Amikor Heródes meghalt, íme, az Úr angyala megjelent Józsefnek álmában Egyiptomban, és ezt mondta: „Kelj fel, vedd a gyermeket és anyját, és menj Izrael földjére, mert meghaltak azok, akik a gyermek életére törtek.” (Máté 2:19-20)

Amennyire kellemetlen volt Józsefnek családjával Egyiptomba költözni, képzeljük el, mennyivel inkább rémisztő lehetett számára Isten parancsának engedelmeskedve visszamenni Izraelbe. Olyan volt, mint bebújni az oroszlán szájába. Arra készült, hogy Jézust és Máriát visszavigye oda, ahol korábban veszélyben volt a fiának élete. Mivel azonban József bízott Istenben és abban, amit Ő mondott, vállalta a kockázatot, és elment oda, mert tudta, hogy az az a hely számára, ahol lennie kell.

A Biblia azt mondja: Ha félek is, benned bízom! (Zsoltárok 56:4.) Figyeljük meg, ez a vers azt mondja: „ha félek, amikor félek” nem pedig: „ha félnék”. (A fordító megjegyzése: a Biblia úgy beszél a félelemről – és a bizalomról a félelem közepette –  mint egy nagyon is valóságos, gyakorlati helyzetről, nem pedig egy feltételes, elméleti állapotról.)
Szeretnénk félelem nélküli életet ezen a világon, de ilyen csak a mennyben lesz. Ebben az életben mindnyájunknak szembe kell néznünk a félelem ilyen vagy olyan formájával.

Vannak nagy félelmeink, és vannak kis félelmeink. Félünk a jövőtől, félünk attól, hogy mi fog történni a munkahelyünkkel, mi fog történni a családunkkal, de félünk kis dolgoktól is, mint az időjárás, vagy hogy vajon a megfelelő dolgot mondtuk-e valakinek, vajon az üzleti prezentáció jól ment-e, sőt olykor attól is félünk, hogy felhívjunk telefonon valakit.

Mindezekben a helyzetekben döntést kell hoznod: Engeded, hogy a félelem irányítson, vagy hitben vállalod a kockázatot, mert tudod, hogy szerető Istened van?

A hitben vállalt kockázat jelentheti, hogy elmész valahova, ahol még sosem voltál, vagy megbocsátasz valakinek, akiről azt gondoltad, hogy sosem fogsz megbocsátani neki. Jelentheti, hogy otthagyod az állásodat. A hit kockázata, hogy imádkozol valamiért, hogy elhatározod, Istenre bízol egy helyzetet vagy egy kapcsolatot, amit eddig saját kezedben tartottál.

Neked mit mond Isten, milyen krisztusi kockázatot vállalj fel hitben?

(Daily Hope by Tom Holladay – 2010.12.10)

 „Miután eltávoztak, íme, az Úr angyala megjelent Józsefnek álmában, és így szólt: 'Kelj fel, vedd a gyermeket és anyját, menekülj Egyiptomba, és maradj ott, amíg nem szólok neked, mert Heródes halálra fogja kerestetni a gyermeket.' Ő pedig felkelt, vette a gyermeket és anyját még éjnek idején, és elment Egyiptomba. Ott volt Heródes haláláig, hogy beteljesedjék az, amit az Úr mondott a próféta által: 'Egyiptomból hívtam el fiamat.'” (Máté 2:13-15.)

József pedig, amikor felébredt álmából, úgy cselekedett, ahogyan az Úr angyala parancsolta neki: magához vette feleségét, de nem érintette addig, amíg meg nem szülte fiát, akit Jézusnak nevezett el. Máté 1:24-25

„Sietek, nem tétovázom, megtartom parancsolataidat.” 119. Zsolt.:60

A mai áhitatunk gondolatai Tom Hollydaytől, a Saddleback gyülekezet lelkészétől származnak.

Ezen a héten, amikor az engedelmességről gondolkodunk és arról, hogy hogyan éljük ezt meg a gyakorlatban, szeretném felhívni a figyelmet öt dologra, amit József tett az első karácsony idején. Olyan öt dologról lesz szó, amelyek bemutatják az ő engedelmességét Isten iránt.

Amikor az angyal álmában megjelent Józsefnek ezt mondta:

„Ne félj magadhoz venni feleségedet, Máriát, mert ami benne fogant, az a Szentlélektől van.” Máté 2: 20,

És József az angyal szavainak megfelelően tett: „Amikor felébredt álmából, úgy cselekedett, ahogyan az Úr angyala parancsolta neki: magához vette feleségét, de nem érintette addig, amíg meg nem szülte fiát, akit Jézusnak nevezett el.” (Máté 20: 24) Nem tétovázott, egyszerűen csak cselekedett a parancs szerint.

Van valami üdítő meghittség József Istennel való kapcsolatában. Amikor Isten mondott neki valamit, egyszerűen megtette azt. Ha hiszel Istenben és az Ő szeretetében, és szeretnél egy engedelmes életet élni feleletképpen az Ő szeretetére, akkor a következő módon teheted ezt meg.

 Isten iránti közvetlen engedelmességben élni egy olyan élet, ami tele van izgalommal és örömmel.

Szerte a világon, nagyon sok nagyszerű hívő férfival és nővel találkoztam. Mindannyian különbözőek, de van valami, ami közös bennük. Amikor felismerik, hogy Isten valamire elhívja őket, nem töprengnek, hanem hozzáfognak és megteszik, amit Isten kér tőlük.

„Mert az Isten iránti szeretet, hogy parancsolatait megtartjuk, az Ő parancsolatai pedig nem nehezek.” (1Ján. 5:3)

Ha tehát Isten valamit mond neked, hogy tedd meg, és azt csak tehernek érzed, tudod, hogy többnyire mi a probléma oka? Általában a halogatás. Ha nem fogunk hozzá azonnal, egyre nehezebb és nehezebb lesz megtenni. Ha azonban megtesszük, amit Isten mond, a szabadság frissessége tölti be az életünket.

Mi az, amire Isten hív, hogy tedd meg?

Talán valakit fel kellene hívnod telefoon? Valamit meg kellene tenned? Bármi is legyen az, írd le most azonnal. Mond el Istennek, hogy hajlandó vagy megtenni azt, és kérd Őt, hogy adjon erőt, hogy azt véghezvihesd.

Akarsz -e egészséges, erőteljes és növekedő gyülekezetet? Szerinted mit kell tennünk ehhez? Le kell váltani a pásztort? Új énekeket kell énekelni? Új épületre van szükség? Lehet, hogy nem ezek a legfontosabb részei a megújulásnak. Hogyha vágysz egy olyan közösségre, amiben dinamizmus van, többek között arra van szükség, hogy valóban megváltozzon az emberek élete, akik odajárnak, és azoké, akik betévednek, barátkoznak a gyülekezettel.

Nagyon lényeges, hogy igazi szeretet égjen a szívekben, ami képes áthidalni társadalmi,  korosztálybeli, nemi, faji, és mindenféle ellentétet. Hogyha Isten ereje, és jelenléte nyilvánvalóvá válik csodák és a lelki ajándékok működésén keresztül, az dinamizmust hoz. A tiszta szívű, igazi keresztények szent életben járnak, és ez a szentség, ez a tisztaság jelentheti az alapját a kapcsolati légkörnek, és bárminek, ami közöttük történik.

Ez csupán néhány terület, amiken elgondolkozhatunk, a kérdés viszont az, hogy mit jelentenek ezek a nagy szavak a mindennapjainkban? Hogyan lehet mindezt elkezdeni, praktikus szemszögből?

Alapvetően fontos alapelv, hogy amikor munkálkodni kezdesz, ugyan bízhatsz benne, hogy Isten mások szívét is elindítja, elsősorban azonban a fókuszt (emberi szinten) önmagadon kell tartanod. Legyél Te példa, legyél Te magad a változás – és nem csupán szavakban, hanem tettekben is!

Egy fontos terület lehet például a tisztelet kérdése. Hogyha másokat értékelsz, szeretsz és tisztelsz, az örömöt, áldást jelent Neked és másoknak is.

Gondolj most 3 emberre, akit igazán tisztelsz! Miért tekintesz így rájuk? Van olyan személy, akit nehéz tisztelned?

Korunkban a tisztelet és a tekintély válságát éljük. Könnyen lehet, hogy nem új keletű a probléma, mégis lépten-nyomon találkozhatunk vele. Tisztelni valakit annyit tesz, mint elismerni az értékét. Más iránt érzett elismerésünknek, megbecsülésünknek magatartásunkban és cselekedeteinkben kinyilvánított érzése.

Fontos meglátnunk, hogy középponti szerepe van annak, kit tisztelünk és milyen módon! Tiszteled Istent? Hogyha Őt tiszteled, ebből mi fakad számodra? Tiszteled a tanárodat, főnöködet, lelkipásztorodat, vagy azt a vezetőt, aki más miatt „feletted van”?

Hogyha másokat értékelsz, szeretsz és tisztelsz, az örömöt, áldást jelent Neked és másoknak is.

 (Mivel a purposedriven.com anyaoldalunkról 2 napi anyag hiányzik, ezért ez egy "eredeti magyar írás" :) )