„Amikor mindennap zaklatta és gyötörte szavaival, halálosan megunta a dolgot. Feltárta előtte egészen a szívét(…)” (Bírák 16:16-17)

A bibliai Sámson nagyon gondatlanul járt el a kötelezettségeivel. Esküt tett, mondván „Istenem, érted fogok élni”. És hogy ne feledje Istennek tett esküjét, Sámson megígérte, hogy sohasem vágja le a haját.

Viszont a probléma forrása az volt, hogy Sámson nem vette komolyan sem magát, sem Istent. Azt hitte, hogy mindez csak egy játék, és a kísértéssel is játszadozott: „Mennyire mehetek közel a tűzhöz úgy, hogy nem égek meg?”

Mindezt tisztán láthatjuk a Delilával való kapcsolatában (Bírák 16.). Delila folyamatosan kísértette és próbálta rávenni, hogy árulja el hatalmas erejének titkát. És ahelyett, hogy menekült volna a kísértés elől, Sámson gondatlanul beszállt a játékba; nem egyszer, hanem négyszer, minden alkalommal egyre több kompromisszumot kötve.

„Mennyire mehetek közel a tűzhöz úgy, hogy nem égek meg?”

Mivel Sámson belemelegedett a játékba, figyelmen kívül hagyta azt a lépést, amely a tűz közeléből elvezette őt magába a tűzbe.

„Ekkor elaltatta Sámsont a térdén, hívott egy embert, és levágott hét hajfürtöt a fejéről. Azután elkezdte szólongatni, de azt már elhagyta az ereje. Ezt mondta Delila: Jönnek a filiszteusok, Sámson! Ő felébredt álmából, de azt gondolta: Kiszabadulok most is, mint máskor, csak megrázom magam! - mert még nem tudta, hogy elhagyta őt az ÚR.”  (Bírák 16:19:20)

„Még nem tudta, hogy elhagyta őt az ÚR.” Ez az egyik legtragikusabb állítás a Bibliában. Nem vette észre, hogy mi történik; hogy az életstílusa miként teszi egyre gyengébbé. Ez a folyamat fokozatosan ment végbe. Sámson azt feltételezte, hogy mindig erős lesz.

Senki sem tervezi előre, hogy csődtömeggé legyen. Mindez szép lassan történik.  Senki sem mondja „Akkor most drogfüggő leszek!” vagy „Akkor tönkreteszem a házasságomat!”, vagy „Azt hiszem, tönkreteszem az egészségemet!”. Mindezek egy apró dologgal kezdődnek, melyek csak nőnek és nőnek, mígnem egy napon arra ébredünk, hogy „Mi történt? Nem Istenért élek, az nem ilyen!”

Mi a tanulság, melyet levonhatunk Sámson történetéből? Az erős emberek megtartják a elkötelezettségeiket. Óvják azokat. Nem játszanak velük.

Ebbe gondolj bele: az életed annyira erős, mint a leggyengébb elkötelezettséged.

Mi iránt érzed magad elkötelezve? Az Úr iránt? A gyülekezet iránt? A családod iránt? Onnan jön a te erőd.

(Daily Hope by Rick Warren, 2010. szeprember 7.)

"Egész indulatát szabadjára ereszti az ostoba, de a bölcs végül is lecsendesíti." (Példabeszédek 29:11.)

Sámsonnak, a Biblia erőművészének egyetlen különösebb gyengesége volt, hogy a legfőbb motivációja a megtorlás volt egész életében. Telve volt nehezteléssel és haraggal, így mindig agresszíven reagált az emberekre.

A Bírák 15. részében ezt sokszor észrevehetjük. A 3. versben Sámson ezt mondja: "Teljesen igazam lesz most a filiszteusokkal szemben, ha kárt okozok nékik." * Aztán a 7. versben: "Ha ti így tettetek, én meg bosszút állok rajtatok, és csak azután nyugszom meg!"  És végül a 11. versben olyan ürügyet talál, amely tipikusan a gyenge emberekre jellemző: "De ő így felelt nekik: Ahogyan ők bántak velem, én is úgy bántam velük."

Ez volt Sámson modus operandi-ja (tipikus módszere): mindig reagált.

Ha az egész életedet azzal töltöd, hogy csak mások döntéseire reagálsz, ahelyett, hogy saját döntéseket hoznál, az el fogja gyengíteni az életedet.

"Ahogyan ők bántak velem, én is úgy bántam velük." Használtad valaha ezt ürügyként? Ha jobban belegondolsz, rájössz, hogy a neheztelés, a leszámolás igazából pazarlás.

- Időpocsékolás. Amikor dühös vagy valakire, a személy, aki ellen ez irányul, egyáltalán nem foglalkozik vele. A neheztelés sokkal jobban fáj neked, mint neki.

- Energiapazarlás. Energiát ölsz abba, hogy folyamatosan dühös legyél, amitől aztán letargiába süllyedsz, fáradt leszel, gyenge, és kimerült. De ami a legrosszabb…

- A kreativitás elpocsékolása. A legtöbb ember, amikor dühös valakire, szokatlanul kreatívvá válik abban, hogy megtalálja a módot a visszavágásra.

Sámson életét vizsgálva szembetűnik, hogy egy olyan emberről van szó, aki a leszámolás terén igencsak kreatív. A Bírák 15:3-5 a következőket írja: "És monda néki Sámson: Teljesen igazam lesz most a filiszteusokkal szemben, ha kárt okozok nékik." * "Azzal elment Sámson, fogott háromszáz rókát; csóvákat készített, és farkaikat egymásnak fordítva csóvát tett minden két róka farka közé. Majd meggyújtotta a csóvákat, és ráhajtotta a rókákat a filiszteusok lábon álló gabonájára. Így gyújtotta fel a kévéket és a lábon álló gabonát, sőt a szőlőket és az olajfás kerteket is."

Ez azért elég kreatív, nem?  De ez a fajta kreativitása volt az, ami előbb fogságba kerüléséhez, majd halálhoz vezetett.

Mi a tanulság Sámson életéből? Az, hogy okosabb dolog kontrol alatt tartani a dühünket, valamint, hogy az önálló cselekvés jobb, mint lereagálni a helyzeteket. Vagy, ahogy a Példabeszédek 29:11 mondja: "Egész indulatát szabadjára ereszti az ostoba, de a bölcs végül is lecsendesíti."

*Ennél az egy mondatnál a Károli fordítást használtam, mert az jobban visszaadja az eredetit. (szateri)

(Daily Hope by Rick Warren, 2010. szeptember 6.)