"Ezért, testvéreim, adósok vagyunk, de nem a testnek, hogy test szerint éljünk." (Róma 8:12)

"Mert nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni erőtlenségeinken, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, kivéve a bűnt. Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk." Zsid. 4:15-16

Jézust megkísértették, de nem vétkezett.

Jézust megkísértették, de úgy döntött, hogy nem vétkezik, így tiszta maradhatott, hogy feláldozza magát a bűneinkért.

Máté feljegyezte: "Akkor elvitte Jézust a Lélek a pusztába, hogy megkísértse az ördög" (Mt. 4:1). Pál pedig azt írja, hogy Jézus "hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, kivéve a bűnt" (Zsid. 4:15).

Ha Jézust megkísértették, és mégsem követett el bűnt, akkor a kísértés nem bűn.

Jézus Krisztus vére vette meg a szabadságunkat arra, hogy úgy dönthessünk, hogy nem vétkezünk. A kísértés a betolakodó, ami azt jelzi számunkra, hogy gyorsan segítséget hívjunk; de még nem lopott el semmit.

Ez egy fontos igazság, amit meg kell értenünk, mert ha azt hisszük, hogy a kísértés bűn, akkor könnyedén feltételezhetjük, hogy semmi haszna küzdeni ellene, mert azt hisszük, hogy már bűnbe is estünk; azt hisszük, hogy már átléptük a határt, úgyhogy akár meg is tehetjük azt a dolgot. Ez segít meglátnunk, hogy miért olyan fontos, hogy "foglyul ejtsünk minden gondolatot a Krisztus iránti engedelmességre" (2Kor. 10:5b).

A mi főpapunk, Jézus Krisztus megismerte a kísértést, és ma is "meg tud indulni a kísértésünkön"(Zsid. 4:15).

Ő nem engedi, hogy olyan kísértések érjenek bennünket, amikben az ember ne tudna megállni. "Emberi erőt meghaladó kísértés még nem ért titeket. Isten pedig hűséges, és nem hagy titeket erőtökön felül kísérteni; sőt a kísértéssel együtt el fogja készíteni a szabadulás útját is, hogy el bírjátok azt viselni" (1Kor. 10:13).

(Daily Hope, Jon Walker, 2011.07.04.)

„Ha az egyiket megtámadják, ketten állnak ellent. A hármas fonál nem szakad el egyhamar.” Préd 4:12 (Újfordítású Biblia)

Ne kövessük el azt a hibát, hogy még mielőtt Isten segítségét kérnénk, mi próbáljuk meg ráncba szedni bűnös életünket. Ez olyan, mintha magunkat próbálnánk meggyógyítani, mielőtt elmennénk az orvoshoz. Járuljunk először Istenhez és kérjük az Ő segítségét harcainkban.

Ne feledjük: Jézus ad elég erőt életünk megváltoztatásához.

Ő, azonban, az következő két dolgot is használja átformálásunk elősegítésében:

Kerüljük a kísértést. Ez puszta józanész kérdése. Ne hozzuk magunkat olyan helyzetbe, ahol kísértés érhet bennünket. Ha valakinek alkohol problémája van, ne menjen kocsmába. Ha fogyni akarunk, ne pakoljuk tele hűtőt jégkrémmel. Tegyünk meg minden szükségeset, hogy elkerülhessük a kísértést.

Legyünk elszámoltathatóak. Találjunk valakit, aki nyomon követi az életünket, imádkozik értünk és bátorít minket azokon a területeken, ahol az önuralmunk fejlesztésére van szükség. Prédikátor  4:12 ezt mondja: „Ha az egyiket megtámadják, ketten állnak ellent. A hármas fonál nem szakad el egyhamar”.

Ha komolyan gondoljuk a változást, találjunk egy hívő barátot, akinek elmondhatjuk, hogy „Figyelj! Ez a gondom. Megvallottam Istennek. Kértem a megbocsájtását, és most a te segítségedet is kérem. Lennél a segítőtársam, akit felhívhatok, ha támogatásra vagy bátorításra van szükségem?”

Úgy gondolom Isten feltett szándéka, hogy gyülekezeteink megteljenek ilyen baráti kapcsolatokkal, ahol a felek elszámolhathatóak egymás felé, segítik egymást, és bátorítják egymást az Úrban.

Ha van valaki, aki felé elszámolással tartozunk, az komoly dolog és nehéz, de megéri.

(Daily Hope by Rick Warren,  2010.06.16.)