"Bízzál az ÚRban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj!"  Péld. 3:5

Minden alkalommal, amikor hit ébred bennünk, támaszkodunk valamire. Ha egy székben ülsz, a szék gyártójára hagyatkozol, abban bízva, hogy olyan dolgot alkotott, ami megtart téged. Mikor az autópályán utazol, bíznod kell a téged körülvevő sofőrökben.

Az Istenbe vetett hit a rá való támaszkodást jelenti és az ő megbízhatóságától függ. Az, hogy van hitem, azt jelenti, hogy tisztában vagyok azzal, hogy Isten nagyobb, hatalmasabb és jobb nálam - és nagyon szeret engem.

A Példabeszédek 14:12 azt mondja: "Van út, amely egyenesnek látszik az ember előtt, de végül a halálba vezet". Itt a probléma az önmagunkra való támaszkodással. Sokszor tévedünk. Az emberi megérzés nem mindig megbízható. Valójában azonban pont elég ahhoz, hogy úgy gondoljuk, nekünk van igazunk - még akkor is, ha nincs.

A valódi hit bízik Istenben és útmutatásában. Isten megbízható. Tudja, mire van szükséged, és be akarja tölteni ezeket a szükségeket. Sajnos mi azt gondoljuk, hogy jobban tudjuk. Azt gondoljuk, jobb tervünk van. A saját logikánkat akarjuk használni és olyan úton akarunk a válaszhoz jutni, ami minket jó színben tüntet fel - és nem kockázatos. De Isten azt akarja, hogy növekedjünk, ezért egy másfajta útra visz.

A Szentírásban sokszor kér minket Isten olyan dolgokra, ami a mi logikánk számára értelmetlen. Például ezt mondja a Márk 10:43 "aki naggyá akar lenni közöttetek, az legyen szolgátok". A legtöbb ember számára ez az igevers teljesen értelmetlen; azt gondolnád, hogy a nagy emberek kiszolgáltatják magukat másokkal. Jézus azt mondja, hogy ez pont ellenkező irányban működik - azok a nagy emberek, akik másokat szolgálnak. Abban kell bíznom, amit Isten mond a nagyságról, nem abban, amit én gondolok róla.

Isten azt is mondja, hogy iránta való tiszteletből minden bevételünk első 10 százalékát vissza kell adnunk neki. A mi oldalunkról ez teljesen értelmetlen. De Isten értelmezésére kell hagyatkoznunk, nem a sajátunkra.

Mivel benne bízunk, engedelmeskedünk a szavának - még akkor is, ha az értelmetlennek tűnik számunkra.

Daily Hope by Tom Holladay (2011. július 28.)

„Szeresd az Urat te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és teljes erődből.”

„Ha pedig valakinek nincsen bölcsessége, kérjen bölcsességet Istentől, aki készségesen és szemrehányás nélkül ad mindenkinek, és meg is kapja. De hittel kérje, semmit sem kételkedve, mert aki kételkedik, az olyan, mint a tenger hulláma, amelyet a szél sodor és ide-oda hajt. Ne gondolja tehát az ilyen, hogy bármit is kaphat az Úrtól…” (Jakab 1, 5-7)

Isten útmutatást szeretne adni neked, ehhez azonban két dolog szükséges: a megfelelő személyt kell kérdezned – Istent – és megfelelő magatartással kell válaszolnod – hittel – ahhoz, hogy választ kapj.

Tettél már fel úgy kérdést Istennek, hogy közben nem is remélted, hogy választ kapsz rá? Talán éppen ezért nem kaptad meg. Isten hit által munkálkodik az életünkben. Hányszor kértük már: „Istenem, kérlek, vezess engem!”  - és továbbálltunk anélkül, hogy vártunk volna a vezetésre. Általában azonnal nekilátunk a feladatoknak. Azt mondjuk: „Istenem, adj nekem bölcsességet. Segíts, hogy helyes döntést hozhassak”. De igazából nem is várjuk, hogy ezt tegye. Azt gondoljuk, hogy minden rajtunk múlik.

Isten megígérte, hogy bölcsességet ad nekünk, amennyiben mi kérjük azt tőle. A bölcsesség azt jelenti, hogy Isten szemszögéből nézzük a dolgainkat. A bölcsesség arra irányuló képesség, hogy olyan döntéseket hozzunk, amilyeneket Isten is hozna.

Gondolkodj el ezen: Isten sohasem hoz rossz döntést. Ő sohasem hibázik. Azt mondja, hogyha hiszünk benne és hallgatunk rá, akkor vezetni fog bennünket. De mindezt hittel kell kérnünk.

(Daily Hope by Rick Warren, 2011.06.22)

„Úgyhogy már nem vagy szolga, hanem fiú, ha pedig fiú, akkor Isten akaratából örökös is.” Gal 4: 7 (Új fordítású Biblia)

 

„Közel van az Úr mindenkihez, aki hívja, mindenkihez, aki igazán hívja.” (Zsolt. 145:18)

„Ha tehát ti gonosz létetekre tudtok jó ajándékokat adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább ad jókat a ti mennyei Atyátok azoknak, akik kérik tőle?” (Máté 7:11)

„Közel van az Úr a megtört szívűekhez, és a sebzett lelkűeket megsegíti.” (Zsolt 34:19)

 

"Hívj segítségül engem a nyomorúság idején! Én megszabadítlak, és te dicsőítesz engem."

(Zsoltárok 50:15.)

Amikor megkérdezem az emberektől, hogy mi tartja vissza őket attól, hogy bízzanak Istenben, azt mondják: „Nos, nem látok rá, hogy mi a helyzet az ő oldalán, ezért inkább nem bízom meg benne.” Ezért hát inkább olyan dolgokban bíznak, amiket egyébként soha nem látnak.

Nem látjuk a TV vagy a rádió hullámokat, de nézzük a TV-t és hallgatjuk a rádiót minden nap. Nem látjuk a mobil telefonok hullámait, de mégis gondolkodás nélkül használjuk őket.

Ez szelektív bizalom; abban bízunk, amiben bízni akarunk.

És veled mi a helyzet? Akarsz bízni az Egyetlenben, aki láthatatlan ugyan, de annál valóságosabb, megbízhatóbb, mint bármelyik technológia, amit ez a világ alkotni tudott? Oda akarod szánni Neki az életedet?

Ha igen, akkor bátorítalak, hogy mondd el ezt az imát:

Drága Istenem, bocsásd meg nekem a büszkeségem és hogy azt gondoltam, nincs szükségem rád. Sajnálom. Beismerem, hogy szükségem van arra, hogy megments, mert arra nincs mód, hogy saját magam megtudjak fizetni a bűneimért.

És arra kérlek Jézusom, amennyire csak megértem ezt, hogy ments meg és szabadíts meg. Téged hívlak, mert azt mondtad, hogy bárki hívja segítségül az Úr nevét, megmenekül.

Oda akarom szánni az életemet Neked és meg akarok tanulni minél jobban bízni benned, minél többet tudni rólad. Add nekem a jobb életet és szabadíts meg. A Te nevedben imádkozom, Ámen.

(Daily Hope by Rick Warren, 2011. 05. 01.)