„Öntsétek ki neki a szíveteket, mert Isten a mi menedékünk!” (Zsolt 62,9 NLT fordítás).

A tragikus események mindig erős érzelmeket szülnek: haragot, félelmet, levertséget, aggódást és olykor bűntudatot. Ezek az érzelmek megrémiszthetnek minket, és mi sokszor nem tudjuk, mihez kezdjünk velük. Amikor nagy veszteség ér bennünket, ezek a roppant erős érzelmek törnek fel belőlünk. Ha nem foglalkozunk velük azonnal, akkor sokkal tovább tartana a gyógyulás.

Néhány ember soha nem foglalkozik közvetlenül a fájdalommal. Ők elfojtják. Elnyomják. Színlelik, hogy nincs nekik. Úgy tesznek, mintha is nem létezne. Ez az, amiért még mindig kínlódnak a 20 vagy 30 évvel korábban történt veszteség érzelmi nehézségeivel.

Van egy tévhit, miszerint Isten azt akarja, hogy állandóan mosollyal az arcodon járkálj mondogatva: „Dicsérd az Urat!” A Biblia ezt sehol nem írja.

Valójában Jézus ennek pont az ellenkezőjét tanította. A Máté szerinti evangélium 5. fejezetének 4. versében ezt mondja: „Isten megáldja azokat, akik gyászolnak, mert őket megvigasztalják” (NLT fordítás). A gyászolás rendben van. Keresztény emberként tudjuk, hogy amikor meghalunk, továbbmegyünk a Mennybe, ezért nem kell úgy gyászolnunk, ahogy ezt a világ teszi. Veszteség után a mi fájdalmunk másmilyen. Szomorkodunk, mert hiányoznak, de békességgel is lehetünk, mert tudjuk, hogy ők már Istennel vannak.

Mit teszel az érzéseiddel? Ne nyomd le, és ne fojtsd őket mélyen magadba! Engedd ki őket: add át őket Istennek! Kiálts: „Istenem, ez fáj! Gyászolok! Ezt nehéz elviselni!” Ha szeretnél jó példát erre, olvasd végig A zsoltárok könyvét, ahol Dávid sokszor bevallja: „Istenem, éppen most nehéz helyzetben vagyok. Tényleg nagyon fáj.” Kiálts Istenhez, ahogy Dávid tette!

Ha éppen most vesztettél el valakit, kérlek, értsd meg: ha nem adod ki fájdalmadat, akkor előbb vagy utóbb kiborulsz. Azok az érzelmek, amiket lenyomnak, elgennyesednek, és végül sokkal rosszabb helyzetet okozva robbannak ki.

Engedd ki fájdalmadat azért, hogy Isten elkezdhesse gyógyítani a szíved!

Segítő kérdések elmélkedéshez és beszélgetéshez:

• Társadalmunkban mik azok a téves nézetek, amelyek megakadályoznak minket abban, hogy kimutassuk fájdalmunkat?
• Milyen fájdalommal vagy veszteséggel küzdöttél már életedben? Milyen hatással volt ez rád?
• Az egyház hogyan bánthatja meg, vagy segítheti azt, aki gyászol? Hogyan tudnád ösztönözni a veszteség kimutatásának nyíltságát kis csoportodban vagy egyházadban?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2019.08.05.)

„Egyedül Istenre támaszkodom, benne van reménységem. Egyedül ő véd meg, ő ment meg engem, ő az én védelmezőm, és engem nem győznek le. Szabadulásom és becsületem Istentől függ, ő az én erős oltalmazóm, ő az én menedékem." (Zsolt 62,5–7 GNT fordítás)

„Akkor az Úr lenyúlt értem a magasból és felemelt engem, kihúzott a mély vizekből.” (Zsoltárok 18:16, TEV fordítás)

Vannak olyan időszakok az életünkben, amikor azt gondoljuk „Most merülök el utoljára! El fogok süllyedni!” Nem számít, milyen mélységben vagy, Isten szeretete akkor is ott van. Ő ki tud húzni téged a legmélyebb vizekből.

Nem számít, milyen problémád van, Isten szeretete nagyobb annál. Lehet, hogy rettentően kétségbe vagy esve, nagy bajban, vagy éppen hatalmas stressz alatt vagy. Lehetnek nagy problémáid – lelki, fizikai vagy anyagi problémák.

Isten szeretete azonban még mindig nagyobb ezeknél.

Corrie ten Boom és Betsy ten Boom hívő keresztyének voltak, akik a második világháború alatt Hollandiában éltek. Az otthonukban zsidókat bujtattak, hogy megvédjék őket a náciktól. Amikor azok erre rájöttek, nem csak a rejtegetett zsidókat, hanem Corrie-t és Betsy-t is elvitték a koncentrációs táborba, ahol a háború hátralevő részében raboskodtak.

Miután egyik kegyetlenséget látták a másik után, Corrie azt mondta Betsynek: „Ez a hely a pokol egyik gödre!” Betsy ezt felelte: „Nincs olyan mély gödör, aminél Isten szeretete ne lenne nagyobb.”

Az elmúlt hónapokban lehet, hogy padlót fogtál. Lehet, hogy pénzügyileg magad alatt vagy és azt gondolod, hogy „Össze fogok roppanni!”, vagy érzelmileg vagy magad alatt, netán a házasságod romokban hever, vagy éppen egészségügyi gondjaid vannak. Frusztrált vagy és azt gondolod: „El fogok süllyedni”.

Hol van Isten, amikor padlót fogsz? Ő éppen ott van alattad. Ő a „te menedéked, az Ő örökkévaló karjai alulról tart téged” (5 Mózes 33:27a, NLT második kiadás).

Engedd, hogy az ő szerető karjaiba hullj. Engedd, hogy elkapjon és támogasson, amikor nincs máshova menned.

Beszéljetek róla:

• Isten melyik ígéretében kell ma megnyugodnod?
• Miközben Isten támogat téged, mit gondolsz, mi a te felelősséged?
• Mit jelent „menedéknek” lenni?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2015.07.20.)

"Aki az Urat féli, annak erős oltalma van, fiainak is menedéke lesz az." (Péld. 14:26)

Az élet tele van viharokkal, amelyek ütnek, vágnak, tépnek minket. Az élet nagyon kemény, és mindenkinek kell az a hely, ahol biztonság, béke, védelem van. Isten úgy rendelte, hogy ez a hely az otthonunk legyen.

Mindenféle vihar jöhet az életünkbe, de van három, ami  biztos, hogy mindenkit megtalál:

• Változások: Napról napra változnak a kapcsolataink, a munkánk, az egészségi állapotunk vagy a lakhelyünk. A felmérések szerint a túl sok változás - legyen az akár pozitív, akár negatív - stresszt okoznak. Tehát kell egy hely, ahol biztonságban vagyunk, védelem alatt érezzük magunkat, és ami állandó számunkra.
  Bukás: Senki sem győzhet mindig. Van úgy, hogy nem kapsz meg egy kinevezést, nem kerülsz be a csapatba, vagy elbuksz egy próbát. És ez bizony fájdalmas. De a bukás elviselhetőbb, ha egy olyan otthonba térsz haza, ahol ölelés vár, és tudod azt, hogy ott biztatás fogad majd.
• Visszautasítás: Mindenki tudja, milyen az, amikor kritizálják, elnyomják vagy kiközösítik. Ez néha már a játszótéren elkezdődik, ahol a gyerekek sokszor irigyek, kinevetik azt, akinek van valami hibája, és viccet űznek abból, ha valaki másnak tűnik. Egy gyereknek az segít átvészelni ezt a vihart, ha szeretetet és elfogadást kap, amikor hazamegy.

Hogyan tudod az otthonodat úgy alakítani, hogy menedék legyen a viharban? Ezek nagyon fontosak:

Meghallgatás: Hallgasd meg a családtagjaidat. Ne mondj véleményt túl gyorsan vagy azelőtt, mielőtt elmondanák, amit szeretnének. Néha csak arra van szükségük, hogy kibeszéljék, elmeséljék azt, ahogy éreznek.

Ölelés: Fejezd ki a szereteted. Tegyél olyan dolgokat, amelyekkel kinyilvánítod irántuk a szeretetedet.

Remény: Építsd a családtagjaidat azzal, hogy szóban kifejezed elismerésedet nekik. Mondj sok pozitív dolgot, elismerést, hogy ellensúlyozd azt a sok negatívat, ami az otthonon kívül éri őket.

Segítség: Fontos, hogy mindent tegyél meg, hogy segítséget kapj amikor a családod nehézségeken megy át. Egy egészséges család nem veszi semmibe a problémákat, vagy nem azt mondják: "Majd megoldjuk magunk, nem kell más véleménye, nem szólunk erről senkinek, tudjuk mi kezelni a helyzetet." Vagy ami még rosszabb, egyszerűen nem vesznek tudomást arról, hogy baj van. Egy egészséges családban benne van a szándék, hogy reálisan lássa a helyzetet, és ezt mondják: "nehéz időszakon megyünk most át, segítségre van szükségünk."

Valószínűleg nem fogod tudni megvédeni a gyermekeidet az élet viharaitól, de megóvhatod őket az élet viharaiban azzal, hogy az otthonodat a biztonság és a támogatás helyévé teszed.

Beszéljünk róla:

• Mit tehetsz, hogy az otthonod menedékhely legyen?
• Hogyan osztályoznád magad az elismerés kifejezése és családtagjaid támogatása terén?

 ( Daily Hope by Rick Warren, 2012. május 2.)