"Mert nem akarjuk, testvéreim, hogy ne tudjatok arról a nyomorúságról, amely Ázsiában ért minket: rendkívüli mértékben, sőt erőnkön felül megterheltettünk, annyira, hogy az életünk felől is kétségben voltunk. Sőt mi magunk is elszántuk magunkat a halálra azért, hogy ne önmagunkban bizakodjunk, hanem az Istenben, aki feltámasztja a halottakat;" (2Kor 1,8-9)

Jézus szenvedett? Előfordult hogy magányos volt? Vajon kísértve volt-e azzal hogy elbátortalanodjon? Vajon félreértették, gonoszak voltak hozzá, vagy igazságtalanul kritizálták?

Természetesen! Egyikünk sem kivétel a szenvedés, a magány, az elkeseredettség vagy az igazságtalan kritika alól, ugyanis Isten Krisztus képére formál minket, és ahhoz, hogy ezt tegye, ugyanazokon a körülményeken kell keresztül vinnie minket, mint amiken Krisztust is vitte.

Ez azt jelenti hogy Isten okozhat tragédiákat? Nem. Isten jó, és Ő nem okoz vagy tesz gonoszságot. De Isten jóra tudja használni a sötét vagy stresszes időket is. Arra használja fel, hogy megtanítson minket bízni Őbenne (2Kor 1,8-9), hogy megmutassa, hogyan segítsünk másoknak (2Kor 1,4-6), és hogy közelebb hozzon minket hívő testvéreinkhez (2Kor 1,11).

Akkor mit tegyél, amikor nehéz élethelyzeteken mész keresztül?

• Állj ellen, és ne hagyd, hogy elbátortalanodj.
• Emlékezz, Isten veled van.
• Támaszkodj Isten védelmére és vezetésére.

Mindannyian keresztül megyünk nehéz időkön! A különbség azoknak, akik Jézusban hisznek nem a sötétség hiánya, hanem a Világosság jelenléte!

Daily Hope by Rick Warren, 2012. január 11.

"Az alázatosakat igazságosan vezeti, és az ő útjára tanítja az alázatosakat." (Zsoltárok 25:9)

A Biblia azt mondja, hogy több dolog is van, amit meg kell tennünk, hogy Istentől vezetést kapjunk, de a legelső dolog ez: el kell ismernünk, hogy vezetésre van szükségünk!

A legtöbb esetben nem akarjuk Istent vagy bárki mást követni. Saját útunkon akarunk járni. Nem akarjuk elismerni, hogy útmutatásra, vagy vezetőre van szükségünk.

A bárányoknak olyan természete, hogy szeretnek letévedni az ösvényről. Ézsaiás próféta mondja: "Mindnyájan tévelyegtünk, mint a juhok, mindenki a maga útját járta." (Ézsaiás 53:6a)

A másik dolog a bárányokkal kapcsolatban, hogy nagyon gyengén látnak. Nem látnak messzire, előre. Ezért van szükségük pásztorra.

Isten olyannak teremtett téged, hogy ne legyél képes a jövőbe látni, mindegy, hogyan is próbálkozol. Miért tett így? Azért, hogy Tőle függj.

A Példabeszédek 14:12 ezt mondja: "Van út, amely egyenesnek látszik az ember előtt, de végül a halálba vezet." Mindannyian hoztunk már olyan döntéseket, ami jónak tűnt, de végül kiderült, hogy rossz lett a vég. Néhány út a halálba vezet és aztán azon vesszük észre magunkat, hogy letértünk az útról. Ezért kell belátnunk: "Istenem, segítségre van szükségem."

(Daily Hope by Rick Warren, 2012. január 6.)

"Bízzál az Úrban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj! Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet" Péld. 3,5-6 

Lehetséges, hogy most úgy érzed, egy zsákutcában vagy -anyagilag, érzelmileg, kapcsolatilag- de ha bízol Istenben és hitben tovább mész, még akkor is, ha nem látod merre, Isten fogja kikövezni az utat számodra.

Ahogy haladsz előre az úton, amit Isten rakott le eléd, egyre jobban meg fogod érteni azt. De a megértés nem feltétele annak, hogy elindulj ezen az úton. A Példabeszédek 4,18 ezt mondja: "Az igazak ösvénye olyan, mint a felragyogó világosság, mely egyre világosabb lesz délig."

Egy nap ott fogsz állni az örökkévalóság fényében és látni a teljes képet. Látni fogod Isten célját azon az úton, amit Isten külön neked választott.

Addig is cselekedjünk úgy, ahogy a Példabeszédek 3 mondja: "Bízzál az Úrban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj! Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet".

Legyél türelmes. Isten tudja, hogy mit csinál. Isten tudja, hogy mi a legjobb számodra. Ő látja a végcélt. Te nem. Mindazok a problémák, szívfájdalmak, nehézségek és késlekedések - azok a dolgok amik miatt azt kérdezed "miért?" - egy nap mind világosak lesznek Isten szeretetének a fényében.

De addig, tanuljunk meg bízni Istenben!

(Daily Hope by Rick Warren, 2011. 10. 24.)

"Bízzál az ÚRban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj! Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet." /Példabeszédek 3, 5-6/

Isten sosem ígérte nekünk, hogy az életünk tökéletes és problémamentes lesz. Ehelyett azt mondta, hogy azt az életet adja nekünk, amire mindig is szánt bennünket. Egyedül csak Isten képes erre!

Ezen a héten a hit témájával foglalkoztunk. Az Istenbe vetett hitünk fontos része, hogy Tőle várunk áldást az életünkre. Ő azt szeretné, hogy az életünk olyan legyen, amilyennek Ő eltervezte - nem amilyenné mi akarjuk tenni, hanem amilyenné Ő szeretné formálni. Ő mindig a legjobb érdekünket tartja szem előtt.

Amikor Isten megkér minket, hogy tegyünk valamit, a Sátán tipikusan arra próbál minket emlékeztetni, mi mindent kell feladnunk ahhoz, hogy engedelmeskedjünk. De ez csupán egy része a történetnek.

A 34. Zsoltárban ezt olvashatjuk: "Érezzétek, és lássátok, hogy jó az ÚR! Boldog az az ember, aki hozzá menekül." /Zsolt 34, 9/
Ez aztán a jó hír! Tehát, ha Istenben bízom - vagy hozzá menekülök - Ő megörvendeztet. Ahelyett, hogy azon gondolkoznánk, hogy mi mindent kell feladnunk amikor Istenre bízzuk magunkat és engedelmeskedünk, az Úr azt szeretné, ha inkább az öröm jutna az eszünkbe ami az engedelmességből fakad!

A feleségemmel nemrégiben sikerült egy kis időt töltenünk Reese-vel a két éves unokánkkal. Ezt az igazságot az ő kis két éves életében is felfedezhettük. Egyik nap a baba-medencéjében pancsolt. Minden alkalommal amikor kikecmergett a medencéből dideregve, a nagymamája megszárítgatta őt egy törölközőbe burkolva. Aztán visszament a medencéhez, magára öntött egy marék vizet és újra ment a nagyihoz "száradni". Milyen okos kislány! Pontosan tudta, hogy hová kell fordulnia ezért a kényeztetésért! Visszament a nagyihoz mivel tudta, hogy a nagyi megint meg fogja őt törölgetni! És a nagyi így is tett-minden alkalommal!

Ez a fajta kapcsolat, amit Isten szeretne velünk létrehozni. Ez tulajdonképp a hit lényege - Tudni és várni, hogy Isten a javunkra cselekszik!

Most talán ezt gondolod magadban: "De Isten nem mindig volt ott számomra mikor kellett volna. Nem mindig tette meg azokat, amiket Tőle vártam vagy kértem." Hogy is tehetné? Isten sokkal sokkal nagyobb mint mi! Így rengeteg dolog van, amit egyszerűen képtelenek vagyunk felfogni vele kapcsolatban! De tudom, hogy abban az egyben bátran bízhatok, hogy bármi történjék is, Ő szeret! Isten mindig itt lesz nekem, mostantól egészen az örökkévalóságig! A hit azt jelenti, hogy azok között a nehézségek között is amikkel most nézek szembe, hiszem, hogy Isten továbbra is szeret és hűséges marad hozzám. Mert amit eltervezett azt mindenképp véghez viszi egészen az örökkévalóságig.

A 42. Zsoltáros ezt írja: "Miért csüggedsz el, lelkem, miért háborogsz bennem? Bízzál Istenben, mert még hálát adok neki, szabadító Istenemnek!" /Zsolt 42, 12/ (Angolból fordítva: "Ó, én lelkem, ne bátortalanodj el. Ne légy feldúlt. Várd, hogy Isten cselekedjen!" TLB)
Nem kaptam meg mindig amit akartam, de kétség nélkül állíthatom, hogy Isten soha nem hagyott cserben. Soha nem szűnt meg munkálkodni az érdekemben amikor erre volt szükségem!

Várd, hogy Ő cselekedjen! Nem fog cserben hagyni!

Daily Hope by Tom Holladay 2011. július 30.

"Bízzál az ÚRban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj!"  Péld. 3:5

Minden alkalommal, amikor hit ébred bennünk, támaszkodunk valamire. Ha egy székben ülsz, a szék gyártójára hagyatkozol, abban bízva, hogy olyan dolgot alkotott, ami megtart téged. Mikor az autópályán utazol, bíznod kell a téged körülvevő sofőrökben.

Az Istenbe vetett hit a rá való támaszkodást jelenti és az ő megbízhatóságától függ. Az, hogy van hitem, azt jelenti, hogy tisztában vagyok azzal, hogy Isten nagyobb, hatalmasabb és jobb nálam - és nagyon szeret engem.

A Példabeszédek 14:12 azt mondja: "Van út, amely egyenesnek látszik az ember előtt, de végül a halálba vezet". Itt a probléma az önmagunkra való támaszkodással. Sokszor tévedünk. Az emberi megérzés nem mindig megbízható. Valójában azonban pont elég ahhoz, hogy úgy gondoljuk, nekünk van igazunk - még akkor is, ha nincs.

A valódi hit bízik Istenben és útmutatásában. Isten megbízható. Tudja, mire van szükséged, és be akarja tölteni ezeket a szükségeket. Sajnos mi azt gondoljuk, hogy jobban tudjuk. Azt gondoljuk, jobb tervünk van. A saját logikánkat akarjuk használni és olyan úton akarunk a válaszhoz jutni, ami minket jó színben tüntet fel - és nem kockázatos. De Isten azt akarja, hogy növekedjünk, ezért egy másfajta útra visz.

A Szentírásban sokszor kér minket Isten olyan dolgokra, ami a mi logikánk számára értelmetlen. Például ezt mondja a Márk 10:43 "aki naggyá akar lenni közöttetek, az legyen szolgátok". A legtöbb ember számára ez az igevers teljesen értelmetlen; azt gondolnád, hogy a nagy emberek kiszolgáltatják magukat másokkal. Jézus azt mondja, hogy ez pont ellenkező irányban működik - azok a nagy emberek, akik másokat szolgálnak. Abban kell bíznom, amit Isten mond a nagyságról, nem abban, amit én gondolok róla.

Isten azt is mondja, hogy iránta való tiszteletből minden bevételünk első 10 százalékát vissza kell adnunk neki. A mi oldalunkról ez teljesen értelmetlen. De Isten értelmezésére kell hagyatkoznunk, nem a sajátunkra.

Mivel benne bízunk, engedelmeskedünk a szavának - még akkor is, ha az értelmetlennek tűnik számunkra.

Daily Hope by Tom Holladay (2011. július 28.)