"Ki milyen lelki ajándékot kapott, úgy szolgáljatok azzal egymásnak, mint Isten sokféle kegyelmének jó sáfárai." (1 Péter 4:10)
"Ki milyen lelki ajándékot kapott, úgy szolgáljatok azzal egymásnak, mint Isten sokféle kegyelmének jó sáfárai." (1 Péter 4:10)
Amikor Istentől kapott képességeidet arra használod, hogy másoknak segíts, akkor töltöd be elhívásodat.
„Most már ti is Hozzá tartoztok… azért, hogy hasznosak legyetek Isten szolgálatában.” (Róm.7:4, angol fordítás).
Függetlenül attól, hogy mi a munkád, mi a szakmád, teljes munkaidős keresztény szolgálatra van elhívásod. Egy „nem-szolgáló” keresztény önmagában véve ellentmondás.
A Biblia ezt mondja: „Ő megszabadított és elhívott minket, hogy gyermekei legyünk, nem azért, amit tettünk, hanem az Ő saját célja miatt.” (2Tim 1:9, angol fordítás).
Péter hozzáteszi: „Azért választott ki Benneteket, hogy hirdessétek Isten nagyszerű tulajdonságait, aki benneteket is elhívott. ” (1Pét. 2:9)
Gyermekkorodban lehet, hogy azt gondoltad, Isten elhívása valami olyasmit jelent, amit csak misszionáriusok, lelkipásztorok, apácák, vagy a gyülekezetben teljes munkaidőben szolgáló testvérek tapasztalnak meg, de a Biblia azt mondja, hogy minden keresztényt elhívott Isten a szolgálatra. (Ef. 4:4-14; lásd még Róm. 1:6-7; 8:28-30; 1 Kor. 1:2,9,26; 7:17; Fil. 3:14; 1 Pét. 2:9; 2 Pét. 1:3).
Amikor Istentől kapott képességeidet arra használod, hogy másoknak segíts, akkor töltöd be az elhívásodat.
A Biblia ezt mondja: „Most már ti is Hozzá tartoztok… azért, hogy hasznosak legyetek Isten szolgálatában.” (Róm. 7:4, angol fordítás).
(Daily Hope, Rick Warren, 2011.06.05.)
Az Emberfia sem azért jött el a földre, hogy neki szolgáljanak. Azért jött, hogy ő szolgáljon, odaadja az életét, és ezáltal sok embert megmentsen. (Máté 20:28)
Azt a parancsot kaptuk, hogy szolgáljuk Istent. Jézus nagyon világosan fogalmaz: "Az Emberfia sem azért jött el a földre, hogy neki szolgáljanak. Azért jött, hogy ő szolgáljon, odaadja az életét, és ezáltal sok embert megmentsen."
A keresztyének számára a szolgálat nem olyasvalami, amit majd mellékesen megcsinálunk, ha belefér a napirendünkbe. Ez a keresztyén élet lényege. Jézus azért jött, hogy szolgáljon és hogy adjon -- és ez a két szó kellene, hogy meghatározza a mi földi életünket is.
Jézus azt tanította nekünk, hogy a szellemi érettség nem öncélú. A szellemi felnőttség célja a szolgálat! Felnövünk, hogy kiüríttessünk. Nem elég folyton csak tanulni és tanulni! Át is kell ültetnünk a tanultakat cselekedetekbe, hogy gyakoroljuk azt, amiben hiszünk. A szolgálat nélküli tanulás szellemi pangáshoz vezet.
A legutolsó dolog, amire a legtöbb keresztyénnek szüksége van az mégegy Bibliatanulmányozói kör. Már így is többet tudnak annál, mint amit gyakorlatban is látunk tőlük. Úgy kell edzeniük a szellemi izmaikat, hogy másokat szolgálnak.
A szolgálat tulajdonképpen a természetes hajlamunk ellentéte. Többnyire jobban érdekel minket a felénk irányuló szolgálat, mint az általunk megvalósuló szolgálat. Azonban ahogy növekszünk Krisztusban, az életünk középpontja egyre inkább a szolgálói lelkület felé mozdul el. Jézus érett követője már nem azt kérdezi: "Ki segít nekem?", hanem azt: "Kinek tudok segíteni?"
(Daily Hope by Rick Warren, 2011.06.04.)
"Mert az ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jócselekedetekre teremtett, amelyeket előre elkészített Isten, hogy azok szerint éljünk." (Efézus 2:10, MBT)
„Mi tehát azért szeretünk, mert ő előbb szeretett minket.” (1.János 4:19.)
„Teljes szívemmel, elmémmel és lelkemmel szeretem az én Istenem? Úgy szeretem a szomszédaim, mint saját magam?”
Amikor az emberek igazi kapcsolatba kerülnek Jézussal, sosem maradnak ugyanolyanok, mint előtte. A bulizósak nem akarnak már ugyanúgy bulizni. A párok nem akarnak többé házasságon kívül együtt élni. Az üzletemberek úgy döntenek, hogy lelkiismeretesebben dolgoznak ezen túl. A barátok pedig összezavarodnak, mert nem értik az új életstílusból származó döntéseket.
A családod meg fog változni, mert másképpen nézel a házastársadra. Már úgy látod őt, mint Isten értékes gyermekét, aki felé az a feladatod, hogy szolgáld, tekintet nélkül arra, hogy ő viszonozza-e a te szolgálatod.
A gyermekeid úgy fogod látni, hogy Isten ajándékai és a célod nem az kell hogy legyen, hogy mindig boldognak lásd őket, hanem, hogy felkészítsd őket a Jézussal való örökkévalóságra. A szüleiddel is tisztelettel akarsz bánni, nem azért mert megtettek vagy épp nem tettek meg valamit a múltban, hanem mert Isten szeret téged és „Mi tehát azért szeretünk, mert ő előbb szeretett minket.” (1.János 4:19.)
(Daily Hope by Geoff Surratt, 2011. február 17.)