére, bizalommal vagy ígéretei iránt, és ez új erővel tölt fel érzelmileg. Semmi más nem fog úgy bátorítani, mint a Biblia. Amikor Isten igéjére hagyatkozol, nem esel pánikba, mert a Szentírás emlékeztet arra, hogy ha te nem is tudsz befolyásolni valamit, Isten azt a dolgot is az irányítása alatt tartja.

A „mindennek vége” érzés a hited próbája. A Biblia így szól a Zsidókhoz írt levél 11:17-ben: „Midőn Isten próbára tette, Ábrahám kitartóan bízott Istenben és ígéreteiben, ezért felajánlotta áldozatul fiát, Izsákot.” (TLB-fordítás). Isten kinyilvánította akaratát, hogy Ábrahám áldozza fel a fiát, és Ábrahámnak a szeme se rebbent. Nem esett pánikba, mert nem feledkezett meg arról, hogy mire képes Isten, és bízott Isten korábban tett ígéreteiben.

Mi történik, amikor Isten megragadja legdédelgetettebb álmodat, és arra hív, hogy mondj le róla? Képes vagy ezt hittel megtenni? Úgy érzed, mindennek vége, de Isten megszabadít, ha helyesen válaszolsz.

Talán most a „mindennek vége” életérzés kerített hatalmába, és úgy tűnik számodra, nincs kiút. Ám a dolgok soha nem olyan kilátástalanok, mint amilyennek látszanak. Csak te sokkal inkább emberi szempontból közelíted meg, szemben Isten szemléletmódjával.

A Római levél 4:20 szerint: „Ábrahám sohasem kételkedett. Hitt Istenben, sőt hite és bizodalma egyre erősödött, és még mielőtt megtörtént volna, már magasztalta Istent ezért az áldásért.” (TLB-fordítás).

Egy ígéret csakis annyira megbízható, amennyire annak a jelleme, aki az ígéretet teszi. A Biblia szerint Isten nem hazudhat, mert ő a legteljesebb igazság. Ha ő tesz neked egy ígéretet, azt be is fogja tartani. Pontosan úgy fog történni, ahogy azt előre megmondja neked. Amikor „mindennek vége" helyzetbe kerülsz, bízd magad Isten igazságára.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Még ha jelenleg nem is tartasz „mindennek vége” ponton, hogyan hasznosíthatod Isten Igéjét, hogy felkészítsd magad a hitnek erre a fokára?
• Isten mely ígéretei bátorítanak, amikor elfog a világvége hangulat?
• Mit gondolsz, Isten hogyan fog válaszolni annak, aki „mindennek vége" helyzettel szembesülve Igéjéhez fordul?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2017.09.24)

„Pál így szólt a századoshoz és a katonákhoz: „Ha ők nem maradnak a hajón, ti sem menekültök meg.” (Apostolok cselekedetei 27:31 NIV fordítás)

Az élet nem igazságos. Lesznek problémáid, nehézségeid, sérelmeid, amelyek vagy jobbá vagy még keserűbbé fognak tenni. Akár növekedhetsz, de akár fel is adhatod. Akár azzá is válhatsz, akinek Isten látni szeretne, de akár meg is keményítheted a szívedet. Neked kell eldöntened, hogyan válaszolsz életed nehézségeire. Hogyan fogod kezelni őket?

Amikor ezeken a nehéz időszakokon mész keresztül, akkor kevésbé fontos, hogy mi történik veled, azzal szemben, hogy mi történik benned. Ez az, ami elvezet téged az örökkévalóságba – nem a körülményeid, hanem a jellemed.

Az Apostolok cselekedeteinek 27. részéből három olyan utat tanulhatunk meg, ahogyan NEM szabad válaszolnunk a megpróbáltatás idején:

1. Ne sodródj. „A hajót magával ragadta a vihar, úgyhogy nem tudott a széllel szemben haladni; ezért feladtuk és sodródtunk tovább.” (Apostolok cselekedetei 27:15 NIV fordítás). A hajó Pált és más bebörtönözöttet szállított Rómába a Földközi-tengeren. 14 napja nem látták a Napot, ezért semmilyen támaszpontjuk nem volt. Hagyták magukat sodródni.

Amikor nehézséggel találkoznak az emberek, sokan elkezdenek sodródni. Nincs céljuk, tervük, érdeklődésük, álmuk az életükkel kapcsolatban. Ma ezt „lejtmenetnek” hívjuk. A probléma a lejtmenettel az, hogy fejjel a mélység felé állsz. Az élet nem egy tengerpart. Az élet sokszor nehéz, de ne veszítsd el az érdeklődésedet vagy az álmaidat, csak azért mert az élet nehéz.

2. Ne add fel. „A vihar hevesen dobált bennünket, ezért másnap kidobálták a hajóterhet.” (Apostolok cselekedetei 27:18 NIV fordítás). A hajótisztnek csökkenteni kellett a hajóterhet, ezért kidobálták a berendezést és az élelmiszert. Feladtak szükséges dolgokat, mert a vihar akkora nagy volt.

Amikor viharba kerülsz és a stressz kezd elhatalmasodni rajtad, hajlamos vagy elhanyagolni és kidobni jobb időkben egyébként nagyon fontos értékeidet és kapcsolataidat. Azt mondod, „Lemondok a házasságomról!", „Lemondok arról az álmomról, hogy főiskolára menjek.”

Isten azt mondja, „Maradj a hajóban!”. Például megtetted-e ezt a házasságodban? Mondtad-e: „A válás nem lehetőség számunkra; harcolni fogunk érte!" Ha nem, akkor ott lesz a kísértés, hogy bármikor feladd. Ha nem dobod el a kulcsot, sosem fogsz azzá a jellemmé fejlődni, amelyet Isten szánt neked. Isten képes helyzeteket és személyiségeket változtatni. Téged is meg tud változtatni. Saját tapasztalataimból tanultam meg, hogy Isten akarata sohasem az, hogy elmeneküljünk nehéz helyzetekből. Isten azt akarja, hogy tanuljunk, növekedjünk és fejlődjünk és ő velünk lesz minden pillanatban.

3. Ne ess kétségbe! „Végül feladtunk minden reményt, hogy megmenekülünk.” (Apostolok cselekedetei 27:20b NIV fordítás). 14 nap teljes sötétség és a hajóteher kidobása után – mikor már sem ételük, sem felszerelésük nem volt, – az utasok feladták a reményt. De egyetlen dologra nem gondoltak: Bár viharban vannak, Isten irányítja az életüket. Nem hagyta el őket. Lehet, hogy nem tapintható az Ő jelenléte, de ha távol érzed magadtól Istent – tedd fel a kérdést: ki távolodott el: Ő vagy te? 

Isten veled van a viharban és át fog segíteni rajta. Próbára tesz, hogy meglássa valóban bízol-e benne.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Hogyan tudod bemutatni azt, hogy bízol Istenben, miközben viharban vagy?
• Milyen nehéz helyzetekben vártad, hogy Isten, hogy közbeavatkozzon és megváltoztassa azokat?
• Hogyan várhat arra Isten, hogy elkezdj változni, ahelyett, hogy megváltoztatná a helyzetet? Mit válaszolsz?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2017.09.22.)

„Ez a kicsi és ideiglenes nehézség, amit elszenvedünk, hatalmas és örökkévaló dicsőséget hoz majd nekünk, sokkal nagyobbat, mint a nehézség." (2Kor 4:17, GNT fordítás)

“Nyugodj meg az Úrban; várj türelmesen, hogy cselekedjen…ne nyugtalankodj és aggódj - az csak bajt okoz” (Zsoltárok 37:7-8 TLB fordítás)

A Példabeszédek 19:2b ezt mondja: “A türelmetlenség bajba sodor” (GNT fordítás). Frusztráló, ha te sietségben vagy, Isten viiszont nem. Isten sosem siet! A Biblia azt mondja, hogy Isten számára egy nap olyan, mint ezer év, és ezer év olyan, mint egy nap. Felesleges sürgetni Istent.  Amikor saját kezünkbe vesszük a dolgokat és "besegítünk" Istennek, rendszerint bajba kerülünk.

Amikor azon vagy, hogy Isten neked szánt álmát megvalósítsd, először "várószobába" kényszerülsz. Ilyenkor jellemző, hogy megpróbálod kitalálni, milyen módon teljesíthetnéd be magadtól a küldetésed.

De a Biblia azt mondja, bízz Isten időzítésében: “Nyugodj meg az Úrban; várj türelmesen, hogy cselekedjen. Ne aggódj és ne nyugtalankodj - az csak bajt okoz” (Zsoltárok 37:7-8 TLB fordítás)

A megnyugvás hitbéli cselekedet. Ilyenkor Istenre vársz. Amikor Jézus a tanítványaival viharba került a tengeren, Jézus békésen aludt a hajóban, miközben a tanítványok fejüket fogták kétségbeesésükben. Amikor felébresztették és megkérdezték Tőle: “Miért alszol?” Ő így válaszolt: “Gondoljátok, hogy mennyei Atyám hagyja elsüllyedni a hajót velem együtt a fedélzeten?” A viharban tanusított nyugalmával Jézus arra tanít bennünket, hogy bízhatunk Istenben a legnagyobb nehézségek közepette is.

Amikor problémáink vannak, hajlamosak vagyunk egész éjjel éberen hánykolódni miattuk. Ám ez azt jelenti, hogy nincs hitünk Istenre bízni a helyzetet. Ő azt mondja: “Ne nyugtalankodj. Emlékezz arra, hogy én mindig veled vagyok, és bízhatsz az időzítésemben”.

Az aggodalom csak elkeseredetté tesz, így inkább kezdj el bízni Isten benned és általad ható erejében, miközben várakozol álmaid megvalósulására.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• A nyugalmi helyzet miért tölt el bennünket sokszor bűntudattal?
• Mit gndolsz, Isten mit próbál tanítani neked, miközben feltartóztat? Mit tanultál magadról és Istenről egy általa tervezett késlekedés folyamán?
• Mi az az egy dolog amin tudsz változtatni az időbeosztásodban vagy az elvárásaidban hogy ne kísértsen Isten siettetése a hitednek ebben a fázisában?

(Daily Hope by Rick Warren, 2017.09.17.)

,,Emlékezz vissza az egész útra, amelyen vezetett Istened, az ÚR, már negyven esztendeje a pusztában, hogy megsanyargatva és próbára téve téged, megtudja, mi van a szívedben: megtartod-e parancsolatait, vagy sem?” (5 Mózes 8:2 TLB fordítás) 

Az álmok sohasem teljesülnek azonnal. Mindig van várakozási idő. Az izraeliták 40 évig vándoroltak a pusztában, miután kiszabadultak Egyiptomból, és visszatértek az Ígéret Földjére. Mindez annak ellenére, hogy az utazás csak néhány hetet vett igénybe.

Csak úgy, ahogy az izraelitáknak, időnként nekünk is várakoznunk kell. Minden álomnak vannak nehézségei. Isten éppen arra használja álmaink beteljesülésének késleltetését, hogy felkészítsen bennünket ezekre a nehézségekre.

Továbbá, a várakoztatással Isten próbára is tesz minket. Az 5 Mózes 8:2-ben ezt mondja a Biblia: ,,Emlékezz vissza az egész útra, amelyen vezetett Istened, az ÚR, már negyven esztendeje a pusztában, hogy megsanyargatva és próbára téve téged, megtudja, mi van a szívedben: megtartod-e parancsolatait, vagy sem?” (TLB)

Hogyan kellene reagálnod hát, amig álmaid késlekednek ?

Ne félj!

A félelem volt az első hiba, amit az izraeliták elkövettek. Az 5 Mózes 1:28a azt mondja: ,,Miért kéne odamennünk? Félünk. A küldötteink azt mondták, hogy az ottani emberek erősebbek és magasabbak nálunk.” (GNT) Az izraelitáknak volt elég hitük ahhoz, hogy kimenjenek Egyiptomból, de ahhoz, hogy bevonuljanak az Ígéret Földjére, már nem. Féltek.

Az a baj a félelemmel, hogy a 'pusztaságban' tart. Meghosszabbítja a várakozási időt. Az álmaid közül néhány sohasem fog beteljesülni, nem Isten miatt, hanem miattad, mert nem teszel hitbéli lépéseket.

A félelem ellenszere a hit, Isten jelenlétére koncentrálva. Vedd észre, hogy Isten veled van. Ő azt mondja: ,,Ne félj, mert veled vagyok.” (Ézsaiás 41:10a TLB) Ő veled van most, mindig veled volt, és mindig veled lesz.

Talán épp most is várakozási időben vagy. Imádkozol egy ideje valami miatt, ami még mindíg nem teljesült. Talán kezded azt hinni, hogy Isten megfeledkezett rólad.

Isten nem felejtett el téged! A várakozás a terv része. Isten tudja, min mész keresztül. Ő építeni szeretné a jellemed, és azt akarja, hogy tanulj meg bízni Benne. Számíthatsz a segítségére. Ne félj!

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Az, hogy Isten próbára teszi a hitedet, hogyan eredményez növekedést a szellemi életedben?
• Mik a félelmeid attól, ahová Isten vezet téged, vagy amire kér téged?

*  (Daily Hope by Rick Warren, 2017.09.16.)