Napi remény

A remény pedig nem engedi, hogy megszégyenüljünk. (Római levél 5:5)


Valld be, hogy segítségre van szükséged

2014. augusztus 28. 03:00 - BenedekDávid

„Isten a kevélyeknek ellenáll, az alázatosoknak pedig kegyelmét adja.” Jakab 4,6

Jézus az egyik legismertebb tanításában, a Hegyi Beszédben olyan dolgokról beszél, melyek segíthetnek nekünk abban, hogy meggyógyuljunk sérelmeinkből, csalódásainkból, valamint olyan szokásainkból, melyek romba döntik életünk. Ezek közül az első a Máté 5,3-ban található: „Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa.”

Mit jelent lelkileg szegénynek lenni? Jézus ezzel azt akarja elmondani, hogy az öntelt emberek nem juthatnak a Mennyországba. Oda csak kegyelem által kerülhetünk be. Ahhoz pedig, hogy lelkileg szegénnyé válj, meg kell aláznod magad és be kell vallanod, hogy segítségre van szükséged.

Jézus azt mondta, hogy „az igazság szabaddá tesz titeket”. Szembe kell tehát néznünk az igazsággal, hogy milyenek is vagyunk valójában és abba kell hagynunk a tagadást. Ekkor döntünk a valóság mellett.

De az igazság az, hogy nem szeretjük az igazságot. Ha az másról szól, akkor nem okoz gondot, de mikor az ránk irányul, akkor már nem nyeri el a tetszésünk. Sokkal nagyobb biztonságban érezzük magunkat, ha nem is tudunk a rólunk szóló igazságról, mivel fájdalmas szembe nézni vele. Pedig az igazság képes szabaddá tenni, bár először boldogtalanná tesz, mert rájössz, hogy mennyi mindent kell megváltoztass az életedben.

A jó hír, hogy a rossz szokásaid, a sérelmeid, csalódásaid mind gyógyíthatóak. A rossz hír az, hogy ehhez alázatra lesz szükséged, meg kell aláznod magad és le kell gyűrnöd a büszkeségedet. Erre a Jakab 4,6 is bíztat: „Isten a kevélyeknek ellenáll, az alázatosoknak pedig kegyelmét adja.”

Kezdetnek néhány dolgot be kell vallanod magadról, hogy Isten megáldhassa az életedet. Először is azt, hogy megtörtél. Egy megtört világban élünk, ahol semmi sem működik tökéletesen. A gazdaság nem működik tökéletesen, a kapcsolataink sem, sőt, saját testünk sem.

Napjainkban az emberek összezavarodottak, nem tudják, hogy kik valójában, nem tudják, mit kellene tenniük. Összezavarodott magatartással rendelkezünk, összezavarodott vonzódással és szenvedélyekkel. Még az identitásunk is összezavarodott.

De nem kell másnak lenned, csakis önmagadnak, viszont ez azt is magába foglalja, hogy elfogadod, hogy összetörtél. Ez az első lépés, mert ha meghozod ezt a döntést, hogy bevallod, akkor elindultál az alázat útján, ez pedig egyenesen a kegyelemhez vezet.

A legjobb hír pedig az, hogy Isten kegyelme képes betakarni töröttségünk, sérelmeink, rossz szokásaink és csalódásaink.

 

Beszéljetek róla:

  • Milyen módon próbálod leplezni emberek, sőt Isten előtt is, hogy összetörtél?
  • Miért van szerinted abban szabadság, hogy bevalljuk hibáinkat, sérelmeinket, csalódásainkat?
  • Mit gondolsz, Isten hogyan tudja felhasználni a összetöröttségedet az Ő királysága számára? Hogyan szeretnéd, hogy használjon téged?

 

(Daily Hope by Rick Warren, 2014.08.21.)

Szólj hozzá!

A bántalmazás járvány - ne hallgass többé!

2014. augusztus 13. 03:00 - hofgartekesnoemi

 „Ezt mondtam: nem szólok egy szót sem, amíg ellenségeim közel vannak. Hallgattam, nem mondtam egy szót sem, de a szenvedéseim egyre csak növekedtek, és megtelt a lelkem szorongással. Minél többet gondolkodtam, annál inkább elkeseredtem, és azt kérdeztem: Uram, meddig fogok még élni?, Mikor halok meg? Add tudtomra, mikor ér véget az életem.” (Zsoltárok 39:1-4, GNT fordítás)

Ha bármilyen bántalmazás vagy sérelem ért, legyen az szexuális, fizikai, szóbeli vagy érzelmi jellegű, az első lépés afelé, hogy megszabadulj a hatásától, hogy elmondod valakinek.

Jézus a János 8:32-ben azt mondja, hogy „Az igazság szabaddá tesz titeket.” Akkor tudsz szabad lenni, amikor megnyílsz és megosztod a fájdalmadat valakivel.

Egy 10 országra kiterjedő tanulmányból kiderült, hogy azoknak a nőknek, akiket a partnerük valamilyen módon bántalmazott, 55-95 százaléka soha nem beszélt erről senkinek. A férfiak pedig még ennél is kisebb arányban nyíltak meg vagy kértek segítséget.

A bántalmazást gyakran "néma járványnak" is szokták nevezni, hiszen sok házasság tabu témája ez, amiről senki nem akar beszélni. Az emberek többsége csendesen szenved.

Ha van valaki a Bibliában, aki tudja, mi a bántalmazás és a sérelem, akkor az Dávid király. Ő a Zsoltárok könyvében lévő legtöbb zsoltár szerzője, és ő az, aki élete nagy részét az őt ért különféle bántalmazások és sérelmek elleni küzdelemmel töltötte, hiszen sok rosszakarója volt, akik vagy meg akarták ölni, vagy megszégyeníteni, vagy nevetségessé akarták tenni.

A Zsoltárok könyvének több mint száz versében beszél Dávid az ellenségeivel szemben érzett fájdalmáról, sérelmeiről és dühéről. Az „ellenség” szót közel száz alkalommal használja, amikor arról szól, hogy milyen sérelmeket követtek el ellene.

Dávid azonban egy nagyon fontos dolgot mutat meg nekünk: azt, hogy nem szabad ezeket magunkban tartani. A 39. Zsoltár 1-4. verseiben arról beszél, hogy mi történt, amikor a sérelmeit magában akarta tartani: „Ezt mondtam: nem szólok egy szót sem, amíg ellenségeim közel vannak. Hallgattam, nem mondtam egy szót sem, de a szenvedéseim egyre csak növekedtek, és megtelt a lelkem szorongással. Minél többet gondolkodtam, annál inkább elkeseredtem, és azt kérdeztem: Uram, meddig fogok még élni? Mikor halok meg? Add tudtomra, mikor ér véget az életem.”

Dávid tehát először a megszokott módon reagált az őt ért sérelmekre és bántalmazásokra. Félt ezekről beszélni azok előtt, akik ezeket okozták neki, de az, hogy hallgatott, csak rontott a helyzeten: „Hallgattam, nem mondtam egy szót sem, de a szenvedéseim csak növekedtek, és megtelt a lelkem szorongással.”

Ha ezt tapasztalod most, szeretném, ha tudnád, hogy Isten törődik veled, és emberek is törődnek veled, és van remény. Nem kell a fájdalommal, a szorongással és a félelemmel együtt élned.

Mindenekelőtt azonban ki kell törnöd a hallgatásból. El kell mondanod valakinek! Beszélned kell valakivel, akiben megbízol. Napvilágra kell kerülnie annak, ami veled történt, illetve történik, hogy Isten is el tudjon vezetni a gyógyuláshoz!

Beszéljetek róla:

  • Milyen jelei vannak az érzelmi bántalmazásnak? Hogyan tudsz segíteni egy olyan barátodnak, aki talán ettől szenved?
  • Mit gondolsz, miért tudják nehezebben elfogadni Isten szeretetét azok az emberek, akiket már ért bántalmazás?

  (Daily Hope by Rick Warren, 2014.08.06.)

1 komment

A gyülekezet hívőnek ismer téged

2014. május 23. 03:00 - *Agota*

,,Egymás iránti szeretetetek bebizonyítja majd a világnak, hogy ti az én tanítványaim vagytok." (Jn 13:35, NLT fordítás)

BTx86G9Tg.jpg


A Bibliában azt olvassuk, hogy egy keresztény ember a gyülekezet nélkül olyan, mint egy szerv a test nélkül, egy bárány a nyája nélkül, vagy egy gyermek a családja nélkül. Ez egy természetellenes állapot. Ef. 2:19-ben ezt olvassuk: "Isten népéhez tartozol minden egyes más kereszténnyel együtt.'' (LB fordítás)

A mai idők független, individualista kultúrája számos szellemi árvát hozott létre - "nyuszi hívőket" akik ugrálnak egyik gyülekezetből a másikba minden identitás, felelősségre-vonhatóság és elkötelezettség nélkül. Sokan úgy gondolják, hogy lehet anélkül "jó kereszténynek" lenni, hogy csatlakoznának (vagy eljárnának) egy helyi gyülekezetbe, Isten azonban ezzel határozottan nem ért egyet.

A gyülekezet olyan fontos, hogy Jézus a kereszten meghalt érte: ,,Krisztus szerette a gyülekezetet és életét adta érte" (Efézus 5:25, GW fordítás).

Néhány fontos kivételtől eltekintve a történelem során, ahol a Biblia "gyülekezeten" az összes keresztényt érti, majdnem minden esetben, amikor a "gyülekezet" szót használja, egy helyi, élő közösségre gondol. Az új szövetség azt feltételezi, hogy tagjai vagyunk egy helyi közösségnek.

A gyülekezet által hiteles hívő leszel. Nem állíthatod azt, hogy Jézust követed, ha nem kötelezted el magad egy tanítványi csoportba. Jézus ezt mondja: ,,Egymás iránti szeretetetek bebizonyítja majd a világnak, hogy ti az én tanítványaim vagytok." (János 13:35, NLT fordítás).

Amikor mi szeretetben összegyűlünk eltérő háttérből, eltérő fajból és különféle szociális háttérből egy gyülekezeti családként, ez is egy bizonyságtétel a világ felé (Galata 3:28).

Beszéljetek róla

  • Miért fontos egy helyi gyülekezethez tartozni?
  • Hívőként ismernek téged, nem csak azért mert tagja vagy, vagy mert eljársz gyülekezetbe, hanem azért is amit ott teszel. Hogyan szolgálod a gyülekezeted, közösséged?
  • Hogy válaszolnál egy hívőnek, aki nem jár gyülekezetbe múltbeli sérelem, csalódás miatt?


(Daily Hope by Rick Warren, 2014.05.16.)

Szólj hozzá!

Bocsáss meg, mert neked is megbocsátottak

2014. február 03. 03:00 - zsófi68

"Emlékezz, hogy az Úr megbocsátott neked, így neked is meg kell bocsánatod másoknak. (Kol 3,13 NLT fordítás)

63 2014.02.03.jpeg

A Biblia azt mondja, hogy három ok van, amiért el kell engednünk a múltat és azokat az embereket, akik megbántottak. Ezeknek az okoknak semmi köze ahhoz, hogy az illető, aki megbántott, megérdemli-e vagy sem a megbocsátást.

  1. Ha megbántott valaki, meg kell bocsátanod neki, mert Isten is megbocsátott neked. A Kolossé levélben írja Pál: "Emlékezz, hogy az Úr megbocsátott neked, így neked is meg kell bocsánatod másoknak." (Kol 3,13 NLT fordítás) Ha megbocsátó akarsz lenni, először is el kell fogadnod a bűnbocsánatot, amit Isten nyújt Jézus Krisztus által. Isten A Biblia azt írja, hogy Isten Jézus alakjában jött a földre, hogy megbocsássa mindazt a rosszat, ami valaha történt. Ő fizetett érte, hogy nekünk ne kelljen. Ez az evangélium.
  2. Meg kell bocsátani azoknak, akik megbántottak, különben életedet a sértődöttség fogja irányítani. A Biblia azt írja a Prédikátor könyvében: "Csak a bolond gerjed haragra és tartogatja ellenszenvét." (Préd 7,9 CEV fordítás) A sértődöttség rossz kedvűvé tesz és a múlthoz szegez. Amikor a múltban ragadsz a múlt irányít. Valahányszor megsértődsz valami miatt, az irányít. Néhányan hagyják, hogy még ma is sérelmet okozzanak azok, akik 5, 10 vagy akár 20 évvel ezelőtt megbántották őket. Ez ostobaság. Ne hagyd, hogy megtörténjen. Nem bánthatnak többé. A múlt elmúlt. Hagynod kell elmenni.
  3. Meg kell bocsátanod azoknak, akik megbántottak, mert neked is további megbocsátásra van szükséged. Jézus mondta: „Mert ha az embereknek megbocsátjátok vétkeiket, nektek is megbocsát mennyei Atyátok. Ha pedig nem bocsátotok meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket." (Mt 6,14-15) A megbocsátás kétirányú utca: nem kaphatod meg azt, amit nem vagy hajlandó adni.

Egyszer valaki így szólt John Wesley-hez: "Sosem tudok megbocsátani annak az embernek!" Wesley így felelt: "Akkor remélem Ön többet sosem vétkezik." Te sem akarod elégetni azt a hidat, amin keresztül eljutsz a Mennyországba.

Beszéljünk róla:

  • Milyen helyzetekben kell megbocsátanod, hogy továbbléphess a múltadtól?
  • Mi az a bűn, amiről úgy gondolod, hogy sosem tudnád megbocsátani?
  • Szerinted Isten hogyan vélekedik arról a bűnről?

(Daily Hope by Rick Warren, 2014.01.27)

Szólj hozzá!

Ne vonakodj kegyelmet gyakorolni

2012. november 22. 03:00 - mirjam07

"Amikor az emberek vétkeznek, meg kell bocsátanod és támogatnod kell őket, hogy ne legyen úrrá rajtuk a kétségbeesés." (2 Kor. 2:7, CEV fordítás)

brit_stumble-775752.jpg

A valódi közösségben az emberek megtapasztalják a kegyelmet. A közösségek a kegyelem helyszínei, ahol a hibákat nem dörzsölik el, hanem inkább kiradírozzák. A közösség ott valósul meg, ahol a kegyelem győzedelmeskedik az igazság felett.

Mindannyiunknak szüksége van a kegyelemre, mert mindannyian megbotlunk, elesünk és segítségre van szükségünk, hogy visszakerüljünk az útra. Fel kell tehát ajánlanunk a kegyelmet egymás felé és el is kell tudni fogadni egymástól.

Nem lehetsz közösségben megbocsátás nélkül, mert a keserűség és a sértődés mindig tönkreteszi a közösséget. Néha akarattal, máskor akaratlanul megbántjuk egymást, de bármelyik is legyen igaz, nagy adag kegyelem és könyörület szükséges a közösségi kapcsolat létrehozásához és fenntartásához.

A Biblia azt mondja: "legyetek tekintettel egymás hibáira és bocsássatok meg annak az embernek, aki megbánt benneteket. Ne feledjétek el, hogy az Úr megbocsátott nektek, így hát nektek is meg kell bocsátanotok egymásnak." (Kol 3:13, NLT fordítás)

Az a kegyelem, amit Isten mutatott ki felénk, az ösztönözzön bennünket arra, hogy mutassunk kegyelmet mások felé. Amikor valaki megsért téged, döntened kell, hogy energiádat és érzelmeidet megtorlásra vagy továbblépésre fogod felhasználni.

Nem használhatod mindkettőre.

Sokan azért vonakodnak attól, hogy kimutassák könyörületességüket, mert nem értik, hogy mi a különbség a bizalom és megbocsátás között. A megbocsátás a múlt elengedését jelenti. A bizalom a jövőbeni viselkedéshez kapcsolódik.

A megbocsátásnak azonnalinak kell lennie, akár kéri a másik ember, akár nem. A bizalom kiépítése viszont időbe telik.

Ha valaki újra meg újra megbánt téged, Isten azt parancsolja neked, hogy azonnal bocsáss meg, de nem várja el tőled, hogy azonnal bízzál meg benne, és nem várja el tőled, hogy engedd meg, hogy továbbra is bántson. Be kell bizonyítania, hogy megváltozott. A legjobb hely, ahol a bizalmat újjá lehet építeni, az egy kis csoport támogató környezete, akik bátorítást és elszámolhatóságot is tudnak biztosítani.

Beszéljetek róla

  • Az a fontos neked, hogy a tiéd legyen az utolsó szó, vagy az, hogy egy vitát kegyelemmel le tudjatok zárni?
  • Milyen sérelmeket kell elengedned, hogy meg tudj bocsátani valakinek, és hogy megtanulj bízni benne újra?

 

(Daily Hope by Rick Warren, 2012.11.15)

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása