„A pásztorok pedig visszatértek, dicsőítve és magasztalva az Istent mindazért, amit pontosan úgy hallottak és láttak, ahogyan ő megüzente nekik.” (Lukács 2:20)

Megünnepeljük Jézus születésnapját, aztán visszatérünk a munkahelyünkre, hivatalba, iskolába, tesszük a dolgunkat, amit tenni szoktunk.

Emlékszel, hogy a karácsony épp csak néhány héttel ezelőtt volt? (Vagy csak azért emlékszel még rá, mert azon gondolkodsz, mikor fogod leszedni a karácsonyi díszítést?)

A betlehemi pásztorok visszatértek a mezőjükre. Isten elküldte őket, hogy megkeressék az újszülött Jézust egy jászolban. Csodálták Istent, és tudták, hogy áldottak lettek, mert láthatták a Messiás érkezését. Aztán pedig visszatértek a nyájaikhoz. Visszatértek hitben megerősödve, feltöltekezve, dicsérve és imádva az Istent. Azonban mégiscsak visszatértek a mindennapi rutin feladatukhoz.

Isten felvisz minket a hegycsúcsra, ahol hatalmas csodákat mutat nekünk, de nem maradhatunk mindig a hegycsúcson. Az a hely a mezőn van, a nyájak között, ahol a hitünk növekszik, az evilági dolgok, a mindennapok talaján. Ez az, ahol meghalunk Krisztusnak, engedve, hogy az ő élete kibontakozzon bennünk. (Galata 2:20)

Visszatérhetsz a napi rutin feladataidhoz, de Isten azt akarja, hogy tudd:

• Azok a dolgok, amiben igazán hiszel, napról napra felszínre jönnek. Az felett való konfliktusok, hogy ki készíti el a kávét, ki mosogat el, ki megy haza korábban, vagy kié lesz a nagyobb szelet a süteményből, meg fogják mutatni, hogy vajon Krisztus él benned, vagy még mindig azt mondod, „Nem, ez én vagyok, aki élek.”
• Isten azt akarja, hogy sikeres legyél, és ő veled marad, segíteni neked, hogy azt tedd, ami helyes. Ahogy Rick pásztor gyakran mondja, Isten a te oldaladon van. Ez azt jelenti, hogy Isten figyelme nem arra irányul, hogy rajtakapjon, ha valami rosszat teszel, hanem hogy felfedje, hol van még szükséged, hogy Jézus élete növekedjen benned.
• Boldog maradhatsz! Vajon nem tudjuk-e mindig kimutatni, hogy a karácsonyi időszakban az emberek mennyire barátságosak, szívélyesek, szeretőek és adakozóak, aztán pedig az év többi részében siránkoznak a nem szeretem dolgok felett? Lehet már január, te maradhatsz mégis barátságos, szívélyes, szeretetteljes, adakozó most is. Ez a te választásod!

Boldog Karácsonyt, és boldog visszatérést a rutinfeladataidhoz!

(Daily Hope by Jon Walker – 2012.01.10.)

"Bízzál az Úrban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj! Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet." (Péld. 3:5-6)

Lehet, hogy éppen zsákutcában vagy - pénzügyileg, érzelmileg vagy kapcsolatilag - de ha bízol Istenben és hitben tovább haladsz, még akkor is, ha nem látod az utat, Ő el fogja azt készíteni a számodra.

Ahogy haladsz előre az általa elkészített úton, egyre érthetőbbé fog válni a számodra, de a megértésed nem előfeltétele annak, hogy elindulj az úton. A Példabeszédek 4:18 azt mondja: "Az igazak ösvénye olyan, mint a felragyogó világosság, mely egyre világosabb lesz délig." (Az angol fordításban "a nap teljes világosságáig" ford. megj.) Egy nap ott fogsz állni az örökkévalóság teljes világosságában és látni fogod a teljes képet. Fogod látni Isten célját amögött, hogy miért pontosan azt az utat választotta a számodra.

Azonban addig is tedd azt, amit a Példabeszédek 3. része mond: "Bízzál az Úrban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj! Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet." (Péld. 3:5-6)

Légy türelmes. Isten tudja, hogy mit csinál. Ő tudja, hogy mi a legjobb a számodra. Ő látja a végeredményt, te nem. Mindaz a probléma, szívfájdalom, nehézség és késedelem ami ma arra késztet, hogy azt kérdezd: "Miért?" - egy nap tisztán fog ragyogni előtted Isten szeretetének fényében.

De most, tanuljuk, hogy bízzunk Istenben.

Rick Warren, Daily Hope, 2012. 01. 09.