"Barátom, azt kérdezem, 'Kinek képzeled magad, hogy kérdőre vonod Istent? Van joga az agyagnak megkérdezni a fazekast, hogy miért olyanra formálta, amilyen?'" (Róma 9:20, CEV fordítás)
A szellemi-lelki ajándékaid, a szíved, a képességeid, a személyiséged és a tapasztalataid az az öt dolog, ami azzá tesz, aki vagy.
Elfogadni magad - hogy Isten egyedi módon alkotott meg az ő dicsőségére - azt jelenti, hogy elfogadod, hogy Isten tudja, mi a legjobb. Mindennek a lényege a bizalom. Vagy azt hiszed, hogy Isten hibázott, amikor téged alkotott? Vagy bízol benne és tudod, hogy terve van az életeddel? Hiszed ezt?
Sokunk tesz olyan kijelentéseket, hogy "Istenem, vannak dolgok, amiket nem szeretek magamban. Bárcsak más lenne a hajam....., más színű lenne a bőröm..., bárcsak magasabb/alacsonyabb/vékonyabb lennék..., bárcsak tehetségesebb lennék..., bárcsak meg tudnám tenni ezt vagy azt..., bárcsak úgy néznék ki, mint ő..., bárcsak olyan okos lennék, mint ő....", és sorolhatnánk még tovább. Ha ezt gondolod, akkor ezzel azt mondod Istennek, hogy elszúrta a dolgot, és mindenki más jól sikerült, de a te esetedben nagyon melléfogott.
Amikor elutasítod saját magad, lényegében Istent utasítod el, hiszen ő a Teremtőd. Amikor nem fogadod el magad, lázadsz Isten ellen. Azt mondod, "Istenem, jobban tudom nálad. Másképp kellett volna megalkotnod engem; más erősségekkel és gyengeségekkel."
Isten azonban azt feleli: "Nem, én pontosan ilyennek akartalak teremteni, mert azt szeretném, hogy te te legyél - az erősségeiddel és a gyengeségeiddel együtt. Mindegyik dicsőséget szerezhet nekem, ha elkezdesz aszerint cselekedni, ahogy megalkottalak, ahelyett, hogy valaki más próbálnál lenni.
Elutasítani magad valójában elég arrogáns dolog is. A Róma 9:20-ban a Biblia azt mondja, "Barátom, azt kérdezem, 'Kinek képzeled magad, hogy kérdőre vonod Istent? Van joga az agyagnak megkérdezni a fazekast, hogy miért olyanra formálta, amilyen?'" (CEV fordítás)
Ahányszor csak kételkedünk Isten szeretetében és bölcsességében, az bajt okoz. Ennek a problémának a gyökere az, hogy nem bízol Istenben. Nem hiszed el, hogy Isten tényleg szeret téged. Nem hiszed el, hogy ő a legjobbat akarja neked. Azt kívánod, bárcsak mássá formált volna. És ott van benned a keserűség, ezért csalódott vagy és nem tudsz azzá a személlyé válni, akinek Isten teremtett.
Nem kell azonban így élned - van remény! A Jób 10:10 ezt mondja: "Te irányítottad a fogantatásomat és formáltál engem az anyaméhben" (NLT fordítás). Isten akart téged, és szeret. Ezt hidd el, és bízz benne!
Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:
- Ha elhiszed, hogy Isten tényleg szeret téged, akkor az hogyan tudja megváltoztatni azt, ahogy te látod magad?
- Mi az, amit mindig is meg akartál magaddal kapcsolatban változtatni? Mit gondolsz, hogy tudja pontosan ezt a tulajdonságodat vagy adottságodat Isten az ő dicsőségére használni?
- Hogyan használta már eddig Isten a gyengeségeidet az ő dicsőségére?
*(Daily Hope by Rick Warren, 2017.08.24.)