„Önző és ostoba, aki csak magára gondol.” (Példabeszédek 18:1, CEV fordítás)

Olyan társadalomban élünk, ahol az élet célja egyre többet, többet és még többet megszerezni.

A Bibliának van erre egy szava: ostobaság.

„Önző és ostoba, aki csak magára gondol.” (Példabeszédek 18:1, CEV ford.)

Isten azt mondja, hogy minden probléma oka az önzés. Például a Biblia szerint „a kapzsi önmaga ellen leselkedik, saját magát próbálja elpusztítani. Ez a sorsa minden pénzsóvárnak; saját életét rabolja meg.” (Példabeszédek 1:18-19, NLT ford.)

Annyira lefoglalhat a megélhetés és a még több dolog megszerzése, hogy közben elfelejtesz élni.

Az anyagiasságnak egyetlen ellenszere van, a nagylelkűség.

Minden alkalommal, amikor adsz, megtöröd az anyagiasság hatalmát az életedben. Mert az adakozás az anyagiasság ellentéte. A materializmus arról szól, hogy mit szerzel meg. Ahhoz, hogy megtörjük a hatalmát az életünkön, pontosan az ellenkezőjét kell tennünk: adni, adni, adni.

Amikor ezt teszed, a szíved nagyobb lesz, és szellemileg is növekszel.

Beszéljetek róla:

• Hogyan tudsz küzdeni az életedben az anyagiasság ellen? Vannak olyan emberek vagy helyzetek, amelyek azt váltják ki belőled, hogy anyagiasabbá válj?
• Milyen problémákat okozott eddig az életedben az önzés?
• Milyen adással kapcsolatos célokat tűzhetünk ki magunk elé, amikor megpróbáljuk megtörni az anyagiasság hatalmát az életünkben?

*(Daily Hope by Rick Warren – 2015.12. 20.)

„Mindenki úgy adjon, ahogyan előre eldöntötte szívében, ne kedvetlenül vagy kényszerűségből, mert "a jókedvű adakozót szereti Isten". (2 Kor 9:7 NLT)

A Karácsony nem elsősorban a könyörületesség ünnepe, sokkal inkább a nagylelkűségé. Isten nagylelkűségét ünnepeljük, amely abban nyilvánult meg, hogy feláldozta értünk egyetlen Fiát, hogy örök életünk lehessen.

Éppen ezért az ünnepek alatt nem is tehetnénk jobbat annál, mint hogy a nagylelkűséget gyakoroljuk. A nagylelkűség pedig nem arról szól, hogy mennyit adunk. A mennyiség teljesen lényegtelen. A Biblia így ír erről: „Mert ha megvan a szándék, az aszerint kedves Istennek, amitek van, nem aszerint, amitek nincs.” (2Kor 8:12., NLT)

A nagylelkűség tehát nem vagyon, hanem hajlandóság kérdése – hogy segítesz-e másoknak, hogy szeretsz-e másokat, hogy tiszteled-e az Urat.

A Korintusbeliekhez írt második levélben (2Kor 9:7) Isten három fő vonását tárja elénk az igazán nagylelkű viselkedésnek: „Mindenki úgy adjon, ahogyan előre eldöntötte szívében, ne kedvetlenül vagy kényszerűségből, mert "a jókedvű adakozót szereti Isten.”

A biblikus alapokon nyugvó nagylelkűséget tehát a következők határozzák meg:

• Mindig átgondolt. “„Mindenki úgy adjon, ahogyan előre eldöntötte szívében …” Át kell gondolnod hogy mennyit fogsz adni. Soha ne adj hirtelen felindulásból. Gondold át, tervezd el előre.
• Mindig önkéntes. „Ne kedvetlenül vagy kényszerűségből…” Soha ne adj, ha vonakodva teszed, vagy ha valaki kényszerít erre. És soha ne adj azért, mert bűntudatot érzel. Ha így adsz, attól nem növekszel hitben és a szíved állapota sem lesz jobb.
• Mindig örömmel történik. „A jókedvű adakozót szereti Isten…” A Bibliában a görög "jókedvű" szónak még "nevetés", "vidámság" jelentése is van. Ha tehát nem tudsz örömmel adni, inkább ne adj. Légy inkább komor és fösvény. Ha nem adsz jókedvűen, inkább ne adj.

Légy tehát nagylelkű, amikor adsz. Ismétlem, ez nem arról szól, hogy milyen összeget adsz – egyáltalán nem is fontos pénzt adnod. Lehetsz nagylelkű az időddel vagy a képességeiddel. De bármit is adsz, add átgondoltan, önként és örömmel.

Beszéljetek róla

• Miért fontos, hogy milyen a hozzáállásunk, amikor adunk?
• A nagylelkűséggel kapcsolatos fenti három dolog (átgondoltság, önkéntesség, öröm) közül  melyiket a legnehezebb megvalósítanod? Miért?
• Ha valaki ad neked valamit, észreveszed, ha hiányzik valamelyik ebből a három dologból? Mit teszel ilyenkor?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2015.12.19.)

„Nagyobb boldogság adni, mint kapni.” (Apostolok Cselekedetei 20:35b, TEV fordítás)

Abból élsz, amit megszerzel. S azt hagyod örökül, amit adományozol.

Jézus ezt mondta az Apostolok cselekedetei 20:35-ben: „Nagyobb boldogság adni, mint kapni” (TEV fordítás). Mindig szerettem ezt az igét, mert annyira igaz. Említ Jézus olyat, hogy nem öröm kapni? Nem. Igenis öröm kapni. Ám Jézus kiemeli, hogy nagyobb boldogság adni.

Ez homlokegyenest ellenkezője annak, ahogyan a világ gondolkodik. A világban élő emberek nagy része úgy véli, nagyobb örömet jelent a szerzés. Ám Jézus nem a világ fejével gondolkodik. Ő jól tudja, hogy akkor hasonlítasz rá leginkább, amikor adsz, és ez okoz örömet.

Amikor az emberek ellátogatnak a Saddleback Gyülekezetbe, feltűnik nekik, hogy ez egy örömteli gyülekezet. Tudod miért? Mert bőkezű emberek alkotják. Az emberek szeretnek adakozni! Márpedig ha bőkezűek vagyunk, az örömmel fog eltölteni. Jó érzés adni.

Szeretnéd, ha a családod még boldogabb lenne? Akkor légy bőkezűbb családod tagjai felé. Boldogabb ember szeretnél lenni? Akkor adj még többet magánemberként.

Beszéljetek róla:

• Mikor történt olyan, hogy boldogabb voltál attól, hogy adtál, mint amikor kaptál valamit?
• Milyen egyéb jellemvonása van egy boldog embernek?
• Hogyan lehetsz nagylelkűbb családod tagjai felé?

*Daily Hope by Rick Warren (2015.08.30)

„Isten képes arra, hogy neked adjon mindent, amire szükséged van, és még sokkal többet, hogy ne csak a te szükségeidre legyen elég, hanem azon felül is bőségesen maradjon, hogy örömmel adhass másoknak” (2 Korinthus 9,8 TLB fordítás)

Hallottam egy történetet egy emberről, aki elvitte a fiát a McDonald’s-ba, és extra nagy adag sült krumplit vett neki. Hazafelé menet a sült krumpli olyan csábítóan illatozott, hogy átnyúlt, vett egy kis darab krumplit a fia dobozából, és megette. A fia mérges lett: „Apa, nem veheted el! Ez az én sült krumplim!” Az apának három dolog jutott eszébe:

„Először is, a gyermekem elfelejti, hogy a krumpli teljes mértékben tőlem származik. Én vittem el a McDonald’s-ba, én rendeltem, én fizettem az ételért, én adtam neki, én viszem őt haza. Egyedül miattam, a Nagy Sültkrumpli-adományozó miatt lehet neki egyáltalán sült krumplija!”

„Másodszor, a gyermekem nincs tisztában azzal, hogy a krumplit bármelyik pillanatban visszavehetném. Másrészt viszont egy egész kamionnyi krumplit vehetnék neki, ha akarnék, mert mindkettőre megvan a hatalmam.”

„Harmadszor, nincs szükségem az ő krumplijára. Könnyedén vehetek magamnak. Ha akarom, száz dobozzal is vehetek magamnak. Csak azt akartam, hogy megtanulja az önzetlenséget.”

Isten azt akarja, hogy te is megtanuld ezt a három leckét, hogy nagylelkű tudj lenni más emberekkel. Először is, Isten azt akarja, hogy emlékezz: mindennek ő a forrása. Nem lenne semmid – még az életed sem! – ha mindez nem lenne az övé. Ő döntött úgy, hogy megteremt, és mindazt neked adja, amid van. Másodszor, Isten mindent elvehet egy szempillantás alatt, de kétszer ennyit is adhat, mert megvan rá a hatalma. Harmadszor, Istennek nincs szüksége a pénzedre. Azt szeretné, hogy megtanuld az önzetlenséget és a nagylelkűséget. Azt akarja, hogy fejlődjön a hited.

Mi történik, ha nagylelkűbb emberré kezdesz válni? Isten azt mondja a 2 Korinthus 9,8-ban: „Isten képes arra, hogy neked adjon mindent, amire szükséged van, és még sokkal többet, hogy ne csak a te szükségeidre legyen elég, hanem azon felül is bőségesen maradjon, hogy örömmel adhass másoknak” (TLB fordítás)

Isten azt mondja, hogy ha gyakorlod a nagylelkűséget, mindent meg fog adni, amire szükséged van, ezen felül még többet, hogy másokkal is megoszthasd. Olyan csatornát keres, mint egy szívószál – valakit, aki azt mondja: „Uram, használj engem, hogy áldássá lehessek mások számára”-, és ha megtalálja, elkezdi rajta keresztül önteni az áldásait.

Ha megtanulod a nagylelkűséget, Isten gazdagabban meg fog áldani, mint azt el tudod képzelni!

Beszéljetek róla:

• Hogyan bánsz a vagyonoddal és az anyagi erőforrásaiddal, miután megértetted, hogy minden Istené?
• Ha Isten ma mindent elvenne tőled, hogyan reagálnál rá?
• Hogyan mutathatnád ki a nagylelkűségedet ezen a héten?

* (Daily Hope by Rick Warren, 2015.06.05.)

"A hívők közössége egy szív és lélek volt...minden javuk közös tulajdon volt." (Apcsel. 4:32 NASB fordítás)

Amikor nagylelkűek vagyunk egymással, akkor közelebb kerülünk egymáshoz, és ennek közösségteremtő ereje van.

Valaki a gyülekezetemből küldött nekem egy levelet egyszer, ami így szólt: "A szomszédom megkérdezte, hogy kölcsönkérheti-e a létrámat. Igent mondtam. Később megtudtam, hogy volt neki is sajátja. Nem lett volna szüksége az én létrámra, igazából arra használta a kölcsönkérést, hogy építse a kapcsolatunkat. Amikor kölcsönkérte a létrámat, azt éreztette velem, hogy szükség van rám, és ez jó érzés volt. Most már megtanultam, hogy én is így tegyek a többi szomszédommal. Egyiknek például van egy porszívója, és minden péntek este kölcsönkérem, hogy kitakaríthassam az autómat a fiammal. Roger már elől is hagyja nekem, nem is kell kérnem. Elmondtam nemrég Rogernek, hogy most már tudnék venni magamnak egy porszívót, de olyan jó az a személyes kapcsolatot, ami a kölcsönkéréssel alakult ki köztünk. Roger arra kért, hogy ne vegyek porszívót. Ő is látja, hogy milyen kapcsolat van a nagylelkűség és a közösség között."

A Biblia ezt mondja a Máté 6:21-ben: "Ott lesz a szíved, ahol a kincsed van" (NCV ford). Más szavakkal, amibe fekteted az időd, a pénzed és az energiád, az okoz örömöt neked. Tehát minden alkalommal, amikor nagylelkű vagyok veled vagy a szegényekkel vagy bárki mással, azok felé hajlik a szívem is. Minden idő, amit Istennek adok, közelebb viszi a szívemet is Istenhez. És minden idő, amit rád szánok, közelebb viszi hozzád a szívem is.

Az első keresztények híresek voltak a nagylelkűségükről. Az Apostolok Cselekedetei 4:32 ezt mondja: "A hívők közössége egy szív és lélek volt...minden javuk közös tulajdon volt" (NASB ford.). Egy család voltak. Önkéntesen osztották meg egymással a javaikat. Nem kommunizmus volt. A kommunizmus azt mondja, "Ami a tiéd, az az enyém, és én elveszem tőled." A kereszténység azt mondja, "Ami az enyém, az a tiéd is, és te is megoszthatod velem, ami a tiéd."

Szülőként szereted látni, hogy a gyerekeid megosztják egymással a dolgaikat? Persze, hogy szereted. Az egyik legfontosabb lecke az életünkben az, hogy megtanuljuk megosztani másokkal, amink van. Amikor látod, hogy a gyerekeid önzetlenek, nagyon örülsz.

Isten ugyanígy van ezzel! Amikor Isten lenéz ránk és látja, hogy milyen nagylelkűek vagyunk egymással, azt mondja: "Ez az, Fiam! Ez az, Lányom! Azt teszed, amit én is szeretnék, hogy tegyél." Isten nagylelkű, és szeretné, ha olyanná válnánk mi is, mint Ő. A nagylelkűség közösséget teremt.

Beszéljetek róla!

• Szerinted a te kincsed hol van? És mit mondanak erről mások?
• Miért nehéz nekünk, felnőtteknek, hogy megosszuk amink van, különösen az időnket?
• Mi motivál téged, amikor nagylelkű vagy?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2015. 06. 01.)