Napi remény

A remény pedig nem engedi, hogy megszégyenüljünk. (Római levél 5:5)


Az idők megváltoztak

2011. június 10. 06:00 - Habakuk

Steven Adams, a Saddleback gyülekezet gyermeklelkipásztora szerint ma a gyerekeknek egészen más csatákat kell megvívniuk,  mint szüleiknek annak idején. 

"Intelmeket írt Jákob elé, tanítást adott Izráelnek, és megparancsolta őseinknek, hogy adják azokat tovább utódaiknak. Tudja meg ezt a jövő nemzedék, a születendő ifjak, és ha felnőnek, beszéljék el fiaiknak, hogy Istenbe vessék bizalmukat; ne felejtsék el Isten nagy tetteit, és tartsák meg parancsolatait." 78. Zsolt. 6-7

Egyik nap 10 éves fiammal néztünk egy régi rajzfilmet, aminek a címe Bízd csak az Öcskösre. Ebben a fejezetben az Öcskös elvesztette a pénzt, amit apjától kapott fodrászra, és félt elmondani szüleinek a történteket. Ezért a bátyja, Wally közbelépett, és levágta öccse haját, aki nagyon mókásan nézett ki az új frizurájával.

Amikor reklám következett, volt köztük egy filmajánló, Fran Drescher új vígjátékát, az Elváltan és boldogan-t reklámozta. A film párhuzamot von a nő valódi élete és szerepe között, hiszen Fran egy olyan nőt alakít, aki felfedezi, hogy a férje homoszexuális. Miközben megpróbál szembenézni ezzel a teljesen új helyzettel a házasságában, megnyitja magát egy új kapcsolat felé is. Bob Dylan még azt énekelte, hogy "az idők változnak", viszont az igazság az, hogy az idők már megváltoztak.

Steven Adams, a Saddleback gyülekezet gyermeklelkipásztora azt mondja, hogy azok a küzdelmek, amelyeket manapság a gyerekeknek meg kell vívniuk, jelentősen különböznek azoktól, amelyekkel szüleik küzdöttek gyermekkorukban. Egy friss kutatás szerint például egy top 100-as listán 7 és 18 éves gyermekek körében a pornográfia a 4. helyet foglalja el az internetes keresési rangsorban. Még ha Wally és a kisöccse ilyen képeket kerestek volna is, és valamilyen turpisság folytán be tudtak volna szerezni egy Playboy magazint, azok a 60-as években megjelent képek csak alig voltak merészebbek annál, amit ma egy képes sportmagazin fürdőruhákat bemutató mellékletében láthatunk.

Az idők megváltoztak.

Steve pásztor azt ajánlja a szülőknek, hogy imádkozzanak azért, hogy Isten kenje fel és erősítse meg gyerekeiket, hogy szembe tudjanak nézni a csatákkal. Ez egy egyszerű imádság, amit minden nap el tudsz mondani: "Istenem, én szeretem ezt a gyermeket, és tudom hogy célod van az ő életével. Most azért imádkozom, hogy áld meg őt, és áraszd ki a te áldásaidat őrá a mai napon. Ámen"

Ez egy egyszerű imádság, de erő van benne. Steve pásztor arra hívja fel a figyelmet, hogy gyermekeinknek szükségük van erre az áldásra. Szükségük van a Szent Lélek kenetére, hogy szembe tudjanak nézni korunk kihívásaival és kísértéseivel. Mond el ezt az imát minden nap.

(Daily Hope, John Walker, 2011.06.03.)

Szólj hozzá!
Címkék: változás ima

A semmiből valamit alkotni

2011. május 04. 00:39 - janosh

 "Káosz vagyok. Semmi vagyok és semmim sincsen; csinálj belőlem valamit! Te képes vagy rá." (Zsolt 40:17 MSG)

Sok ember fél attól, hogy Jézusra bízza az életét, ugyanis azt gondolja, hogy ő beszűkültté tenné azt. Béklyóba kötné a stílusát és összezsugorítaná az életét a sok szabállyal és korlátozással.
 
Amikor Krisztus belép az életedbe, pontosan az ellenkezője történik. Ahelyett, hogy még vallásosabbá tenné az életedet, még élőbbé teszi azt. Még inkább emberivé formál és képessé tesz megtapasztalni azt az életet, amelyet neked szánt. Kiterjeszti a látókörödet és megadja annak a képességét, hogy korábban nem látott dolgokat is megláss. Lehet, hogy most is jó az életed, de Isten egy ennél is jobb életet akar felajánlani neked.
 
A Biblia azt mondja: "Tágas térre vitt ki engem, megmentett, mert gyönyörködik bennem!" (Zsolt 18:20) Isten megsokasítja a lehetőségeket az életedben, mert gyönyörködik benned. Ő nem csupán szeret téged; ő örömét leli benned!
 
A legjobban úgy tudnám ezt jellemezni, ha visszagondolok arra, amikor a gyermekeim még kicsik voltak. Nem kellett semmit sem tenniük azért, hogy szeressem őket. Szerettem őket és örömömet leltem mindabban, amit csak tettek, mert a gyerekeim voltak és én pedig az ő apjuk.
 
Isten a te mennyei atyád; ő alkotott téged, szeret téged és örömét leli benned. Meg akar szabadítani téged és azt a jobb, teljesebb életet akarja adni neked, amelyre rendeltettél. 
 
(Daily Hope by Rick Warren, 2011.04.27)
Szólj hozzá!

Menj el kegyelemmel, de változtass az életeden

2011. április 17. 00:10 - jletti

"Én sem ítéllek el téged, menj el, és mostantól fogva többé ne vétkezz!" Ján.8,11

A kegyelem célja, hogy megigazítsa a bűnöst - "menj el, és mostantól fogva többé ne vétkezz". De a kegyelem soha nem igazolja a bűnt, tehát nem arról van szó, hogy "minden  meg van bocsátva, maradj olyan, amilyen vagy."

Más szóval, az Úr kegyelme nem az, hogy "kiszabadítalak a börtönből, neked semmit nem kell tenned".

A kegyelem ingyen van, de Jézus véres árat fizetett, hogy felajánlhassa nekünk: "Most pedig Krisztus Jézusban ti, akik egykor távol voltatok, közel kerültetek a Krisztus vére által." Ef.2,13

A kegyelemet ingyen kapjuk, de azért, hogy Jézussal együtt járjunk a kegyelemben,  nekünk is árat kell fizetnünk, ha csatlakozunk Jézushoz, "Mert az ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett, amelyeket előre elkészített Isten, hogy azok szerint éljünk." (angolból fordítva: ha csatlakozunk Jézushoz "a munkában, amit ő végez, a jó munkában, amit ő elkészített nekünk, hogy elvégezzünk, a munkában, amit legjobb, ha már most is végzünk.") Ef.2,10

Jézus megmentette a halálra ítélt asszonyt, akit házasságtörésen kaptak, de volt elvárása is az asszony felé. Azt akarta, hogy az élete azonnal megváltozzon. Ha az asszony visszatért volna a régi életéhez, azzal kigúnyolta volna azt a kegyelmet, amit Jézus aznap felajánlott neki.

Ő ma is azt akarja, hogy változzon meg az életünk, az Ő elvárása velünk szemben  ma is ugyanaz: "Menj el, és mostantól fogva többé ne vétkezz."

(Daily Hope, Jon Walker, 2011. 04. 10.)

Szólj hozzá!

Az imádat megelőzi az átformálódást

2011. április 13. 03:00 - PokéManó

"Megállt mögötte a lábánál sírva, és könnyeivel kezdte öntözni a lábát, és hajával törölte meg; csókolgatta a lábát, és megkente kenettel." (Lukács 7:38)
"Nem kell megjavítanod a cselekedeteidet, mielőtt Istent imádhatnád. Imádd Őt előbb, és Ő majd megtisztítja az életedet. Nem azért kell elhagynod a bűnt, hogy megbocsátást nyerj, hanem azért fog megváltozni az életed, mert Isten megbocsátott neked."

A Lukács evangéliumának 7. részében a következő erőteljes tanulságokat olvashatjuk az imádatról, és arról az átalakulásról, amely az imádó életében végbemegy. Ebben a történetben a bűnös asszony négy olyan jellemvonását ismerhetjük meg, amelyre érdemes odafigyelnünk:

1. Merészen dicsőítette Jézust. Ez az asszony felvállalta annak a kockázatát, hogy elment a farizeus házába. Akár ki is dobhatták, vagy meg is kövezhették volna, de ő merészen eljött.  Beviharzott a házba, egyenesen az étkező szobába, Jézus jelenlétébe. Miért tette ezt? Mert megbocsátást keresett. Reményre és elfogadásra vágyott. Valamilyen változásra az életében. Nem azért ment, hogy csak valamilyen szent embernek hódoljon.

2. Alázattal imádta Jézust. Sírt Jézus jelenlétében, a könnyeivel öntözte a lábát. Majd mély bánatában térdre esett, így mutatva alázatát Isten felé, és a hajával törölte szárazra Jézus lábát.

3. Őszintén dicsőített. Számos bibliakutató úgy véli, hogy a bűnös nő minden bizonnyal prostituált lehetett, mert egy illatszerrel teli drága edényt vitt magával. Ennek az illatszeres edénynek jelentése volt - ezt jelképezte az életét, a hátterét, a foglalkozásának az egyik eszköze volt. Amikor odament Jézushoz azzal az edénnyel, és a lábaira öntötte, ez tulajdonképpen a vallomása volt. Őszintén elmondta vele, hogy ki is ő valójában.

4. Mértéktelenül imádta Jézust. Ez a nő mértéktelen, túlzó imádatot mutatott Jézus felé, amikor egy olyan illatszeres edényt használt, amely valószínűleg az egész évi jövedelmébe került neki. És nem csak rácsöppentett néhány cseppet a lábára. A Lukács 7:38 szerint az egészet ráöntötte. Miért? Mert ez a találkozás volt az alkalom számára, hogy megtisztuljon, találkozzon Istennel, imádja Őt és megtérjen. Ez volt az esélye arra, hogy mindent újrakezdjen.

Nem kell megjavítanod a cselekedeteidet, mielőtt Istent imádhatnád. Imádd Őt előbb, és ő majd megtisztítja az életedet. Nem azért kell elhagynod a bűnt, hogy megbocsátást nyerj, hanem azért fog megváltozni az életed, mert Isten megbocsátott neked.

A Római levél 12. része azt mondja, hogy ajánljuk oda magunkat az Úrnak, hogy Ő átformálhasson bennünket. Először mindig ennek az imádatnak kell jönnie. Ezt látjuk ennek a nőnek az életében is.

Daily Hope by Buddy Owens, 2011.április 6.

Szólj hozzá!

De Isten a mi Szabadítónk

2011. március 13. 00:10 - Lilla:)

 „De őt az Isten, miután feloldotta a halál fájdalmait, feltámasztotta, mivel lehetetlen volt, hogy a halál fogva tartsa őt.” (Apcsel 2:24.)

 
A kétségbeesés, zavarodottság, vagy a sötétség pillanataiban természetes, hogy azon gondolkodunk, vajon Isten figyel-e ránk. Őszintén, néha azt akarod kérdezni: „Hé, Isten, tényleg van neked bármilyen terved most?” vagy „Istenem, végiggondoltad, hogy mi fog történni velem?”
 
Ilyenkor kell belekapaszkodnunk a „de Isten” hitbe, vagyis amikor elhisszük, hogy lehet, hogy most rossznak tűnnek a dolgok, de Isten jóra fordítja majd. „De őt az Isten, miután feloldotta a halál fájdalmait, feltámasztotta”.
 
Van, amikor rögtön érkezik a szabadítás a „de Isten” után, néha viszont évekbe is beletelik, hogy lássuk a végét annak a mondatnak, amit Isten az életünkkel ír. De ez nem azt jelenti, hogy Istent nem érdekli az életünk története.
 
Isten a „de Isten” előtti időszakot használja, hogy fejlessze a teljes bizodalmunkat az ő hatalmában és kegyelmében.
 
Lehet, hogy minden oldalról hatalmas nyomásnak vagyunk kitéve, de Isten megőriz attól, hogy összeomoljunk; össze vagyunk zavarodva, de Isten felemel minket a kétségbeesés verméből; üldöznek, de Isten a mi oldalunkon áll; le vagyunk sújtva, de Isten elpusztíthatatlanná tesz minket azzal, hogy megtölt az ő tönkretehetetlen Lelkével. (2 Korinthus 4.)
 
Amikor egy „Isten, mi a terved most?” pillanattal kerülünk szembe, tudhatjuk, hogy nincs messze a „de Isten” pillanat sem, ahol kibontakozik előttünk Isten kegyelme és mindaz a jó, amit számunkra tervezett. (Jeremiás 29., Róma 8:28.)
 
Ahogy várakozunk, Jézus megváltoztat minket. Már nem lesz szükségünk rá, hogy előre lássuk, hogyan jön a szabadítás. Tudhatjuk, hogy nem számít, mi a történet vége, mert biztosan meg van benne írva: „de Isten a mi Szabadítónk”. (2 Sámuel 22:2.)
 
(Daily Hope by Jon Walker, 2011. március 6.)
 
Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása