„Mert a mi pillanatnyi könnyű szenvedésünk minden mértéket meghaladó nagy, örök dicsőséget szerez nekünk.” (2 Korinthus 4:17)

Amikor nehézségeken megyünk keresztül az életben, az első dolog, amit általában teszünk az az, hogy valaki mást hibáztatunk. De teljesen mindegy, hogy a probléma honnan jött – Istennek célja van vele az életedben. Még ha hülyeséget is teszel, Isten fel tudja azt is használni. Ha mások szándékosan bántanak téged, Isten ezt is fel tudja használni. Még ha az ördög rossz dolgokat is tervez az életedben, Isten ezt is jóra tudja fordítani.

Isten célja hatalmasabb, mint a te problémáid vagy fájdalmad. Istennek terve van! Túl kell nézned az átmeneti fájdalmakon és a hosszú távú hasznát kell ezeknek nézned az életedben.

A Róma 5:3-4-ben azt olvassuk, hogy „De nem csak ezzel dicsekszünk, hanem a megpróbáltatásokkal is, mivel tudjuk, hogy a megpróbáltatás munkálja ki az állhatatosságot, az állhatatosság a kipróbáltságot, a kipróbáltság a reménységet…”

Mi a célja a problémáidnak és a nehézségeidnek? Isten meg akar neked valamit tanítani. Minden vihar egy iskola. Minden próba egy tanár. Minden tapasztalat nevelés. Minden nehézség a te fejlődésedet szolgálja.

A legtöbbünk lassú tanuló. Ha nem tanulsz meg valamit, Isten újra elő fogja hozni az életedben. Vissza fog köszönni, mert Istent sokkal inkább érdekli a személyiséged, mint a kényelmed. Jobban érdekli az, hogy Krisztushoz hasonlóvá válj, minthogy mindent könnyűvé tegyen neked.

Néhányan közületek most is nagy nehézségekkel néznek szembe. Lehet ez a nehézség egy betegség, bűn vagy pénzügyi problémák, esetleg kapcsolati nehézségek. Szól Isten hozzád miközben ezen a nehézségen mész keresztül? Abszolút! Isten azt üzeni neked, hogy „Ne add fel! Nőj fel!” Töltsd be a nehézségek által kiszabott küldetést – légy egyre inkább az az ember, akivé Ő teremtett.”

„Mert a mi pillanatnyi könnyű szenvedésünk minden mértéket meghaladó nagy, örök dicsőséget szerez nekünk.” (2Korinthus 4:17)

Beszéljetek róla

• Hogyan hat rád érzelmileg és lelkileg a hibáztatás?
• Milyen lépéseket kell tenned, hogy lelkileg növekedni tudj, célod teljesítése érdekében?
• Hogyan válaszolnál annak, aki ezt kérdezné: „Miért van az, hogy egy ilyen jó embernek ilyen nehézségeken kell átmenni?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2015.05.07.)

„Az Úr jó mindenkihez, aki bízik Őbenne, tehát a legjobb, ha türelmesen várunk – várunk Őrá, hogy megmentsen minket.” (Jeremiás siralmai 3:25-26, GNT fordítás)

Amikor az élet különböző területein problémák és bajok jönnek, a „legszellemibb” döntés, amit csak hozhatunk az, hogy eltöltünk egy kis időt az Úrral és várunk.

A Jeremiás siralmaiban ezt olvassuk: „Amikor az élet nehéz és kemény, menj el valahová egyedül. Légy csendben, hajtsd meg a fejed és imádkozz. Ne tegyél fel kérdéseket, hanem várj addig, amíg reménység nem ébred benned. Ne fuss el a probléma elől, hanem nézz vele szembe. A „legrosszabb” soha nem a legrosszabb”. (Jeremiás siralmai 3:28, MSG fordítás)

A legtöbben nem igazán tudjuk, mit jelent csendben lenni. Sokszor feszültek és idegesek vagyunk, és nem szeretünk Istenre várni, mert ilyenkor még idegesebbek leszünk. Szeretjük mi irányítani a dolgokat.

Mit jelent Istenre várni? Azt, hogy leülünk, hallgatunk, és figyelünk Istenre. Olvashatjuk a Bibliát is közben, vagy imádkozhatunk is esetleg, de leginkább csak csendben vagyunk az Úr előtt.

Idegesek akkor leszünk, amikor nem várjuk meg, hogy reménység ébredjen bennünk, ahogy ezt Jeremiás is mondja. Isten akar beszélni hozzánk. Reménységet akar adni nekünk, azt, amire annyira vágyunk. De mi mindig túlságosan elfoglaltak vagyunk az életünk különböző dolgaival. És amikor Isten beszélni akar velünk, akkor épp „foglalt a vonalunk”.

Ha meg akarjuk hallani, mit mond nekünk Isten, és ha meg akarjuk tapasztalni azt a reménységet, amit Ő tud adni nekünk, akkor el kell töltenünk Vele egyedül egy kis időt. „Be kell lépnünk” a csendbe, és késznek kell lennünk arra, hogy meghalljuk Őt.

Jézus is erről beszél a Máté 6:6-ban: „Találj egy csendes, félreeső helyet, hogy ne érezz kísértést arra, hogy szerepet játssz Isten előtt. Legyél olyan egyszerű és őszinte, amilyen csak lenni tudsz. A figyelem középpontja el fog terelődni saját magadról Istenre, és elkezded majd érezni az Ő kegyelmét.” (MSG fordítás)

Amikor őszinte vagy Istennel, a figyelmed középpontjából kikerülnek a saját problémáid, legyenek azok bármilyen nagyok is, és Isten kegyelme kerül a középpontba.

A Jeremiás siralmai 3:25-26-ban ez áll: „Az Úr jó mindenkihez, aki bízik Őbenne, tehát a legjobb, ha türelmesen várunk – várunk Őrá, hogy megmentsen minket.” (GNT fordítás)

Tehát mielőtt hozzákezdenél, hogy egyedül oldod meg a problémádat, hagyd, hogy Isten mentsen ki abból. Egy kicsit ahhoz hasonló ez, ahogy a háborús filmekben lenni szokott. Amikor az ellenség közeledik a főhős - általában kicsi és szedett-vedett - hadserege felé, a főhős kiadja a parancsot az embereinek, hogy ne lőjenek, amíg arra parancsot nem ad, és aztán a legeslegutolsó pillanatban elkiáltja magát, hogy „Tűz!” Minthogy a legalkalmasabb pillanatban lőttek, az övék lett a győzelem.

Ez a mi esetünkben is igaz. Bármilyen akadállyal kell is szembenéznünk, várakoznunk kell Istenre. Az Ő időzítése a legjobb számunkra.

Várjunk és figyeljünk az Úrra.

Beszéljetek róla

• Megtörtént már veled az életben, hogy túlságosan gyorsan cselekedtél, és emiatt nagyon rosszul alakultak a dolgok?
• Miért nehéz Istenre várni, amikor nehéz és küzdelmes időszakon megyünk keresztül?

(Daily Hope by Rick Warren, 2014. 11. 14.)

„A barát bánjon kedvesen egy szenvedővel, még akkor is, ha az elhagyta a Mindenható félelmét.” (Jób 6,14,  GW fordítás)

Az igazi barátok a válsághelyzetekben állnak mellénk. Ők akkor lépnek be az életedbe, amikor mindenki más kilép. A bajban gyorsan meg lehet látni, ki az, aki csak egy ismerős, és ki az, aki a barátod. Ismerősből általában sok van, de a barátod az, aki a nehéz időkben is ott van veled.

Tudtad, hogy a Biblia azt mondja, hogy még akkor is, amikor az ember hátat fordít Istennek, megérdemli, hogy legyenek barátai? A Jób 6,14 ezt írja: „A barát bánjon kedvesen egy szenvedővel, még akkor is, ha az elhagyta a Mindenható félelmét.” (GW fordítás)

Az első dolog, amire egy válsághelyzetben mindenkinek szüksége van az, hogy más emberek legyenek körülötte. Szükséged van egy kis csoportra, amelyik támogat, olyan keresztény testvérekre, akik szeretnek, törődnek veled, megvigasztalnak, bátorítanak, támogatnak, akik tudják, hogy mire van szükséged, és tanácsot adnak.

Emiatt hangsúlyozom folyton, hogy mennyire fontos egy kis csoporthoz is tartozni. Építs ki egy biztonsági hálót az életedben, hogy amikor támad a vihar, az igazi, őszinte barátok ott legyenek veled.

Most mondhatod, hogy várjunk csak egy percet! Nem imádkozni kellene először? Természetesen igen, ha tudsz. De az az igazság, hogy egy válsághelyzetben annyira ideges és rémült tud lenni az ember, hogy azt sem tudja, hogyan és miért imádkozzon. Ilyenkor van szükséged mások imáira.

Szükséged van arra, hogy olyan emberek legyenek körülötted, akik azt mondják, "majd mi imádkozunk érted!", "nekünk van hitünk és melletted állunk."

Beszéljetek róla:

• Kik azok az emberek, akik megkérnek, hogy segíts nekik, amikor bajban vannak?
• Mi akadályoz abban, hogy segíts és elérhető légy a barátaid számára, amikor bajban vannak?
• Kik azok az emberek, akik segítségedre sietnek, amikor te kerülsz válsághelyzetbe?

(Daily Hope by Rick Warren, 2014.07.10.)

Amikor azonban (Péter) az erős szélre figyelt, megijedt, és amint süllyedni kezdett, felkiáltott: „Uram, ments meg!” (Máté 14:30, NIV fordítás)

Amikor vihar van az életedben, Isten nincs távol, ott van veled. Ő a "Vagyok", és az, hogy ő munkálkodik az életedben, a javadra lesz. De vannak dolgok, amiket neked kell megtenned. Isten a következő 5 dolgot szeretné,  hogy tedd, amikor úgy érzed, süllyedsz a viharban.

1. Légy bátor, mert Jézus veled van.

Sose vitatkozz a félelemmel, hanem egyszerűen csak mondd meg neki, hova menjen. Mondd neki, menjen el, és beszéljen Jézussal.

2. Cselekedj hitből.

Ne azt kérd Istentől, hogy áldja meg, amit teszel. Tedd azt, amit Isten megáld. Kérdezd meg, hogy szerinte mit kell tenned, és légy kész arra, hogy bármikor azonnal ki tudj szállni a csónakból.

3. Csak Jézusra figyelj.

Abban a pillanatban, hogy leveszed a tekinteted az Úrról, süllyedni kezdesz. A Máté 14:30 azt mondja: "Amikor azonban (Péter) az erős szélre figyelt, megijedt, és amint süllyedni kezdett, felkiáltott: „Uram, ments meg!” Ha a szélre és a hullámokra - vagyis a körülményeidre - figyelsz, süllyedni fogsz, ahogy Péter. Ha a világra nézel, lehangolt és szomorú leszel, ha pedig önmagadba fordulsz, depressziós leszel.  Ha azonban Krisztusra nézel, megnyugszol és békességed lesz.

4. Ne kételkedj.

Nem kell, hogy nagy hited legyen ahhoz, hogy átvészeld az életed viharát. Csak az a lényeg, hogy a megfelelő személyben higgy.

5. Dicsérd Istent.

Még a viharban is, még akkor is, ha úgy érzed, hogy süllyedsz, de még akkor is, ha halálra vagy rémülve - dicsérd az Urat mindig. Adj hálát a vihar közepén.

Milyen vihar félemlít meg most? Milyen vihar húz lefelé? Szerinted Isten miért hagyja, hogy keresztül menj ezen?

Isten ugyanazért enged meg viharokat az életedben, amiért hagyta, hogy a tanítványok is viharba kerüljenek - azért, hogy azt mondhassa neked: "Én vagyok az egyetlen, akire szükséged van. Én bármit meg tudok oldani az életedben. Ott leszek, amikor szükséged lesz rám, és legyőzöm azt, amitől a legjobban félsz. Nem kérem, hogy te gyere hozzám, hanem én megyek tehozzád. Ne félj, csak higgy bennem teljes szívből!"

Beszéljetek róla:

• Hogyan növekedtél lelkileg és szellemileg, illetve hogyan ismerted meg jobban Istent az életedben átélt viharok során?
• Mit tudsz tenni azért, hogy minél kevesebb dolog vonja el a figyelmedet Istenről?

(Daily Hope by Rick Warren, 2014.07.09)

„Vigyázzatok egymásra, hogy mindenki közületek megkapja Isten kegyelmét.” (Zsidó 12,15 NLT fordítás)

Amikor elveszítesz valakit, nemcsak az emberek támogatására van szükséged, hanem arra is, hogy ők más nézőpontból képesek látni a dolgokat. Amikor elveszítesz valakit, nem látod a teljes képet, hiszen a fájdalom leszűkíti a látókörödet, így szükséged van mások segítségére, akik nagyobb perspektívából képesek látni a dolgokat. Nagyon nagy szükségünk van egymásra, amikor elveszítünk valakit.

Miután kicsit alábbhagy benned a nagy fájdalom, engedd, hogy mások szolgáljanak feléd - engedd, hogy segítsenek, hogy vigasztaljanak, hogy tanácsot adjanak vagy melléd üljenek és együtt gyászoljanak veled. Ne érezd magad zavarban emiatt! Ez az egyik oka annak, amiért Isten létrehozta az egyházat. Az egyház család, és azért vagyunk, hogy törődjünk egymással.

Kell, hogy tartozz egy kis csoporthoz és részt kell, hogy vegyél a szolgálatban, hogy megépíthesd azokat a hidakat, amelyekre elkerülhetetlenül szükséged lesz, amikor elveszítesz valakit.

Régebben, amikor a gyülekezetünk még sokkal kisebb volt, volt egy család, aki öt éve csatlakozott hozzánk, de soha nem jártak se a gyülekezetbe, se bibliaórákra, nem csatlakoztak házicsoporthoz és nem szolgáltak sehol. Soha nem ismerkedtek meg senkivel, egyszerű nézőközönség és "fogyasztók" voltak. Öt év telt el így, amikor a férjet megműtötték és kiderült, hogy az egész testében elterjedt a rák. Felhívták az irodámat és megkérdezték, hogy meg tudom-e látogatni őket?

Mivel sokszor kell utaznom a szolgálatom miatt, mondtam nekik, hogy én sajnos nem tudok most odamenni, de mondják meg a segédlelkészük vagy a házicsoport-vezetőjük vagy szolgálatvezetőjük nevét, vagy adják meg bárkinek a nevét, akit ismernek a gyülekezetből, hogy értesíthessem, és biztos vagyok benne, hogy ők majd hamarosan imádkoznak velük, bátorítják, vigasztalják őket,  vagy visznek nekik ételt vagy bármit, amire szükségük van. Annak ellenére, hogy már öt éve tagja volt ez a család a gyülekezetnek, egyetlen személynek a nevét sem tudták megmondani.

Később, amikor a férfi kijött a kórházból, elhagyták a gyülekezetet, arra hivatkozva, hogy itt senkit sem érdekel a sorsuk. De ez az ő hibájuk volt! Minden lehetőségük megvolt arra, hogy kapcsolatokat építsenek, hogy meglegyen az alap már a válsághelyzet előtt.

A Zsidó 12,15-ben ez áll: „Vigyázzatok egymásra, hogy mindenki közületek megkapja Isten kegyelmét.” (NLT fordítás). Hogy átvészeljük a veszteség időszakát, szükségünk van Isten embereinek a segítségére.

Beszéljünk róla:

• Szerinted miért olyan nehéz elfogadni mások jóindulatát, irgalmasságát és ajándékait?
• Hogyan lehet a legjobban segíteni annak, aki elveszített valakit?

(Daily Hope by Rick Warren, 2013.11. 08.)