Napi remény

A remény pedig nem engedi, hogy megszégyenüljünk. (Római levél 5:5)


Addig nem lehet békességed, míg meg nem tanulod elengedni a dolgokat

2020. december 21. 03:00 - Anika Enikő

„A valódi bölcsesség – Isten bölcsessége – szent élettel kezdődik, és az jellemzi, hogy másokkal jól kijön. Szelíd és észszerű, irgalomban és áldásokban túlcsorduló; egyik nap nem meleg, másnap pedig nem hideg, és nem kétszínű. Csak akkor építhető ki egy egészséges és erőteljes közösség, mely Istennel él együtt, és csak akkor élvezhetőek az eredményei, ha keményen dolgozunk azért, hogy jól kijöjjünk egymással, és ha méltósággal és becsülettel bánunk egymással” (Jak 3,17–18 The Message).

Most, hogy ennyi ember otthon van a világjárvány idején, lehet, hogy szembeötlik, hogy egy kicsit érzékenyebb vagy, mint általában. Lehet, hogy gyorsan rámutatsz mindenre, ami a világon vagy az otthonodban helytelen. Talán minden egyes tévedésre és hibára ráharapsz, és kötelességednek érzed emlékeztetni az embereket arra, ami nem működött. Lehet, hogy csak túl válogatós vagy mindenben, és elhatároztad, hogy folyamatosan felhozd a múltat.

Ez egy stresszes időszak, és érthető, hogy bizonyos helyzetekben így reagálsz és cselekszel.

De ha a békesség magjait szeretnéd elvetni a kapcsolataidban, akkor nem fogod hangsúlyozni mások hibáit. Elengeded a büszkeségedet, és úgy döntesz, hogy valaki más szükségleteit helyezed a sajátod fölé. Ez nem könnyű, még akkor sem, ha nem vagy stressz alatt. De a lelki érettség jele az, amikor el tudsz engedni valamit az egészséges kapcsolatok érdekében.

„A valódi bölcsesség – Isten bölcsessége – [...] szelíd és észszerű, irgalomban és áldásokban túlcsorduló; egyik nap nem meleg, másnap pedig nem hideg, és nem kétszínű” (Jak 3,17 The Message).

Az irgalmasság a Biblia szerint a bölcsesség jele. Az irgalom az embereknek azt adja, amire szükségük van, és nem azt, amit megérdemelnek. Ha valaki megbotlik, nem ítélkezel felettük; hanem bátorítod őket. Az irgalom elnéző és kegyes. Úgy bánik az emberekkel, ahogy Isten bánik veled.

A példabeszédek könyve 17. fejezetének 9. verse ezt mondja: „A szeretet megbocsátja a hibákat; a miattuk való veszekedés a legjobb barátokat is szétválasztja” (TLB).

Clara Bartont, aki az Amerikai Vöröskereszt alapítója volt, egy barátja emlékeztette egy különösen kegyetlen dologra, amelyet valaki évekkel ezelőtt tett meg vele. Barton úgy tett, mintha nem emlékezett volna rá; a barát pedig megkérdezte: „Nem emlékszel?” Híres válasza a következő volt: „Nem, jól emlékszem, hogy elfelejtettem.”

A szeretet és a bölcsesség jegyében mi az, amiről úgy döntesz, hogy elfelejted? Hangsúlyozni a hibákat nem hasznos dolog. Az irgalom az, ami hasznos és kedves.

„A kedves szavak életet lehelnek, ám a kegyetlen szavak összetörik a lelket” (Péld 15,4 GNT).

Az általad mondott szavak változást hoznak. Tanuld meg elengedni a múltbeli dolgokat, amelyek súrlódást okoznak a jelenlegi kapcsolataidban! Életadóan beszélj azokkal az emberekkel, akiket szeretsz!

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

  • Mi az a dolog, amit nem szabad felhoznod egy bizonyos kapcsolatodban azért, hogy mindkettőtöknek békessége legyen?
  • Amikor úgy döntesz, hogy elengedsz valamit, akkor mindig szükséges a másiknak megmondanod, hogy megbocsátasz neki? Miért igen, vagy miért nem?
  • Téged törtek már össze valakinek a kegyetlen szavai? Mit teszel ma azért, hogy más biztosan ne érezzen így a mondandód miatt?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2020.12.14.)

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása