Napi remény

A remény pedig nem engedi, hogy megszégyenüljünk. (Római levél 5:5)


Hogyan legyél bölcs menedzser?

2020. január 30. 03:00 - csmsdvd

kulcs.jpg

„Volt egyszer egy gazdag ember, aki megbízott egy menedzsert, hogy kezelje ügyleteit” (Lk 16,1 NCV fordítás).

Semmi sem a te tulajdonod. Amiről azt hiszed, hogy a tiéd, azt is csak kölcsön kaptad. Nem volt a tiéd, mielőtt megszülettél, és nem lesz a tiéd halálod után sem. Minden Istené, te csak néhány évtizedre kaptál kölcsön mindent.

Lukács evangéliuma 16. fejezetében Jézus egy történetet mesél el egy emberről, aki egy sáfárt bíz meg, hogy gazdálkodjon a vagyonával. Mi is mindannyian gazdálkodunk. Mindened, amid van, Isten ajándéka, és egy kis időre megkaptad, hogy gazdálkodj vele. Isten azt szeretné látni, hogy gondos gazdája vagy annak, amit egy kis időre rád bízott. Szeretné látni, hogy jól sáfárkodsz az ő tulajdonával.

Ha az életben minden dologra úgy tekintesz, hogy azt csak kölcsön kaptad, akkor nagyon sok aggodalomtól fogsz megszabadulni.

Képzeld csak el, hogy például amikor ránézel az autódra, ezt mondod: „Ez az autó Istené, nem az enyém. Ő kölcsön adta nekem, és én használhatom.” Így legközelebb, amikor van egy koccanásos baleseted például, ezt mondhatod: „Istenem van egy horpadás az autódon. Ez nem a saját autóm. Te adtad kölcsön nekem, és te adtál pénzt rá, hogy megvegyem. Istenem, mit szeretnél csinálni ezzel az autóval?” Nagyon sok aggodalomtól szabadulsz meg, amikor Isten bölcsességére hagyatkozol azokkal a dolgokkal kapcsolatban, amiket ő bízott rád.

Ugyanis a helyzet a következő: amikor te vagy a felelős a dolgokért, és te magad vagy a sorsod irányítója, akkor neked kell fizetni. Így aztán aggódnod kell, hogy miből lesz meg valamire az anyagi fedezet.

Viszont amikor Istenben bízol az ő gyermekeként, és csak egy menedzser, egy gazdálkodó, egy sáfár vagy,  és nem a főnök, akkor nem kell azzal törődnöd, hogy honnan lesz valamire meg a pénz. Te munkavállaló vagy, Isten pedig a munkaadó. Ő az egyedüli felelős, ha javadalmazásról vagy pénzügyekről van szó.

A történet első bekezdése ezt mondja: „Volt egyszer egy gazdag ember, aki megbízott egy menedzsert, hogy kezelje ügyleteit” (Lk 16,1 NCV fordítás). Viszont ez a menedzser elherdálta gazdája vagyonát.

Valahányszor elszórod, elpazarlod a pénzt, Isten vagyonát herdálod el. Ha megérted ezt az igazságot, megváltozik a viszonyod a vásárláshoz.

Ha úgy tekintesz a pénzre, hogy az Istené, akkor megváltozik az, ahogyan arról gondolkodsz. Ha csak sáfárként, menedzserként tekintesz magadra, és nem tulajdonosként, akkor megváltozik az életed, és lehetőséged nyílik arra, hogy a legtöbbet hozd ki abból, ami rád van bízva.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

  • Mennyire bánsz jól azzal, amit Isten rád bízott? Beleértve a tested, az értelmed, az időd, a vagyonod, a képességed és a lehetőségeidet is.
  • Az elmúlt havi vásárlásaidra gondolva, mit tettél volna másképp, ha tudtad volna, hogy Istené a pénzed, te pedig csak gazdálkodsz azzal?
  • Mint Isten erőforrásainak sáfára, honnan merítesz bölcsességet ahhoz, hogy jó döntéseket hozzál a rád bízott dolgokkal kapcsolatban?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2020.01.23.)

Szólj hozzá!

Ha nagylelkűséget vetsz, nagylelkűséget fogsz aratni

2019. november 15. 03:00 - nagynikoletta

nagylelkuseg_niki.jpg

„Emlékezzetek erre: aki spórolva vet, spórolva fog aratni is, és aki nagylelkűen vet, nagylelkűen fog aratni is. Mindegyikőtöknek annyit kellene adnia, amennyit eldöntöttetek a szívetekben, hogy adtok; ne vonakodva vagy kényszerből, mert Isten a vidám adakozót szereti” (2Kor 9,6–7 NIV fordítás).

A Biblia azt mondja a korinthusiakhoz írt második levél 9. fejezetének 6. és 7. versében: „Emlékezzetek erre: aki spórolva vet, spórolva is fog aratni, és aki nagylelkűen vet, nagylelkűen is fog aratni. Mindegyikőtöknek annyit kellene adnia, amennyit eldöntöttetek a szívetekben, hogy adtok; ne vonakodva vagy kényszer alatt, mert Isten a vidám adakozót szereti” (NIV fordítás).

A vetés és az aratás elve az élet minden területére vonatkozik, nem csak a pénzügyeidre. Bármit vetsz az életedben, azt fogod aratni is. Bármit helyezel letétbe, azt fogod visszakapni is. Ha kritikát vetsz az életed során, aratni is más emberektől kapott kritikát fogsz. Ha kedvességet vetsz, kedvességet aratsz. Ez a betakarítás törvénye. Ha almamagokat ültetsz, nem körtét fogsz kapni, hanem almát. Ha nagylelkűen vetsz, nagylelkűséget fogsz aratni.

Ez a betakarítás elve: valahányszor szükséged van valamire, ültess magot! Amikor a gazda a kopár mezőjére tekint, nem panaszkodik miatta. Egyszerűen kimegy, és elkezd magokat vetni. Ha csak kevés magja van, választhat. Vagy felhalmozhatja, vagy oda is adhatja. Ha megtartja, az lesz mindene. Ha odaadja, Isten meg fogja sokszorozni. Ez a meglepő: nem csak azt aratod, amit vetettél. Mindig többet aratsz, mint amit vetettél!

Isten azért alakítja ezt így, mert azt szeretné, hogy hozzá hasonlóvá válj. Isten adakozó. Az egyetlen módja annak, hogy valaha is hasonlóvá válj hozzá, ha megtanulod a nagylelkűséget. Amikor fukar vagy, akkor leginkább az ördöghöz hasonlítasz. Amikor nagylelkű vagy, akkor Istenhez hasonlítasz. Ha odaadod, Isten megsokszorozza azt.

Ez logikátlanul hangzik: add oda, amikor szükségben vagy azért, hogy többet kapj vissza. Azonban épp ez az, amiért hitre van szükség! Isten azt mondja, hogy úgy kaphatsz, ha adsz, és nem úgy, ha megtartod.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

  • Mikor kaptál többet Istentől és másoktól annál, mint amennyit te adtál?
  • Hogyan kellene eldöntened azt, hogy mennyit adj?
  • Mire van szükséged jelenleg? Hogyan tudnád éppen azt a dolgot odaadni másoknak?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2019.11.08.)

Szólj hozzá!