„Világosságom és üdvösségem az Úr – kitől félnék?” (Zsolt. 27:1a, SZIT fordítás)

Szeretem, ahogy a feleségem, Kay a horrorfimeket nézi. Ha olyasmi megy a tévében, mint pl. az Alien. (Nyolcadik utas a halál – szerk.), minden villanyt felkapcsol a szobában, néha még a takaróját is egészen felhúzza, hogy eltakarja vele a szemét. Megnézne vajon egy horrorfilmet teljes sötétségben? Biztos, hogy nem. És közületek sem néznének ilyen filmeket sötétben, mert a fény segít, hogy tisztábban lássunk.

Dávid ezt mondja a 27. zsoltár 1a versében: „Világosságom és üdvösségem az Úr – kitől félnék?” Isten kétféleképpen jelenik meg ebben a versben: mint világosság és mint üdvösség.

Mégis sok keresztény éli az életét az elutasítástól való félelemben, teljesen figyelmen kívül hagyva a tényt, hogy ha Isten a megváltónk, akkor nincs mitől félnünk – még akkor sem, ha elveszítjük a körülöttünk élők elfogadását.

Mások általi elfogadottság miatt élni elég szánalmas módja az életnek. Megnyomorítja az életünket.

De Isten a te világosságod és a te üdvösséged!

A fény három dolgot tesz:

• Megvilágosít és tisztábban láthatóvá teszi a dolgokat,
• Megvéd és biztonságérzetet ad,
• Energiával tölt fel.

Dávid azt mondja a 27. zsoltárban, hogy Istennel való kapcsolata ugyanezt a három hatást eredményezi, ezért nem kell félnie. Neked ilyen a kapcsolatod Istennel? Ha nem, akkor valószínűleg hajlamos vagy az elutasítástól való félelemre.

Azért, hogy legyőzzük az elutasítástól való félelmet, hittel elfogadjuk hogy az Úr a mi világosságunk és üdvösségünk, senki más. Ne várd mástól, hogy felragyogtassa a napod. Ne várd mástól, hogy megmentse az életedet. Az Úr a te világosságod és üdvösséged. Ne félj!

Mitől ment meg Isten? A 119. Zsoltár 39-42. verse szerint: „A gyalázatot, amitől félek, tartsd távol tőlem, és végzéseid tegyenek vidámmá! … Lám, törvényed után vágyakozom, s mivel igaz vagy, adj nekem életet! … Irgalmad lebegjen fölöttem, Uram, segítséged, amit megígértél… Szembeszállok gúnyolóimmal, mert bízom a szavadban.”

Elmondom, mi is a helyzet: A szeretetben nincs félelem. Amikor megérted, Isten mennyire szeret, az leegyszerűsíti az életed. Megvilágosít, megvéd és energiával tölt fel. Sütkérezz Isten szeretetének fényében. Engedd, hogy egy életre megszabadítson a félelemtől.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Hogyan működik nálad, amikor bízol a megváltásban, hogy megvéd a mindennapos félelemtől?
• Amikor a héten döntéshelyzetbe kerülsz, kérdezd meg magadtól: „Hogy hoztam ezt a döntésemet? Félelemből vagy pedig a Jézusba vetett bizalmam által?"

*(Daily Hope by Rick Warren - 2017.05.16.)

„Nem teljes az ismeretünk és a prófétálásunk sem…Most csak úgy látjuk Istent, mintha egy homályos tükörben szemlélnénk. Később pedig szemtől szemben és világosan fogjuk látni. Nem teljes az ismeretünk, de akkor majd meg fogunk érteni mindent, ahogyan maga Isten teljesen megért minket.” (1Kor 13:9, 12, CEV fordítás)

Fájdalmában és kétségbeesésében Jób sok jogos kérdést tett fel: Miért is ad Isten a nyomorultnak világosságot, és életet a keseredett szívűeknek? (Jób 3:20, GNT fordítás).

Ez a „miért” az emberi természetünk velejárója, mindannyian felvetjük ezt a kérdést. Van az a tévhitünk miszerint, ha megértjük a fájdalmunk okát, akkor az majd könnyebbé teszi elviselni a gyötrelmeket.

Nem magyarázatra van szükséged, hanem erőre. Nem magyarázatra van szükséged, hanem Megváltóra. Nem magyarázta van szükséged, hanem vigasztalásra és támogatásra.

Azonban, mi mindig magyarázatot keresünk! Kérdéseket teszünk fel mint, hogy „Miért sétált ki az életemből? Miért tett nekem olyan ígéretet, amit később megszegett? Miért bántott engem? Miért veszítettem el az állásomat? Miért halt meg? Miért lettem beteg?”.

Barátaim, évek óta tanulmányozom a „miért” kérdést, és megadom nektek a legjobb tudásom szerinti válaszom: nem tudom. Soha nem is fogom tudni, mivel nem vagyok Isten. És te sem vagy az. Van néhány dolog, amit egyszerűen nem fogunk megérteni, amíg nem jutunk át a halál utáni másik oldalra. Akkor majd minden nagyon, nagyon világossá válik. Egyedül Isten tudja. Ha nem kapod meg a válaszát azonnal, talán felhagyhatnál a „Miért?” kérdésekkel, mivel így csak a fájdalmat hosszabbítod meg.

A Példabeszédek könyve 25:2a-ban, ezt olvashatjuk: „Isten kiváltsága az, hogy a dolgokat elrejti” (TLB fordítás). Isten a kijelentés Istene. Kijelenti magát a természeten, a körülményeken és a Szentíráson keresztül. Az egyetlen ok, amiért bármit tudhatsz Istenről az, hogy Ő kijelentette önmagát.

A Biblia azonban nem csak azt mondja, hogy Isten kijelent, hanem azt is, hogy elrejt. És olykor Isten szándékosan rejti el arcát előlünk. Miért? Azért, hogy megtanuljunk bízni benne, és hogy hitben éljünk ahelyett, hogy az érzéseink irányítanának.

Isten semmiért sem tartozik neked magyarázattal. Istennek nem kell egyeztetni veled, mielőtt megtenne valamit. Istennek nem kell engedélyt kérnie tőled, mielőtt lehetővé tenné, hogy dolgok megtörténjenek az életben. Isten az Isten, és mi nem mindig fogjuk megérteni, hogy bizonyos dolgok miért történnek.

A Biblia azt mondja: „Nem teljes az ismeretünk és a prófétálásunk sem…Most csak úgy látjuk Istent, mintha egy homályos tükörben szemlélnénk. Később pedig szemtől szemben és világosan fogjuk látni. Nem teljes az ismeretünk, de akkor majd meg fogunk érteni mindent, ahogyan maga Isten teljesen megért minket.” (1Kor 13:9, 12, CEV fordítás).

Egyszer minden világossá fog válik. Minden értelmet fog nyerni. Azt fogod mondani: „Szóval, Isten ezért engedte ezt az életembe!”. Addig pedig, Isten azt szeretné, hogy bízz benne.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Mely kérdéseket kellene betenned a „Megkérdezni Istentől, amikor a Mennybe jutok” elnevezésű mappába?
• Hogyan növeli a hitedet a „miért” kérdéseid elengedése?
• Hogyan bátoríthatnál ma valakit, aki megkérdőjelezte Istent és azon tűnődik, hogy Isten miért engedte bizonyos dolgok bekövetkeztét az életébe?
• Beszélgess erről az állításról: Nem kell mindent megértenem ahhoz, hogy Isten utasításai szerint cselekedjem.

* (Daily Hope by Rick Warren, 2017.04.10.)

"..Olyan nagy teher nehezedett ránk, hogy már teljesen feladtuk a reményt, hogy életben maradunk. Magunkban már fel is készültünk a halálra. De ez is csak azért történt, hogy többé ne magunkban bízzunk, hanem Istenben, aki még a halottakat is feltámasztja." (2.Korintus 1:8b-9 - Egyszerű fordítás)

Volt, hogy Jézus szenvedett? Volt néha magányos? Kísértésbe esett, hogy elbátortalanodjon? Félreértették, rágalmazták, és jogtalanul kritizálták?

Hát persze! Egyikőnk sem mentes a szenvedéstől, magánytól, elbátortalanodástól, vagy a jogtalan kritikáktól, mert Isten kimunkálja bennünk Jézus jellemét, és, hogy ezt megtegye, minket is át kell, hogy vigyen minden olyan körülményen az életben, amin Krisztust is átvitte.

Ez azt jelenti, hogy Isten tragédiákat okoz? Nem. Isten jó, és nem okoz semmi gonoszat, nem tesz rosszat. De Isten tudja jóra használni, a sötét, és stresszes időszakokat. Arra fogja őket használni, hogy megtanítson minket bízni benne, hogy megmutassa, hogyan segíthetünk másoknak és, hogy közelebb vonjon minket más hívőkhöz.

A Biblia azt mondja 2. Korintus 1:8b-9-ben: "..Olyan nagy teher nehezedett ránk, hogy már teljesen feladtuk a reményt, hogy életben maradunk. Magunkban már fel is készültünk a halálra. De ez is csak azért történt, hogy többé ne magunkban bízzunk, hanem Istenben, aki még a halottakat is feltámasztja" (Egyszerű fordítás).

Tehát mit kellene tenned, amikor nehéz időkön mész keresztül?

Először is, utasíts el mindent, ami elbátortalanít. Azután emlékezz rá, hogy Isten veled van. Végül, bízz Isten védelmében, és vezetésében.

Mindannyian megyünk keresztül nehéz időkön. A különbség a Jézusban hívők számára, nem az árnyék hiánya, hanem a Világosság jelenléte.

Beszéljünk róla!

• Milyen stresszes vagy nehéz tapasztalataid voltak az életedben, amiket Isten a javadra fordított?
• Hogyan tanultál meg Istenben bízni, az életed nehéz időszakain keresztül?

Rick Warren, Daily Hope, 2014.11.22.

"Igéd kijelentése világosságot gyújt, értelmessé teszi az együgyűeket." (Zsoltárok 119:130)

Mindenkinek szüksége van fényre. Szükséged van fizikai fényre, hogy láthasd a körülötted lévő környezetet, hogy ne ütközz akadályokba. 

Isten, az Ő szaván keresztül fénnyel szeretné az elmédet is megvilágosítani. A Biblia azt mondja, "Isten kijelentése világosságot gyújt, értelmessé teszi az együgyűeket." (Zsoltárok 119:130) Isten szeretne fényt adni - az Ő fényét - minden egyes embernek. Szeretné megvilágítani az elménket, az igazsággal, ami róla szól és arról, hogy mi a terve veled. 

A fény felkapcsolásának sokszor a Bibliai elmélkedés a titka. Át kell áztatnod az elmédet fénnyel. A Bibliai elmélkedés közben nem vész el az elméd a világegyetemre számára, hanem Isten szavára fókuszál. Amikor elmélkedsz, fényt hozol az életedbe. 

Isten az Ő szaván keresztül segít, hogy egy más szemszögből lásd a világot. Zsoltárok 119:105 azt mondja, hogy "Lábam elõtt mécses a te igéd, ösvényem világossága.". Isten igéje irányt mutat az életünkben, megmutatja, hogy milyen ösvényen akar Ő minket látni. 

Mikor ez a zsoltár íródott, a "mécses" egy lámpa testbe helyezett gyertya volt, amit az emberek hordoztak magukkal mindenfelé. Ma ezt egyszerűen elemlámpának hívnánk. Ha elemlámpa van nálad és több fényet akarsz az úton látni, mindig meg kell tenned a következő lépést. Sokszor előfordult, hogy megakadtam és Isten fényét kerestem az utamon. De Isten épp csak elegendő fényt ad a következő lépésre. Megteszed a következő lépést és megint csak annyi fényt ad, hogy megtedd az azután következő lépést. 

Az egyik legjobb mód arra, hogy Isten szavának fényét felkapcsold, az, hogy imádkozod az Ő szavát, például a Zsoltárok 119:18-vel: "Nyisd meg a szemeim, hogy látsassam a csodálatos dolgokat a rendelkezéseidben." (LB fordítás). Csodálatos dolgokat akarsz látni Isten igéjéből, igaz? Kérd meg Istent, hogy megnyissa a szemed, arra, amit életeden keresztül akar elérni. 

Ő készen áll arra, hogy világosságot adjon. 

Beszéljetek róla:

• Volt olyan, hogy Isten rejtély volt számodra? Ilyenkor az volt a reakciód, hogy Isten igéje felé fordultál a válaszokért?
• Csak vársz arra, hogy Isten megmutasson valamit, vagy kéred a világosságot és ítélőképességet tőle?
• Mit gondolsz mi a különbség aközött, hogy olvasod és tanulmányozod az igét?
  
  
  

Daily Hope by Rick Warren (2013.03.21)

Ha pedig a világosságban járunk, ahogyan ő maga a világosságban van, akkor közösségünk van egymással, és Jézusnak, az ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől. Ha azt mondjuk, hogy nincsen bűnünk, önmagunkat csaljuk meg, és nincs meg bennünk az igazság.(1Ján. 1:7-8, MBT)

A keresztény közösség a hitelességről szól.

Hiteles közösségben lenni egymással, az nem egy felületes, vagy látszólagos dolog, nem felszínes csetelgetés egymással. Hanem valódi, szívből szívbe történik, és olykor lelkünk legmélységesebb szintű megosztását jelenti.
Ez akkor lehetséges, amikor az emberek őszintévé válnak azzal kapcsolatban, hogy kik is ők valójában és mi történik az életükben. Megosztják fájdalmaikat, feltárják érzéseiket, elismerik hibáikat, felfedik kétségeiket, beismerik félelmeiket, elfogadják gyengeségeiket egymás előtt és segítséget és imatámogatást kérnek egymástól.

A hitelesség tökéletes ellentéte annak, amit a legtöbb templomban tapasztalsz. Az őszinteség és alázat légköre helyett viszont megtalálod a színlelést, szerepjátszást, számítást, felszínes udvariaskodást és a sekélyes beszélgetéseket.
Az emberek álarcot viselnek, hogy fenntartsák védelmi vonalaikat és úgy tesznek, mintha minden rózsás lenne az életükben. Ezek a viselkedési formák a valódi barátság halálához vezetnek.

Az egyedüli módja, hogy megtapasztaljuk a hiteles közösséget, ha mi magunk megnyitjuk az életünket mások előtt. A Biblia azt mondja: Ha pedig a világosságban járunk, ahogyan ő maga a világosságban van, akkor közösségünk van egymással… Ha azt mondjuk, hogy nincsen bűnünk, önmagunkat csaljuk meg, és nincs meg bennünk az igazság.(1Ján.1:7:8 MBT)
A világ azt gondolja, hogy a meghittség olyan valami, ami sötétben történik, de Isten azt mondja, hogy az a világosságban bontakozik ki. Többnyire arra használjuk a sötétséget, hogy elrejtsük a fájdalmainkat, botlásainkat, aggodalmainkat és hiányosságainkat. De a világosságban minden dolgunkat felszínre hozzuk és bevalljuk, hogy kik is vagyunk valójában.
Persze a hitelesség bátorságot és alázatot is igényel. Ez azt jelenti, hogy szembe kell néznünk azzal, hogy a hibáink lelepleződnek és elutasítottak leszünk és ez ismét fájni fog.

Miért kockáztatná ezt bárki is?

Mert ez az egyetlen útja annak, hogy lelkileg növekedhessünk és érzelmileg egészségesek legyünk. A Biblia azt mondja, hogy a közösségeinkben váljon gyakorlattá ez:

“ Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok. Nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének.”(Jakab 5:16, MBT)

Beszéljünk róla:
• Mikor volt a legutóbbi alkalom, amikor nyíltan és őszintén beszélgettél a barátoddal?
• Miért olyan fontos, hogy megvalljuk egymásnak a bűneinket?

Daily Hope by Rick Warren, 2012. 11. 14.