„Ha egy férfi- vagy nőtestvérünknek nincs ruhája, és nincs meg a mindennapi kenyere, valaki pedig ezt mondja nekik közületek: Menjetek el békességgel, melegedjetek meg, és lakjatok jól, de nem adjátok meg nekik, amire a testnek szüksége van, mit használ az?” (Jakab 2: 15-16)

A hit több egy egyszerű érzésnél. Sok ember összekeveri a hitet az érzelmekkel és az érzésekkel. Eljönnek a gyülekezetbe, érzelmileg megindulnak, inspirációt kapnak, felbuzdulnak. De ez nem jelenti azt, hogy hitben járnak.

A Biblia azt mondja, hogy a hit olyasvalami, amit teszünk, nem pedig csak érezzük. Másképp kifejezve: a hit több puszta érzelgősségnél. Képzeld el, hogy kimegyek az utcára és meglátok valakit, aki nincstelen és hajléktalan. Látom, hogy ez az ember éhes és fázik, szállásra és ruhára lenne szüksége. Vajon az én erős hitem bizonyítéka lenne az, ha odamennék hozzá és valami ilyesmit mondanék neki: „Fel a fejjel! Ne aggódj, légy inkább boldog! Érezd jól magad! Vágj jó képet, mosolyogj!”

Ehhez nem igazán kell nagy hit. A hit együttérzéssel jár. A hit azt mondja: „Teszek valamit azért, hogy enyhítsek a fájdalmaidon.” Az Újszövetségben szereplő szemtanúk végig azt mondják, hogy Jézus együtt érzett az emberekkel. Jézus a gyakorlati hitet mutatta be számunkra.

Amikor valakiről látjuk, hogy szükségben van, teszünk valamit érte. Nem elég egyszerűen odadobni egy „Imádkozom érted”-et. A Biblia azt mondja, hogy a hitünket cselekedetek által mutatjuk meg.

A világ az „én” megszállottja. De minél jobban elengeded az életedet, minél kevesebb figyelmet fordítasz magadra, minél többet szolgálsz mások felé önzetlen szeretettel, és minél inkább áldásként szolgálsz másoknak az időddel és a talentumaiddal, annál nyilvánvalóbbá válik a hited.

Beszéljünk róla:

• Mely területeken nyilvánul meg leginkább a hited?
• Milyen gyakorlati módon tudnád megmutatni a hitedet ma mások előtt?

(Daily Hope by Rick Warren 2013. 02. 25.) 

"Mert nem a szolgaság lelkét kaptátok, hogy ismét féljetek, hanem a fiúság Lelkét kaptátok, aki által kiáltjuk: "Abba, Atya! Maga a Lélek tesz bizonyságot a mi lelkünkkel együtt arról, hogy valóban Isten gyermekei vagyunk."(Róm 8,15-16)

Tegyük fel a következőt:

Egy nyugalmas hangulatú étteremben üldögélsz, amikor egy idősebb férfi kissé kötekedővé válik és hangos beszéde által bekúszik a negatív hangulat az étkezőbe. .

Éppen akkor foglal helyet Mrs. Jones néhány barátjával. Ünnepi hangulatban vannak, nevetgélnek, ölelkeznek, sőt derűsen üdvözlik a körülöttük vacsorázókat is.

Buli van, ahová mindenki hivatalos! Örömük kiárad és betölti az egész termet, még a kötekedő idős férfi is mosolyog és nevet.

Energiájuk megváltoztatja a teljes hangulatot, és felkelti a vágyat másokban is, hogy csapatuk része legyen.

Mrs Jones csak egy pillanatképe saját magunknak, amikor engedjük, hogy Isten tökéletes szeretete kiűzze a félelmet az életünkből (1Ján 4,18). Szeretetben élünk, ami azt jelenti Istenben élünk, és Istennek ez a szeretete teljes, mivel Ő bennünk él (1Ján 4,16).

Isten Szentlelke tanúskodik a lelkünkben, hogy Isten gyermekei vagyunk (Róm 8,15-16). Jézus öröme pedig, mely bennünk munkálkodik kiáraszt egy erőlködés nélküli tanúságot Isten bennünk lévő életéről.

A mi célunk Jézusban az, hogy oly módon megragadjuk Isten kegyelmét, hogy a szeretet és öröm, amit megtapasztalunk ragályos legyen, szétáradjon a körülöttünk levőkre, és vágyat ébresszen bennük, hogy csatlakozzanak a mi családunkhoz - Isten családjához.

(Daily Hope by Jon Walker, 2011.11.27)