„Amikor látta az ÚR, hogy az emberi gonoszság mennyire elhatalmasodott a földön, és hogy az ember szívének minden szándéka és gondolata szüntelenül csak gonosz, megbánta az ÚR, hogy embert alkotott a földön, és megszomorodott szívében.(...) De Nóé kegyelmet talált az ÚR előtt."(1Mózes 6:5-6,8)

Isten látta, hogy az emberi gonoszság átlépett minden határt. Az emberek gonosz dolgokat gondoltak, képzeletüket a gonoszság, gonoszság, gonoszság, gonoszság foglalkoztatta reggeltől estig. Isten megbánta, hogy megteremttette az emberiséget; összetörték a szívét... De Nóé más volt. Istennek tetszett az, amit Nóéban látott.

Négyféle csapda vár rád azalatt az idő alatt, amíg az Isten által neked kirendelt célok felé haladsz: kulturális elterelések, a kétség hangjai, csábító kibúvók és elbizonytalanító késlekedések. Mind a négy csapda megtalálható Nóé életében és megtanulhatjuk tőle, hogy hogyan kezeljük ezeket.

Az első próba a „kulturális elterelések". Ezek alatt azokat a körülöttünk zajló dolgokat értem, amik megzavarnak bennünket abban, hogy az Isten által adott álmainkat elérjük. Például:

• A népszerűség elterelő hatása: ha állandóan azzal vagy elfoglalva, hogy mások mit gondolnak rólad, ez elterel a célodtól.
• Az élvezet elterelő hatása: teljesen rendben van, ha jól és kényelmesen érzed magad, de ha ez az életed fő célja, sosem fogod beteljesíteni az elhívásodat.
• A profit elterelő hatása: semmi gond nincs azzal, ha profitot szerzel. A Biblia azt írja, hogy Isten megáld minket, ha bölcsen és becsületesen üzletelünk, de az is írja, hogy nem tudod egyszerre Istent és a pénzt szolgálni. A profitszerzés nem lehet életünk fő célja.
• A tulajdon elterelő hatása: Ha azalapján méred a sikeredet, hogy mennyi mindened van, az arra indít, hogy megszerezz és megtarts minél több javat. Egész életedet azzal töltheted, hogy ezekkel a dolgokkal vagy elfoglalva, és közben veszni hagyod az életed célját, tervét és a sorsodat.

Ha szeretnél valami igazán fontosat véghezvinni az életedben, ez a kultúra ellenére fog történni, és nem a kultúra következményeként. A mostani kultúra a rövidtávú gondolkodásra csábít. Legtöbbünk nem gondolkodik tíz évre előre; nem nagyon gondolunk még a jövő évre vagy a jövő hónapra sem. A mában élünk.

Tudom, hogy nehéznek tűnik, hogy erőltetem, hogy tíz évre előre gondolkozz, de ahogy tegnap már megjegyezhettük, „a bölcs ember előre néz" (Példabeszédek 14:8a).

A kulturális elterelés ellenszere ez: merned kell különbözni a többiektől. Ha eléred az álmodat a következő évtizedben, ha betöltöd a végzetedet, ha eléred a céljaidat és látod a látásodat valóággá válni, merni fogsz különbözni.

Amíg rendbe nem hozod ezt az ügyet magadban, addig nem fogod betölteni a sorsodat, mert nem hajthatsz végre változásokat úgy, hogy te magad nem változol meg. Nem lehetsz az, akivé Isten akar tenni, ha másoknak akarsz megfelelni.

Nóé különbözött. Istennek teszett, amit Nóéban látott. Minden a pusztítás felé haladt, de két szó megváltoztatta a történelmet: „de Nóé". Ez egyetlen ember ereje. Ez egyetlen személy hatalma. Ez az az erő, amivel te is rendelkezel, ha úgy döntesz, hogy különbözni fogsz és Jézus tanításait követed.

Imádkozz: Istenem, bevallom, hogy sokszor azzal voltam elfoglalva, hogy mások mit gondolnak, ahelyett, hogy a helyes dolgot tettem volna. Ahogy elkezdem ezt az új évtizedet, szeretnék különbözni másoktól. Szeretnék öröm lenni számodra. Szeretnék megváltozni, hogy megváltoztathassak dolgokat.

(Daily Hope by Rick Warren, 2010. október 19.)

 ”Éppen ezért meg vagyok győződve arról, hogy aki elkezdte bennetek a jó munkát, elvégzi a Krisztus Jézus napjára..” Fil 1:6

Mi, emberek nagyon értünk ahhoz, hogy belekezdjünk dolgokba, de gyakran nem fejezzük be, amit elkezdünk. Sokszor egy-egy befejezetlen zeneművet, épületet, könyvet vagy projektet hagyunk magunk mögött. Lehet, hogy mi nem fejezzük be, amit elkezdünk, de Isten mindig befejezi, amit Ő kezd el.

Isten nem félszárnyú madarat teremt. Amikor megteremti a virágot vagy a csillagokat,  azok tökéletes és befejezett művek, és amikor elkészül valamivel, azt mondja, hogy „az jó”.

A Biblia azt tanítja, hogy amikor Jézus elkezd munkálkodni az életünkben, Ő be is fejezi, amit elkezdett minden probléma, hiba, rossz döntés, bűn vagy bármilyen körülmény ellenére is. Egy nap, amikor a Mennybe jutunk, olyanok leszünk, mint Jézus, és meglátjuk Őt úgy, amint van. És ez a cél.

Addig pedig, ha örömöt akarunk találni azokban az emberekben, akik életünk részei, türelmesnek kell lennünk velük. Vegyük figyelembe, hogy ők is fejlődnek és növekednek. Pál azt mondta, hogy „nem vagyok az, aki voltam, Istennek hála. De hála Istennek, hogy nem vagyok az, aki leszek. Növekszem és változom.”

Ha élvezni akarjuk a házasságunkat, meg kell tanulnunk örülni a férjünknek vagy a feleségünknek úgy, ahogy van és most, vegyük figyelembe azt is, hogy ő is növekszik és fejlődik. Máskülönben, mire megfelel az elvárásainknak, addigra mi újakat támasztunk vele szemben.

Ha szülőként örömöt akarunk találni a gyermekeinkben, meg kell tanulnunk örülni nekik folyamatos növekedésük közben is, hiszen egyik gyerek sem tökéletes.

És nincs tökéletes felnőtt sem. Ha a körülötted élő emberektől azt várod el, hogy tökéletesek legyenek, mert csak akkor jelentenek számodra örömöt, akkor egész életedben szerencsétlennek és nyomorultnak fogod érezni magad. Ugyanis senki sem tökéletes.
 
(Daily Hope by Rick Warren, 2010. október 2.)

„…a Lélek által meg kellett újulnia a ti gondolkodástoknak.” (Ef. 4,23 Budai,1967)

Hagyd, hogy a lélek megváltoztassa a gondolkodásmódodat.

A Bibliában megfigyelhetünk egy fontos igazságot, ami újra és újra, mindenütt felbukkan: abban a pillanatban, amint megteszel egy hitlépést, felszabadulnak a Szentlélek energiái.

Amikor Józsué és Izráel népe egy áthághatatlan akadállyal találta szembe magát, a Jordán vize csak azután apadt le, miután a vezetők bele mertek lépni a rohanó árba, hitben és engedelmességgel. Az engedelmességük felszabadította Isten erejét. (Józsué 3—a ford.)

Isten arra vár, hogy te tedd meg az első lépést. Ne várj arra, hogy erősnek vagy magabiztosnak érezd magad. Indulj el előre ahogyan vagy, gyengén, és tedd azt, ami helyes – a félelmeid és az érzéseid ellenében. Csak így tudsz együttműködni a Szentlélekkel, és a jellemed is így fog fejlődni.

Bár az üdvösségedhez semmi köze nincs az erőfeszítéseknek, a lelki növekedésedhez igenis sok közük van. Az Újszövetségben legalább nyolc alkalommal hangzik el, hogy „igyekezzünk” olyanná válni, amilyen Krisztus (Lukács 13,24.; Róma 14,19.; Efézus 4,3.; 2 Timóteus 2,15.; Zsidók 4, 11.; Zsidók 12,14.; 2 Péter 3,14.)
 

• El kell hagynunk a régi cselekedeteinket – Mindennek, ami a régi életmóddal kapcsolatos, mennie kell. Romlott, újra és újra megromlik. Szabadulj meg tőle! (Efézus 4,22.)

• Meg kell változtatnunk a gondolkodásmódunkat – Hagyd, hogy a Lélek megújítsa a gondolkodásmódodat! (Efézus 4,23.) A Biblia azt mondja, hogy az értelmünk megújulásával „átváltozunk”. (Róma 12,2.)

• Ki kell fejlesztenünk a krisztusi szokásokat – A jellemed alapvetően a szokásaid összessége; az, ahogyan szokás szerint cselekszel. A Biblia felszólít erre: „Öltsétek fel az új embert, aki Isten tetszése szerint valóságos igazságban és szentségben teremtetett.” (Efézus 4,24.)

(Daily Hope by Rick Warren, 2010. június 14.)

"Gyakorold ezeket. Ezekkel foglalkozz, hogy előrehaladásod nyilvánvaló legyen mindenki előtt." (1Tim 4:15)

Bár megtérésünk pillanatában teljesen új természetet kaptunk, még mindig vannak olyan régi szokásaink, magatartás formáink, amellyekkel fel kell hagynunk, amelyek változásra szorulnak.

Félünk attól, hogy alázatosan szembesüljünk igazi lényünkkel. Amint már rámutattam, az igazság felszabadít, de először gyakran elkeserít.

A tagadás fogságban tart minket, ha félünk attól, hogy mit fedezünk fel, ha bátran szembenézünk jellemhibáinkkal. Mégis, gyakran a hibáink köré építjük fel az identitásunkat. Azt mondjuk: "Ez olyan jellemző rám ..." és "Én pont ilyen vagyok". A tudatalattinkban ott az aggodalom: Ki leszek én, ha elhagyom a szokásomat, a fájdalmamat, vagy a függésemet? Ez a félelem kifejezetten le tudja lassítani a növekedésünket.

Csak amikor engedjük, hogy Isten felragyogtassa igazsága fényét hibáink, kudarcaink, függőségünk felett, akkor kezdhetünk el dolgozni ezeken. Ezért nem tudunk növekedni alázatos, tanulékony hozzáállás nélkül.

• Időbe telik az Isten szerint való szokások kialakítása. Ne felejtsük el, jellemünk a szokásaink összessége. Nem mondhatjuk, hogy kedvesek vagyunk, ha kedvességünk nem jellemünk része, tehát kedvességet sugárzunk anélkül, hogy gondolnánk rá. Nem állíthatjuk, hogy tisztességesek vagyunk, ha nem vált szokásunká a becsületesség. Az a férj, aki csak az idő nagy részében hűséges a feleségéhez, nem hűséges egyáltalán!
• A szokásaink határozzák meg a jellemünket. Csak egy módon lehet kialakítani a krisztusi karakter szokásait: gyakorolni kell - és ez időt vesz igénybe! Nincsenek azonnal kialakuló szokások. Pál arra ösztönözte Timóteust: "Gyakorold ezeket. Ezekkel foglalkozz, hogy előrehaladásod nyilvánvaló legyen mindenki előtt." (1Tim 4:15)

Ha állandóan gyakorolunk valamit, előbb-utóbb jók leszünk benne. Az ismétlés a tudás és a jellem anyja. Ezeket a karakterépítő szokásokat gyakran "lelki tanoknak" hívják. Olyan dolgok tartoznak ide, mint a meditáció, imádság, böjtölés, Biblia tanulmányozás, tiszta lelkűség, jó sáfárkodás, jótékony magány, engedelmesség, szolgálat és evangelizáció.

(Daily hope by Rick Warren, 2010. június 11.)