„Volt egyszer egy gazdag ember, aki megbízott egy menedzsert, hogy kezelje ügyleteit” (Lk 16,1 NCV fordítás).

Semmi sem a te tulajdonod. Amiről azt hiszed, hogy a tiéd, azt is csak kölcsön kaptad. Nem volt a tiéd, mielőtt megszülettél, és nem lesz a tiéd halálod után sem. Minden Istené, te csak néhány évtizedre kaptál kölcsön mindent.

Lukács evangéliuma 16. fejezetében Jézus egy történetet mesél el egy emberről, aki egy sáfárt bíz meg, hogy gazdálkodjon a vagyonával. Mi is mindannyian gazdálkodunk. Mindened, amid van, Isten ajándéka, és egy kis időre megkaptad, hogy gazdálkodj vele. Isten azt szeretné látni, hogy gondos gazdája vagy annak, amit egy kis időre rád bízott. Szeretné látni, hogy jól sáfárkodsz az ő tulajdonával.

Ha az életben minden dologra úgy tekintesz, hogy azt csak kölcsön kaptad, akkor nagyon sok aggodalomtól fogsz megszabadulni.

Képzeld csak el, hogy például amikor ránézel az autódra, ezt mondod: „Ez az autó Istené, nem az enyém. Ő kölcsön adta nekem, és én használhatom.” Így legközelebb, amikor van egy koccanásos baleseted például, ezt mondhatod: „Istenem van egy horpadás az autódon. Ez nem a saját autóm. Te adtad kölcsön nekem, és te adtál pénzt rá, hogy megvegyem. Istenem, mit szeretnél csinálni ezzel az autóval?” Nagyon sok aggodalomtól szabadulsz meg, amikor Isten bölcsességére hagyatkozol azokkal a dolgokkal kapcsolatban, amiket ő bízott rád.

Ugyanis a helyzet a következő: amikor te vagy a felelős a dolgokért, és te magad vagy a sorsod irányítója, akkor neked kell fizetni. Így aztán aggódnod kell, hogy miből lesz meg valamire az anyagi fedezet.

Viszont amikor Istenben bízol az ő gyermekeként, és csak egy menedzser, egy gazdálkodó, egy sáfár vagy,  és nem a főnök, akkor nem kell azzal törődnöd, hogy honnan lesz valamire meg a pénz. Te munkavállaló vagy, Isten pedig a munkaadó. Ő az egyedüli felelős, ha javadalmazásról vagy pénzügyekről van szó.

A történet első bekezdése ezt mondja: „Volt egyszer egy gazdag ember, aki megbízott egy menedzsert, hogy kezelje ügyleteit” (Lk 16,1 NCV fordítás). Viszont ez a menedzser elherdálta gazdája vagyonát.

Valahányszor elszórod, elpazarlod a pénzt, Isten vagyonát herdálod el. Ha megérted ezt az igazságot, megváltozik a viszonyod a vásárláshoz.

Ha úgy tekintesz a pénzre, hogy az Istené, akkor megváltozik az, ahogyan arról gondolkodsz. Ha csak sáfárként, menedzserként tekintesz magadra, és nem tulajdonosként, akkor megváltozik az életed, és lehetőséged nyílik arra, hogy a legtöbbet hozd ki abból, ami rád van bízva.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Mennyire bánsz jól azzal, amit Isten rád bízott? Beleértve a tested, az értelmed, az időd, a vagyonod, a képességed és a lehetőségeidet is.
• Az elmúlt havi vásárlásaidra gondolva, mit tettél volna másképp, ha tudtad volna, hogy Istené a pénzed, te pedig csak gazdálkodsz azzal?
• Mint Isten erőforrásainak sáfára, honnan merítesz bölcsességet ahhoz, hogy jó döntéseket hozzál a rád bízott dolgokkal kapcsolatban?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2020.01.23.)