„Ebben örvendeztek, noha most, mivel így kell lennie, kissé szomorkodtok különféle kísértések között, hogy a ti kipróbált hitetek, amely sokkal becsesebb a veszendő, de tűzben kipróbált aranynál, dicséretre, tisztességre és dicsőségre méltónak bizonyuljon Jézus Krisztus megjelenésekor.”
(1Pt 1,6-7)

A pozitív gondolkodás túl kevés ahhoz, hogy élni tudjál ebben a világban. Szükséged van reményre is. Péter első levelének 1. fejezetében a Biblia öt okot sorol fel, amiért reménykedhetsz Jézus Krisztusban. Az elmúlt néhány nap imádságában már megosztottam veled az első négyet:

Isten választott téged, mielőtt te választottad őt.

Isten mindig kegyelemmel és irgalommal bánik veled.

Isten biztosította a jövőd.

Isten hatalma meg fog védeni téged.

Végül pedig reménykedhetsz, mert Isten az örökkévalóságra készít fel téged.

Isten minden dolgot felhasznál az életedben - a jót, a rosszat és a csúnyát is -  hogy felkészítsen téged az örökkévalóságra. Ha ezt megérted, életed elkezd értelmet nyerni. Nem fogod többé azt kérdezni: „Uram, miért történik ez velem?” Immár tudni fogod, hogy miért: Isten az örökkévalóságra készít fel téged.

A Biblia azt mondja: „Ebben örvendeztek, noha most, mivel így kell lennie, kissé szomorkodtok különféle kísértések között, hogy a ti kipróbált hitetek, amely sokkal becsesebb a veszendő, de tűzben kipróbált aranynál, dicséretre, tisztességre és dicsőségre méltónak bizonyuljon Jézus Krisztus megjelenésekor.” (1Pt 1,6-7)

Ezek a versek hat igazságot írnak le a problémákról:

A problémák ideiglenesek. Nem tartanak örökké.

A problémák szükségesek. Elengedhetetlen részei annak, hogy felkészülj a mennyországra.

A problémák változatosak. Különböző típusú, nagyságú és nehézségű próbákkal fogsz szembesülni.

A problémák próbára teszik a hitedet. Az izmaidat úgy erősíted, hogy próbára teszed őket. Ugyanígy, amikor a hited próbája van, akkor erősebbé válik.

A problémák tisztítják a motivációidat. Istent sokkal jobban érdekli a jellemed, mint a kényelmed. A próbákat arra fogja használni, hogy formálja a jellemed.

A problémák felkészítenek a jutalmadra. A megpróbáltatások, amelyeken most mész keresztül, nem hasonlíthatók össze a mennyország jutalmával.

A bajok, amelyeket most átélsz, nem kellemesek. Akár fájdalmasak is lehetnek. De a Biblia egyértelműen kijelenti, hogy ezek erősítik a hitedet. Mindezek kitartást eredményeznek a hited mellett.

Ezért lehet reménységed, bármi is történik most az életedben.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Tapasztaltad-e, hogy Isten a nehézségeket arra használta, hogy megerősítse a hitedet?
• Hogyan segíthet a mai áhítatban elhangzott igazságok megértése abban, hogy reménnyel teli életet élj?
• Körülötted kinek van szüksége a mai áhítat üzenetére? Hogyan fogod megosztani velük?

(*Daily Hope by Rick Warren, 2025.12.15.)

"De én bízom benned, Uram, vallom: Te vagy Istenem! Kezedben van sorsom." (Zsoltárok 31,15-16)

Két olyan tapasztalásunk van, amelyen mindenki átmegy: a születés és a halál. Nem számít, hol élsz, a halálozási arány mindenhol ugyanaz: 100 százalék. Mindenki meghal. A Biblia azt mondja: "Van-e olyan ember, aki életben maradhat, és nem lát halált, aki megmenekülhet a holtak hazájától?" (Zsoltárok 89,48)

Ha barátod vagy családtagod élete végéhez közeledik, hogyan segíthetsz neki? Ahhoz, hogy támogatást nyújthass, meg kell értened, min megy keresztül!

Mindenki másképp reagál, de van néhány közös szakasz, amelyeken az emberek általában átmennek, amikor a halálra készülnek. Ez a gyász öt szakasza. Ezeket először Elisabeth Kübler-Ross írta le 1969-ben megjelent, „A halál és a hozzá vezető út” című könyvében. Hasonló témák találhatók a Zsoltárok könyvében is.

A gyász öt szakaszának tudatosítása segít megérteni és támogatni azokat a barátokat vagy családtagokat, akik a halálra készülnek.

1. szakasz: Tagadás

Amikor valaki tudomást szerez arról, hogy meg fog halni, tagadással reagálhat. A tagadás olyan kijelentésekben nyilvánul meg, mint például: „Ez valójában nem történik meg velem.” A tagadás igazából a félelem egy formája. Ahogy a Zsoltárok (55,4) mondja: "Szívem vergődik keblemben, halálos rémület fogott el."

2. szakasz: Harag

Az emberek dühösek lesznek Istenre, az orvosokra, a családjukra, sőt magukra is. Azt mondhatják: „Miért történik ez velem? Ez nem igazságos!” Mint a 39. zsoltárban: "Szívem fölhevült bennem, míg sóhajtoztam, lángra lobbantam, nyelvemmel beszélni kezdtem: Add tudtomra, Uram, életem végét, meddig tart napjaim sora, hadd tudjam meg, milyen mulandó vagyok!" (Zsoltárok 39,4-5)

3. szakasz: Alkudozás

Az emberek olyanokat mondanak, hogy: „Istenem, ha csak egy kicsit tovább élhetek, megígérem, hogy...”. Megpróbálnak alkudozni Istennel, hogy tovább élhessenek. De a Biblia azt is mondja: "senkinek sincs hatalmában megszabni halálának idejét". (Prédikátor 8,8) A Zsoltárok (49,8-9) pedig így fogalmaz: "Hiszen senki sem válthatja meg magát, nem adhat magáért váltságdíjat Istennek. Mert olyan drága az élet váltsága, hogy végképp le kell tennie róla".

4. szakasz: Depresszió

Ebben a szakaszban az emberek elsöprő elkeseredettséget szoktak érezni és fel akarják adni. Eluralkodik rajtuk a csüggedés. A zsoltár így fogalmaz: „A végére értem, az életem romokban hever. Elhalványulok, eltűnök” (Zsoltárok 109,22-23). 

5. szakasz: Elfogadás

Ebben a szakaszban az emberek elkezdenek gondolkodni: „Akár el is fogadhatom, és felkészülhetek rá. Minden rendben lesz. Készen állok bármire, ami történik.” A Zsoltárok 31,15-16 így szól: "De én bízom benned, Uram, vallom: Te vagy Istenem! Kezedben van sorsom."

Nem mindenki megy keresztül minden szakaszon, és nem mindenkinél ugyanez a sorrend. De a szakaszok megértése segíthet felismerni, hogy szerettünk mit élhet át, amikor szembetalálja magát a saját halálának közelségével. És ha megértjük, min megy keresztül, az segíthet abban, hogy közelebb tudjunk kerülni hozzá és támogatni tudjuk őt, amikor neki a legnagyobb szüksége van ránk.

Segítő kérdések elmélkedéshez és beszélgetéshez:

• Megtapasztaltad már a gyász valamelyik szakaszát? (Ne feledd, sok minden miatt lehet gyászolni, a szerettünk halálától kezdve az álmaink elvesztéséig.) Hogyan támogatott egy barátod a gyászodban?
• Ismersz valakit, aki jelenleg valamilyen gyász folyamaton megy át? Hogyan tudnád támogatni azt a személyt?
• A Zsoltárok 31,15-16 így szól: "De én bízom benned, Uram, vallom: Te vagy Istenem! Kezedben van sorsom". Az életed melyik területét kell ma Istenre bíznod?

* (Daily Hope by Rick Warren, 2025.07.21.)

„Első védekezésem alkalmával senki sem volt mellettem, mindenki elhagyott. – Ne számítson ez bűneik közé!” (2Tim 4,16)

Pált, Jézus egyik legnagyobb követőjét, Rómában bíróság elé állították, és egyetlen ember sem jelentkezett, hogy megvédje. Egyetlen egy sem!

Pál Timóteushoz írt második levelének 4. fejezetében, a 16. versében olvassuk: „Első védekezésem alkalmával senki sem volt mellettem, mindenki elhagyott. – Ne számítson ez bűneik közé!”

Teljesen egyedül volt. Senki sem lépett elő, hogy azt mondja: „Ez egy rendes ember. Nincs benne semmi kivetnivaló.”

Mégsem mondta Pál: „Ez nagyon durva mindazok után, amit ennyi éven át tettem értük!” Ehelyett azt mondta: „Ne számítson ez bűneik közé”. Más szóval, nem hagyta, hogy megkeseredjen. Mert a keserűség mindig elviselhetetlenebbé  teszi a magányt.

Ez Pál csak egyik tanítása arról, hogyan éljük át a magány időszakát. Amikor magányosnak érzed magad, akkor a legjobb, ha minél kevesebb fájdalmat okozol magadnak! Beszéld ki imádságban! Ne próbáld újra és újra lejátszani a fájdalmat a fejedben! Ha ezt teszed, akkor fájdalmad, elkeseredésed egyre csak nagyobb és nagyobb lesz, amíg el nem veszíted az ellenörzést felette.

Utasítsd el neheztelésed, különben felemészt a keserűség!

A keserűség és a magány együtt járnak, mert egybeérnek. Először magányos leszel. Aztán elkezded magad rosszul és szánalmasan érezni, utána pedig keseredettség vesz erőt rajtad. A keserűséged még magányosabbá tesz, ami még keserűbbé tesz. Hamarosan egy keményszívű, depressziós ember leszel, akihez senki sem tud közel kerülni.

Senki sem akar egy megkeseredett ember közelében lenni. Senki sem akar egy cinikus társaságában lenni. Senki sem akar olyan emberrel lenni, aki állandóan dühös.

A keserűség csak állandósítja a magányodat. Ezért, amikor a magányosság időszakán mész keresztül, takaréklángon tartsd a fájdalmat. Ne építs falat az életed köré.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez

• Mi a természetes reakciód a magányra?
• Amikor úgy érzed, újra és újra lejátszod azokat az eseményeket vagy körülményeket, amelyek a magányosságodhoz vezettek, mivel válthatnád ki, hogy ezek a gondolatok ne váljanak keserűvé?
• A mindennapokban kihez fordulhatsz, amikor magányos vagy?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2024.08.19.)

„Köpenyemet, amelyet Tróászban Karposznál hagytam, hozd el, amikor jössz; hozd el a könyveket is, de főként a pergameneket.”

(2Tim 4,13)

Mit tegyél, ha a magány időszakát éled át? A választ Pál apostol Timóteushoz írt második levelének 4. fejezetében találjuk, amikor börtönben volt és a kivégzésére várt.

Amikor a magány időszakán mész keresztül, a legtöbbet akarod kihozni az idődből.

Ez azt jelenti, hogy a legjobbat kell kihozni egy rossz helyzetből. Állj ellen a kísértésnek, hogy nem csinálsz semmit. Tegyél valamit, akármit. Próbálj meg kreatív módokon gondolkodni, hogyan használhatod ki azokat az időszakokat, amikor egyedül vagy.

Pál a börtönből írt Timóteusnak, és ezt mondta neki „Köpenyemet, amelyet Tróászban Karposznál hagytam, hozd el, amikor jössz; hozd el a könyveket is, de főként a pergameneket.” (2Tim 4,13).

Pál a magány időszakában produktív akart lenni. Bár magányos volt, nem csapott szánalmas partit. Nem panaszkodott és nem adta fel. Pál az egyik legnagyobb keresztény, aki valaha élt. Számtalan embert nyert meg Krisztusnak, és mégis teljesen egyedül volt az utolsó napjaiban. A legjobbat hozta ki a helyzetből azzal, hogy úgy döntött, kihasználja az idejét. Ez a vers feljegyzi, hogy két dolgot mondott:

1. „Hozd a köpenyemet” A római börtönök nedvesek, sötétek és hidegek voltak. Pál megtette, amit tudott, hogy gondoskodjon magáról. Amikor magányosak és depressziósak vagyunk, nem mindig vigyázunk magunkra. Sem fizikailag, sem érzelmileg. Nem sportolunk. Nem pihenünk rendesen. Nem eszünk helyesen. Az, hogy magányos vagy, még nem jelenti azt, hogy nem kellene vigyáznod magadra.
2. „Hozd a könyveimet” Pál emberközpontú ember volt. Nem szeretett egyedül lenni. Isten nem ilyennek tervezte őt. Egy római börtönben magányosan elzárva lenni pont az ellenkezője volt annak, ahol lenni akart. Mégis megtette a tőle telhető legjobbat. Olyan leveleket írt, amelyek ma az Újszövetségben szerepelnek. Talán az egyetlen módja annak, hogy Isten lelassítsa őt, az volt, hogy magánzárkába zárta. Több mint 2000 évvel később még mindig hasznát vesszük annak, ahogy Pál használta ki azt az időt, amikor magányos volt.

 Segítő kérdések beszélgetéshez, elmélkedéshez:

• Mi az a jótékony vagy hasznos dolog, amit megtehetsz, most, hogy magányos vagy, és amit másokkal együtt nehéz lenne megtenned?
• Kinek lenne a legnagyobb haszna abból, amit a magány időszakában tanultál?
• Milyen gyakorlati lépéseket tehetsz ma, hogy jobban törődj magaddal?

 *(Daily Hope by Rick Warren, 2024.08.18.)

 „Mindig pajzsként hordozzátok a hitet, mert ezzel képesek lesztek kioltani a gonosz által kilőtt összes nyilat.” (Ef 6,16 GNT fordítás)

Jézus követőjeként állandóan tüzes nyilak érnek bennünket. A Sátán a következő gondolatokat hozhatja fel az elmédben:

Kételkedés. Elkezded kérdezgetni magadtól: „Tényleg ezt mondta Isten? Tényleg bízhatok Istenben? Ez nem csak az én értelmezésem?"

Csüggedés. A Sátán azt mondja neked: „Soha nem lesz jobb a helyzeted! Az életed nem fog megváltozni! Ne is próbálkozz!"

Késlekedés. Valami, amit szeretnél, hogy megtörténjen, még nem történt meg, ezért ezt kérdezed magadtól: „Miért tart ez ilyen sokáig?".

Nehézségek. Ilyen gondolataid vannak: „Miért olyan nehéz ez? Miért olyan nehéz a házasságomat működőképessé tenni? Miért olyan nehéz munkát találni?"

Depresszió. Azt mondod magadnak, „Nem éri meg!", és semmi kedved ahhoz, hogy bármi erőfeszítést tegyél.

Mindezek a nyilak rendszeresen jönnek. Bizonytalanságot teremtenek az életedben. Egy nagy bizonytalanság idején – például amikor munkanélküli vagy, vagy amikor valami probléma van a családodban – ezek a tüzes nyilak még gyorsabban repülnek feléd.

Fel kell készülnöd erre!

A Biblia azt mondja: „Mindig pajzsként  hordozzátok a hitet, mert ezzel képesek lesztek kioltani a gonosz által kilőtt összes nyilat.” (Ef 6,16 GNT ford.)

Mit tegyél ezek ellen a nyilak ellen? Vedd fel a hit pajzsát. Ez az egyetlen védelem a kétség, a csüggedés, a késlekedés, a nehézségek és a depresszió ellen. Bízz Istenben, függetlenül attól, hogy mit látsz, mit hallasz, vagy mit érzel  magad körül a világban. Szükséged van Isten bizonyosságára, amikor a Sátán tüzes nyilainak bizonytalanságával kell szembenézned.

Kételkedned kell a kétségeidben és el kell hinned azt, amiben hiszel. A legtöbb ember épp az ellenkezőjét teszi: kételkednek a hitükben és elhiszik a kétségeiket. Ez ostobaság! Azt hidd el, amit Isten mond neked az Igében.

Erre a fajta bizonyosságra van szükséged a nehéz napokon. Ha a hit pajzsát hordod, bizonyosságod van arról, hogy Isten ígéretei igazak, még akkor is, ha azok nem tűnnek igaznak az életedben.

Soha ne tedd le a hit pajzsát. A Sátán soha nem fogja abbahagyni, hogy tüzes nyilakat lőjön rád. Légy résen. Bízz Istenben és az Ő Igéjében, függetlenül attól, hogy mi történik az életedben.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Sátán melyik nyila okozza ma a legnagyobb bizonytalanságot neked: a kétség, a csüggedés, a késlekedés, a nehézség vagy a depresszió?
• Az adott helyzettel kapcsolatban mi az igazság Isten Igéje szerint?
• Hogyan tudsz szellemben "résen lenni"?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2024.03.07.)