„A bölcs ember előrelátóan cselekszik és felkészíti magát a nehézségekre; az együgyű vakon bolyong és szenvedi a következményeket.” (Példabeszédek 22:3 TLB fordítás).

Szükségünk van határokra, mert elkerülhetetlen, hogy ne adódjanak problémák az életünkben.  

A tervek hasznosak. A Biblia azt mondja, hogy terveznünk kell, mert az a helyes irányba tereli a dolgokat. Viszont semmi sem fog olyan tökéletesen sikerülni, ahogyan el volt tervezve, tehát nagy csalódásokra várhatsz, ha nem veszed figyelembe az esetleges buktatókat az úton.

Emlékszem, sok évvel ezelőtt meggyőztem a feleségemet, hogy úgy menjünk el nyaralni, hogy bármit is megterveztünk volna előre. Az egész életem meg volt tervezve. Szinte a napom minden percére volt valami betáblázva. Tervektől mentes üdülésre volt szükségem.

Szóval hajrá, tegyük be a gyerekeket az autóba és indulás! Egy igazi kaland lesz!

Elég jó ötletnek hangzott. A gyerekeket beültettük az autóba és elindultunk átszelni a sivatagot, anélkül, hogy bármi fogalmunk is lett volna, merre tartunk. Ezt Kay a mi „flipper vakációnknak” nevezi.

Az első éjszaka megérkeztünk Durango, Colorado-ba és az autóban aludtunk, mert az egész városban nem volt egy motel sem nyitva.

A második éjszaka Denverben kötöttünk ki és szintúgy nem volt egy árva motel szoba sem az egész városban. Honnan tudhattam volna, hogy épp akkor rendezik az éves rodeót a városban? Már hetekkel előtte lefoglalták a jegyeket a műsorra. Szóval újra vissza az autóba.

A harmadik este a No Tell Roach Motel-ben voltunk Dumptyville, Utah-ban, amit egy benzinkút üzemeltetett. A motelszobák nagyon kopott, lelakott lakókocsik voltak. A mi lakókocsinknak szúnyoghálós ajtaja volt, ami egy zsanéron lógott és a szúnyogháló ki volt lyukadva, tehát a szúnyogok bejutottak a kocsiba és kis csótányok mászkáltak a mennyezeten. Az autóban kötöttünk ki újra.

Így ment ez a legutolsó éjszakáig, amikor már úton voltunk hazafelé. Emlékszem, ahogy ültünk egy zajos, füstös társalgóban Las Vegasban hajnali egykor, arra várva, hogy valaki kicsekkoljon és mi elfoglalhassuk az ő szobáját.

Milyen klassz nyaralás!

A Biblia azt mondja, hogy az előrelátás a bölcsesség jele. A Példabeszédek 22:3 szerint, „A bölcs ember előrelátóan cselekszik és felkészíti magát a nehézségekre; az együgyű vakon bolyong és szenvedi a következményeket.” (TLB fordítás).

Miért is nem láttam ezt a verset a nyaralásunk előtt? Ne kövesd el ugyanazt a hibát, amit én. Építs rendszert az életedbe, s így egy olyan perspektívát kapsz, ami a problémák megelőzésében és az azokra való felkészülésben segít téged.

Beszéljetek róla:

• Hogyan segít a tervezés felkészülni a lehetséges problémákra?
• Amennyiben számítasz egy lehetséges problémára vagy észleled azt, hogyan tudsz előre felkészülni rá?
• Mit gondolsz, miért engedi meg Isten, hogy problémákat és nehézségeket tapasztaljunk meg abban az életben, amibe ő helyezett el bennünket?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2016.10.08.)

„[Mózes] inkább az Isten népével való sanyargattatást választotta, mintsem élvezze a bűn kínálta múló élvezetet.” (Zsidókhoz írt levél 11:25, NIV fordítás)

Azt tanultuk tegnap, hogy annak érdekében, hogy azok legyünk, akiknek Isten akar látni minket, meg kell hoznunk az első döntést: „Elhatározom, hogy nem fogom többé engedni másoknak, hogy egy általuk elképzelt keretbe szorítsanak be. Az leszek, aminek Isten akar látni engem. Azt fogom tenni, amit Isten akar, hogy tegyek és azt a tervet fogom betölteni, amit Ő elképzelt az életemre nézve és nem valaki másnak a tervét.”

A következő, a második döntés, amit meg kell hoznod: Válaszd rövid távon a fájdalmat és cserébe hosszú távon nyereséged lesz.

Mindenkinek, aki már űzött valamilyen sportot, ismerősen fognak csengeni ezek a szavak. Gyakorolni kell és keményen megdolgozni azért, hogy a bajnokságon részt vehess. Nem csak egyszerűen kisétálsz és megnyered a versenyt. Ha bármiben jó szeretnél lenni, el kell fogadnod rövid távon a szenvedést, ami hosszú távon profitot hoz számodra.

Ez nem csak a sportjátékokra érvényes. Pénzügyi dolgokra szintúgy vonatkoztatható, ahogyan igaz a kapcsolatokra is. Jó a házasságom, de Kay és én ezért keményen megdolgoztunk éveken keresztül. Nem magától értetődik. Meg kell dolgoznod azért, hogy a házasságod működjön, mint ahogyan minden másért is az életben.

Miért olyan fontos ez a döntés? Mert a legtöbb problémánk abból ered, hogy képtelenek vagyunk a megelégedésre. Mostani korunk azt tanítja, hogy azt valljuk: „Mindent akarok és most akarom és ingyen akarom és mindenféle nehézség nélkül.” Az élet nem így működik!

Mózes döntött: „Inkább az Isten népével való sanyargattatást választotta, mintsem élvezze a bűn kínálta múló élvezetet.” (Zsidókhoz írt levél 11:25, NIV fordítás)

Azt mondja az Ige, hogy a megvetést választotta – eltűrte a rövid távú szenvedést, hogy hosszú távon nyeresége legyen belőle, mivel helyesen cselekedett. 

Fog fájdalom érni az életben. De ha most a munka nehéz részét választod, az energiádat beleteszed és megfegyelmezed magad azért, hogy tanulj, növekedj, egyre erősebb és érettebbé válj, később mindezek meg fognak térülni.

Jelenleg profitálok azokból a döntésekből, amiket a húszas éveimben hoztam, vagyis nem költöttem többet, mint amennyit kerestem, spóroltam, tizedet fizettem és tiszteltem Istent. Most élvezem a hasznot, sok évvel később, mert megfegyelmeztem magam. A munka nehezét végeztem először.

Ha most a rövid távú fájdalmat választod, ahogy Mózes is tette, megtapasztalod, hogy Isten díjazni fogja azt és élvezheted a hosszú távú jutalmat.

Beszéljetek róla

• Milyen rövid távú szenvedéssel kell most szembenézned, ami az örökkévalóságban fogja meghozni gyümölcsét?
• Hogyan tekintesz a nehéz döntéshozatalokra vagy a hosszú órák munkájára? Hosszabb távon ezek fognak kamatozni?
• Miért gondolod, hogy Isten azt akarja, válaszd a nehezebbik részt most, még ha ez szenvedést is jelent vagy nehézségeken kell keresztül menned?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2016.08.30.)

„Mivel nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra. Ami látható, mindössze rövid ideig észlelhető, de ami láthatatlan örökké tart.” (2 Korintus 4:18, TEV fordítás)

Miközben arra törekszel, hogy az Istentől kapott céljaidat elérd, fontos, hogy emlékezz arra, hogy az életed ezen a Földön csak egy ideiglenes küldetés. Ennek az igazságnak az ismerete radikálisan meg kell, hogy változtassa az értékeidet és a figyelmedet olyan dolgokra kellene terelnie, amelyek az örökkévalóság szempontjából fontosak.

Ahogyan C.S.Lewis is mondta: „Minden, ami nem örök, örökké haszontalan.”

Végzetes hiba lenne azt feltételezni, hogy Isten életedre vonatkozó céljai anyagi jellegűek vagy népszerűségi sikerek lennének. A bővölködő életnek semmi köze nincs az anyagi bőséghez. Az Istenben való hit nem garantálja a karrierben való sikert, a szolgálatban való sikert sem. Ne az ideiglenes sikerekre összpontosíts.

Pál hűséges volt, mégis börtönbe végezte. Keresztelő János hű volt, de lefejezték. Hívő emberek milliói mártírhalált haltak vagy elvesztettek mindent és életük végén semmit nem tudtak felmutatni. De az élet vége, nem mindennek a végét jelenti!

A Biblia a 2 Korintus 4:18-ban azt olvassuk, hogy „Mivel nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra. Ami látható, mindössze rövid ideig észlelhető, de ami láthatatlan örökké tart.” (TEV fordítás)

Amikor az élet kihívások elé állít, ha tele vagy kétséggel, vagy amikor azon gondolkozol, hogy megéri-e a fáradtságot Krisztusért élni – emlékezz rá, hogy még nem érkeztél haza. A halállal nem az otthonodat hagyod el – hanem hazaérkezel.

Beszéljetek róla

• Gondold át a céljaidat, amik felé törekszel nap mint nap. Hogyan tükrözi az erőfeszítéseidet egy örökkévaló perspektíva?
• Hogyan befolyásolja az örökkévaló perspektíva a kapcsolataidat? És a hozzáállásodat? És a bizonyságaidat?
• Mit gondolsz Isten miért áld meg anyagilag vagy a karrieredben akkor is, ha a földi sikerek nem fontosak?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2016.08.08.)

"Az emberektől való rettegés csapdába ejt, de aki az Úrban bízik az oltalmat talál." (Példabeszédek 29:25)

A Sátán kedvenc eszköze, amikor a hitedet meg akarja gyengíteni, a hibázástól való félelem. Istent azonban nem tudod szolgálni, ha folyamatosan rettegsz attól, hogy az emberek mit gondolnak rólad. Tovább kell lépned. A Példabeszédek 29:25-ben úgy olvassuk, hogy "Az emberektől való rettegés csapdába ejt, de aki az Úrban bízik, az oltalmat talál."

Hogyan szabadulhatsz meg a hibázás félelmétől?

Egyik útja, hogy újraértelmezed a hibáidat. Mi a hiba? A hiba nem az, ha nem éred el célod. A hiba az, ha nincs célod. A hiba nem az, ha nem találsz célba. A hiba az, ha nincs céltáblád. A hiba nem az, ha elesel. A hiba az, ha nem akarsz felállni. Addig nem hibázol, ameddig nem adod fel. Amennyiben valamit az Isten dicsőségére próbálsz tenni, az egy jó dolog. A hiba az, ha nem teszel semmit és nem érsz el semmit. Hibázol, ha nem próbálkozol.

Egy másik útja annak, hogy a hibáktól ne rettegj az, hogy sose hasonlítsd magad másokhoz. Mindig fogsz olyan valakit találni, aki nálad jobban végzi dolgát, és emiatt elveszted a kedved. Olyat is fogsz találni, aki nem végzi a dolgát olyan jól, mint te, és akkor teljesen eláraszt saját büszkeséged. Mindkettő felborítja az életedet. Az elkeseredés és a büszkeség eltántorít az Isten által kijelölt cél szolgálatától.

A Bibliában a Galaták 6:4-ben azt olvassuk, hogy: "Mindenki a saját tetteit vizsgálja meg, és akkor csakis a maga tetteivel dicsekedhet, és nem a máséval."

Észrevetted, hogy a Biblia szerint van jogos büszkeség is? Van egy egészséges büszkeség és van egy túlfűtött büszkeség. A rossz fajta büszkeség a következő esetekben jöhet elő: X-nél és Z-nél ám jobb vagyok! Az egészséges büszkeség ilyenformán hangzik: Istenem büszke vagyok arra, amit teszel a családomban, a munkámban, az életemben, a hitem útján. Ez egy példa egy jófajta büszkeségre.

Amikor a Mennyországba jutsz, Isten nem azt fogja kérdezni: Miért nem voltál ennél és ennél jobb? Azt fogja kérdezni: Miért nem az voltál, akinek teremtettelek?

Engedd el a hibázástól való félelmed, mert mindent, amit hittel, Istenért teszel, az jó, függetlenül az eredményektől.

Beszéljetek róla:

• Annak félelme, hogy mások mit gondolnak, hogyan tartott vissza attól, hogy a hit útján előrehaladj?
• A céljaid eléréséhez mennyire használod talentumaidat, képességeidet?
• Milyen félelmek tartottak távol álmaid és céljaid beteljesítésétől? Mit gondolsz, Isten a kudarcok által mire szeretne tanítani?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2016.07.31.)

“Mivel megmostam a lábaitokat, ti is mossátok meg egymás lábait. Követendő példát adtam elétekbe. Tegyetek úgy, ahogyan én is tettem veletek” (János 13:14-15 NLT fordítás, második kiadás).

Ha egy nagyszerűen működő család egyik ismertetőjele az, hogy segítjük egymást a fejlődésben, hogyan is kell ezt csinálni?

Az emberek növekedését kétféleképpen mozdíthatjuk előre, illetve kétféleképpen akadályozhatjuk. Ez érvényes az élet minden területén.

Segíthetjük egymást:

1. Példamutatással. Jézus is így járt a tanítványai előtt. János 13:14-15 azt mondja, „Mivel megmostam a lábaitokat, ti is mossátok meg egymás lábait. Követendő példát adtam elétekbe. Tegyetek úgy, ahogyan én is tettem veletek” (NLT, második kiadás). A gyermekeidnek nem szentbeszédre van szükségük. Ők Jézus példáját szeretnék meglátni az életedben.
2. Kommunikáción keresztül. Ha a gyermekeiddel nem vitatod meg a valós problémákat, nem fognak fejlődni. Sajnálatos módon beszélgetéseink nagy része a napirend, étkezés vagy házi feladat megbeszélésére korlátozódik és nem esik szó arról, ami valóban fontos az életben.

A Biblia azt mondja Mózes ötödik könyve 6:7-ben, „Tanítsd gyermekeidet Isten parancsolataira és beszélj azokról, amikor otthon vagy, vagy sétára mész; esti lefekvés idejekor és felkeléskor is legyen ez az első dolgod” (TLB fordítás).

Hadd osszak meg veled két módszert, aminek alkalmazása nem segíti elő az emberek növekedését:

1. Kritizálás. A zsörtölődés nem használ. Az ítélkezés sem használ. A kritizálás és panaszkodás teljesen hatástalan arra nézve, hogy egy ember megváltozzon. Miért? Mert amikor kritizálsz valakit, arra a rosszra fókuszálsz, amit meg akarsz változtatni, nem pedig arra, mit akarsz elérni. Az Efézusiakhoz írt levél 6:4 mondja, „Apák, ne ingereljétek haragra gyermekeiteket, hanem az Úr útmutatása szerint neveljétek és fegyelmezzétek őket!”
2. Összehasonlítás. Mindenki egyedi. Nincs senki a világon olyan, mint te! Ezért nem működik sohasem az összehasonlítás. Valójában, ez bármilyen kapcsolatot megöl. A Biblia azt mondja, „Mindenki maga kell megítélje saját cselekedeteit, nem másokhoz hasonlítva magát. Azután lehet csak büszke magára nézve, hogy mit tett” (Galatabeliekhez írt levél 6:4, NCV fordítás).

Beszéljetek róla:

• Gondolj azokra a beszélgetésekre, amiket a családoddal folytattál a tegnapi és a mai nap folyamán. Olyan dolgokról beszéltetek, amik valóban fontosak az életben?
• Mi volt az, amiben legutóbb kiigazítottad a gyermekedet? Bemutatod-e az életeddel azt a helyes példát, ami szerint élni kell, nem pedig a rosszat?
• Összehasonlítás és kritizálás helyett, hogyan tudnád elősegíteni családtagjaid épülését?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2016.05.10.)