A dicsőítés lényege a hódolat

2013. március 31. 03:00 - Á. Bözse

"Szánjátok oda magatokat Istennek....hódoljatok be az egész lényetekkel neki, hogy az ő igaz céljaira tudjon használni titeket." (Róma 6,13)

A dicsőítés lényege a hódolat.

A behódolás vagy a "megadás" nem egy népszerű szavak, legalább annyira nem kedveltek, mint az "alázatosság" szó. Valaminek az elvesztését foglalja magában, és senki nem akar vesztes lenni.

A behódolás egy elveszített csata, egy elveszített játék, vagy egy erősebb ellenfélnek való megadás kedvezőtlen képét idézi fel. Ezeket a szavakat majdnem mindig negatív szövegkörnyezetben használjuk. Az elfogott bűnözők megadják magukat a hatóságoknak.

A mi versenyhajszolt világunkban azt tanultuk, hogy soha ne hagyjuk abba a próbálkozást, soha ne adjuk fel, soha ne hátráljunk meg, így nem sokat hallunk arról, hogy bármit is fel kellene adnunk vagy valaminek behódolnunk. Ha a győzelem a lényeg, akkor a behódolás, a megadás elképzelhetetlen.

A Biblia azt tanítja nekünk, hogy ahelyett, hogy megpróbálnánk nyerni, sikeresnek lenni, győzni, vagy leigázni, nekünk inkább engedni, megadni, engedelmeskedni és behódolni kell.

Azzal, hogy megadjuk magunkat Istennek, belépünk a dicsőítés központjába. Ez igazi dicsőítés: Istennek gyönyörűséget okozni azzal, hogy teljesen odaadjuk magunkat neki.

A behódolást legjobban az az engedelmesség mutatja, ahogy együttműködsz a Teremtővel. Azt mondod: "Igen, Uram." bármire, amit kér tőled.

Sőt, a "Nem, Uram" egy ellentmondás. Nem vallhatod Jézust az Uradnak, ha megtagadod a parancsának teljesítését. Péter bemutatta a behódolást amikor, egy éjszakai eredménytelen halászat után Jézus azt mondta neki, hogy próbálja újra: "Mester, egész éjjel keményen dolgozunk, és nem fogtunk semmit. De mivel te mondod, újra bedobom a hálókat." A behódoló emberek engedelmeskednek Isten Szavának, még akkor is, ha láthatólag nincs értelme.

Isten nem egy kegyetlen rabszolgahajcsár, vagy egy erőszakos személy, aki nyers erővel akar minket megadásra kényszeríteni. Nem akarja megtörni az akaratunkat, hanem igyekszik magának megnyerni minket, hogy mi önként ajánljuk azt fel neki. Isten egy Szerelmes, egy Felszabadító, és a behódolás szabadságot eredményez, nem rabszolgaságot.

Amikor mi teljesen megadjuk magunkat Jézusnak, felfedezzük, hogy ő nem egy zsarnok, hanem egy megmentő, nem egy főnök, hanem egy báty, nem egy diktátor, hanem egy barát.

Beszéljünk róla