Napi remény

A remény pedig nem engedi, hogy megszégyenüljünk. (Római levél 5:5)


Tanulj Istenben bízni azáltal, hogy kis dolgokban is engedelmes vagy

2011. április 01. 01:00 - Habakuk

"Mert pontosan a megfelelő időben, amikor még erőtlenek voltunk, akkor halt meg Krisztus az istentelenekért." (Róm. 5:6)

Tanulj meg bízni Istenben azáltal, hogy kis dolgokban is engedelmeskedsz. Jézussal való mostani kapcsolatod alapján biztosan egyetértesz azzal, hogy Isten az univerzum legfőbb Ura, hatalma elég  bármely problémád megoldására, vagy bármely ellenséged legyőzésére, mert "Tőle, általa és érte van minden: övé a dicsőség mindörökké". (Róm. 11:36)

Ha ez igaz, akkor azzal kapcsolatos küzdelmeink, hogy tökéletesen bízzunk Istenben nem arról szólnak, hogy vajon Isten képes-e betartani ígéreteit vagy sem, hiszen nyilvánvaló, hogy igen. Inkább talán azért van bennünk ellenállás amikor Istenben kell bíznunk, mert abban nem vagyunk biztosak, hogy Isten úgy cselekszik majd, ahogy mi szeretnénk. Sokszor így gondolkozunk: "Igen, elhiszem hogy Isten ezt a problémát meg tudja oldani, de abban nem vagyok biztos, hogy úgy oldja meg, ahogy én szeretném".


De Isten türelmes, és megérti ezt a hozzáállást. Ő volt az, aki megtette az első lépést afelé, hogy kapcsolatot létesítsen velünk, és ennek a kapcsolatnak a szeretet és a bizalom az alapja. Csak gondolkodjunk el azon, hogy Ő nem várta meg, hogy elég megbízhatók legyünk ahhoz, hogy elfogadjuk az Ő szeretetét, és nem ragaszkodik ahhoz, hogy méltók legyünk arra, hogy ő értékes ajándékokat bízhasson ránk. (Róm. 5:6-8, angolból fordítva)

Még akkor is, amikor még gyengék voltunk, Jézus jött, hogy megmutassa nekünk a hazafelé vezető utat, és hogy bővölködő életet adjon nekünk. Az amikor még gyengék voltunk kifejezés azt is sugallja, hogy most viszont már van elég erőnk arra, hogy bővölködő életet éljük, és hogy kövessük Jézust a célig. Igen, van! Ez az erő azonban Jézus ereje, ami bennünk és rajtunk keresztül munkálkodik, és nem egy olyan erő, amit magunk szereztünk meg vagy fejlesztettünk ki.

Ha mi engedelmesek vagyunk Istennek még a kis dolgokban is, akkor "ott találjuk magunkat, ahol mindig is reméltük, hogy állhatunk majd - ott, ahol Isten kegyelme és dicsősége betölti a teret, és mi ott állunk magasan, kiáltva (Isten iránti) dicséretünket." (Róm. 5:2, angolból fordítva)

Jon Walker, Daily Hope, 2011.03.25.

Szólj hozzá!

De Isten a mi Szabadítónk

2011. március 13. 00:10 - Lilla:)

 „De őt az Isten, miután feloldotta a halál fájdalmait, feltámasztotta, mivel lehetetlen volt, hogy a halál fogva tartsa őt.” (Apcsel 2:24.)

 
A kétségbeesés, zavarodottság, vagy a sötétség pillanataiban természetes, hogy azon gondolkodunk, vajon Isten figyel-e ránk. Őszintén, néha azt akarod kérdezni: „Hé, Isten, tényleg van neked bármilyen terved most?” vagy „Istenem, végiggondoltad, hogy mi fog történni velem?”
 
Ilyenkor kell belekapaszkodnunk a „de Isten” hitbe, vagyis amikor elhisszük, hogy lehet, hogy most rossznak tűnnek a dolgok, de Isten jóra fordítja majd. „De őt az Isten, miután feloldotta a halál fájdalmait, feltámasztotta”.
 
Van, amikor rögtön érkezik a szabadítás a „de Isten” után, néha viszont évekbe is beletelik, hogy lássuk a végét annak a mondatnak, amit Isten az életünkkel ír. De ez nem azt jelenti, hogy Istent nem érdekli az életünk története.
 
Isten a „de Isten” előtti időszakot használja, hogy fejlessze a teljes bizodalmunkat az ő hatalmában és kegyelmében.
 
Lehet, hogy minden oldalról hatalmas nyomásnak vagyunk kitéve, de Isten megőriz attól, hogy összeomoljunk; össze vagyunk zavarodva, de Isten felemel minket a kétségbeesés verméből; üldöznek, de Isten a mi oldalunkon áll; le vagyunk sújtva, de Isten elpusztíthatatlanná tesz minket azzal, hogy megtölt az ő tönkretehetetlen Lelkével. (2 Korinthus 4.)
 
Amikor egy „Isten, mi a terved most?” pillanattal kerülünk szembe, tudhatjuk, hogy nincs messze a „de Isten” pillanat sem, ahol kibontakozik előttünk Isten kegyelme és mindaz a jó, amit számunkra tervezett. (Jeremiás 29., Róma 8:28.)
 
Ahogy várakozunk, Jézus megváltoztat minket. Már nem lesz szükségünk rá, hogy előre lássuk, hogyan jön a szabadítás. Tudhatjuk, hogy nem számít, mi a történet vége, mert biztosan meg van benne írva: „de Isten a mi Szabadítónk”. (2 Sámuel 22:2.)
 
(Daily Hope by Jon Walker, 2011. március 6.)
 
Szólj hozzá!

Engedd, hogy Isten magyarázza meg az életedben jelen lévő tényeket

2011. március 08. 01:00 - BManka

"Így szól a Szentlélek: Azt a férfit, akié ez az öv, így kötözik meg Jeruzsálemben a zsidók, és pogányok kezébe adják." (ApCsel.21:11b)

 

Jártál már úgy, hogy éppen azt tetted, amit Isten mondott, a végén mégis rosszabb helyzetben találtad magad?
 

Pál apostol számtalanszor tapasztalta ezt, de ami arra késztette, hogy ne adja fel, az az Isten iránti bizalma volt. Pál bízott abban, hogy Isten hatalommal rendelkezik, és tudja, mit tesz, bárhogy is festenek a dolgok.

Ez pedig azt jelenti, hogy Pál hitbeli lépéseket tett Istenbe vetett bizalma szerint, és nem azokra a körülményekre tekintett, amelyekben magát találta, vagy amelyek rá vártak. (Ahogy Pete Wilson pásztor mondaná: "Pál Isten személyébe vetette bizalmát, nem pedig abba a képességébe, hogy meglássa Isten cselekedetét.")

Például, mikor Pál Jeruzsálembe tartott, találkozott egy Agabosz nevű prófétával. Levette Pál övét, megkötözte vele saját kezét és lábát, és ezt mondta: "Így szól a Szentlélek: Azt a férfit, akié ez az öv, így kötözik meg Jeruzsálemben a zsidók, és pogányok kezébe adják." (ApCsel. 21:11)

Ezt hallva Pál barátai azonnal megpróbálták lebeszélni arról, hogy elmenjen Jeruzsálembe, de ő mégis így tett, és ezt mondta: "Hiszen én nemcsak megkötöztetni, hanem meghalni is kész vagyok Jeruzsálemben az Úr Jézus nevéért." (ApCsel.21:13)

Amit a Szentlélek Agabosznak mondott, tény volt. Pált megkötözték, és pogányok kezébe adták Jeruzsálemben. A tények önmagukban mégsem fedik a teljes igazságot.

Isten arra használta fel Pál elfogatását, hogy eljutassa őt Rómába, ahová Pál mindvégig menni akart. Rómába érve, Pált házi őrizetbe vették, arra kényszerítvén őt, hogy egy helyben maradjon sok missziós úton töltött év után.

Bilincsbe verve, Pál leveleket kezdett írni azoknak a gyülekezeteknek, melyek plántálásában segített. Ezek közül néhány része az Újszövetségnek, amelyet ma olvasunk.

Istennek van a leginkább hatalma arra, hogy életedben jelen lévő tényeket megmagyarázza. Őbenne legyen bizalmad, ne pedig a körülményeidbenl!
 


Ezt az áhítatot John Walker írta, a Daily Hope áhítatok szerkesztője, a "Costly Grace" (Áron szerzett kegyelem c. mű - a ford.) szerzője.
Rick Warren szerint: A "Costly Grace" alkotóelemeire bontja a tanítványságot, egészen odáig, ahol ismét észrevesszük, hogy mikor bizonytalansággal találjuk szemben magunkat, egyetlen bizonyosságunk Jézusban lehet.

"Plan B" ("B-terv" c. - a ford.) könyvében Pete Wilson arról tanít, hogyan helyezzük bizalmunkat Isten személyébe, nem pedig cselekedeteibe. Pete a Tennessee állambeli Nashville-ben található Cross Point Church alapító lekipásztora és a Saddleback Church vendég előadója.

Követed Rick pásztort a Dániel tervben? Már 9,5 kg-ot leadott súlyából. Tudd meg, hogyan alakíthatsz ki egészségesebb életmódot, amely felkészít, hogy életcélodért élj.

 

(Daily Hope by John Walker, 2011. 03.01.)

Szólj hozzá!

Isten terve jóra fordít mindent

2011. március 07. 03:00 - FHanna

"Ti rosszat terveztetek ellenem, de Isten terve jóra fordította azt, hogy úgy cselekedjék, ahogyan az ma van, és sok nép életét megtartsa." (1 Móz. 50:20)

József élete minden volt, csak nem békés. Eladták rabszolgának az irigy fivérei, majd hamis vádak alapján börtönbe került. Mégis távol állt tőle a keserűség vagy a sajnálkozás, és úgy nézett Istenre mint "Hatalmas Irányító"-ra a legnehezebb körülmények közt is.

Amikor utoljára került szembe testvéreivel, szelíden ennyit mondott: "Rosszat terveztetek ellenem, de Isten terve jóra fordította."

"Isten terve jóra fordította", ez azt jelenti:

Elfogadhatod a múltat. Istennek egy bűn, egy cselekedet, egy döntés sem elég nagy részedről, hogy ne tudná kezelni vagy jóra fordítani (Róm. 8:28). Kérdezd csak meg Józsefet! Vagy, ami még jobb, kérdezd meg a testvéreit, akiknek a végén József kezébe került az  élete.

Örülhetsz a jelennek. Semmi szükség a "Mi lett volna, ha..." című játékot játszani. A múlt meg van bocsátva és elmúlt, a jövő pedig Isten mindenre képes kezeiben van; tehát szabadon összpontosíthatsz a jelenre. "Akárhol vagy, légy teljesen ott!", mondja Jim Elliot. Isten a jelenben akar tudni, mert ott árad az ő kegyelme.

Várakozással nézhetsz a jövő felé. Még ha hibákat is követsz el ma, Isten akkor is irányítása alatt tartja a jövődet. A Lélekben járva teljes életet élhetsz, anélkül, hogy attól kellene félned, olyan hibákat követsz el, amelyek miatt kikerülsz Isten irányítása alól. Még akkor is, ha a dolgok szörnyen állnak, bízhatsz benne, hogy Isten akkor is véghez viszi az ő isteni tervét az életedben.

(Daily Hope by Jon Walker, 2011.02.28.)

Szólj hozzá!

Azok aggódnak, akik nem ismerik Istent

2011. február 13. 00:05 - PokéManó

"Ne aggódjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? - vagy: Mit igyunk? - vagy: Mit öltsünk magunkra? Mindezt a pogányok kérdezgetik; a ti mennyei Atyátok pedig tudja, hogy szükségetek van minderre." (Máté 6:31-32)
"Elhiszed, hogy ha engem követsz, akkor nem lesz hiányod semmiben?"

Amikor aggodalmaskodunk, akkor megmutatkoznak az életünkben azok a területek, ahol a saját magunk erejéből próbáljuk megoldani a dolgokat ahelyett, hogy Jézus ígéreteiben bíznánk.

Ezt azt jelenti, hogy tekinthetünk az aggodalomra egy olyan lehetőségként is, amely által növekedhet a hitünk. Ahelyett, hogy aggódnánk, vagy rosszul éreznénk magunkat a félelmeink miatt, a bennünket aggasztó dolgokat letehetjük inkább Jézus Krisztus lábai elé. Ezt mondhatjuk: "Jézus, problémáim vannak ezen a területen, ami miatt folyton aggódom. Neked adom ezt a félelmemet, és bízni fogok abban, hogy te gondoskodni fogsz róla."

Ezután - ahogy Pál apostol is tanítja - a gondolatainkat foglyul kell ejtenünk. Vagyis amikor elkezdenénk aggódni, akkor ezt a gondolatot megfogjuk, és Jézushoz küldjük. "Jézus, nagyon ideges vagyok a jelzálogom miatt, de hozzád viszem ezt a félelmemet, mert te ígéretet adtál arra, hogy felelősséget vállalsz a szükségleteim betöltéséért."

Ez az egyszerű átruházás már önmagában és önmagától is erősíteni fogja a hitedet, hiszen ehhez már az szükséges, hogy egy nagyon egyszerű, mégis bensőséges módon elfogadd Isten mindenható mivoltát. Ez egy egyszerű hitbeli lépés, ami segít abban, hogy világosan lásd, Jézus mikor és hogyan gondoskodik rólad.

Jézus azt mondta, hogy az aggodalom azokra az emberekre jellemző, akik nem ismerik Istent és az Ő útjait. Ezek az emberek a saját tudatlanságuk miatt hajlamosak felfújni a dolgokat. Fogalmuk sincs arról, hogy Isten ismeri a szükségleteiket, ezért - ahogy Tom lelkipásztor is tanította tegnap - megpróbálják a maguk számára elvégezni azt, amire csak Isten képes.

De ti ismeritek Istent, és hogy Ő hogyan munkálkodik - mondta Jézus. Ő minden alkalommal választás elé állít minket: "Elhiszed, hogy ha engem követsz, akkor nem lesz hiányod semmiben?" Ha a válaszod "igen", akkor miért aggódsz? Ha pedig "nem", akkor mi tart vissza attól, hogy bízz Jézusban?

Jézus meghalt azért, hogy az aggodalmaidtól is szabad lehess. Az aggódás választás kérdése: dönthetsz úgy is, hogy inkább Jézusban bízol, és Isten gondoskodásának a csodái között jársz nap mint nap.

Jon Walker, Daily Hope, 2011.02.06.
 

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása