"Mindig szeret a barát, de testvérré a nyomorúság idején válik." (Péld 17,17)

A jó kapcsolathoz idő kell, nem jönnek létre csak úgy, véletlenül. Ápolni kell őket, dolgozni kell rajtuk és időt kell szánni a mély kapcsolat kialakításához. Ehhez elkötelezettségre van szükség.

A Példabeszédek könyvében ezt olvassuk: "Mindig szeret a barát...". Ez azt jelenti, hogy akkor is, amikor nem alkalmas, vagy amikor nincs kedved, amikor nem érdemli meg, de még akkor is, amikor áldozatokat kell hozni ezért. Ez az, amiről az igaz barátság szól.

A barátok akkor is körülötted vannak, amikor éppen korlátozva vagy. Átlátnak a szitán akkor is, amikor mindenki azt hiszi, már túl vagy a nehezén. Akkor is meglátogatnak, amikor mindenki elhagyott.

Nincs szükséged sok barátra ezen a földön, de néhány nagyon jó barátra szükséged lesz. A minőségre koncentrálj, ne a mennyiségre. Lehet, hogy sok ismerősöd van, de ez semmit nem jelent. Az ismerősök nem lesznek veled a krízisek idején, nem lesznek ott, amikor szükséged lesz rájuk. A barátok viszont ott lesznek. Minden fontos közeli kapcsolat elköteleződéssel keződik.

Életed minden szakaszában szükséged lesz ilyen fajta kapcsolatokra. Szükséged lesz különféle emberekre, különféle ok miatt, különböző módon. Szükséged van kapcsolatokra. Szükséged van emberekre. Lehet, hogy most azt mondod: "Most nincs rájuk sükségem." De egy nap bizony szükséged lesz rájuk. Szükséged van arra, hogy adj és kapj.

Beszéljetek róla:

Mit gondolsz erről a Larry Crabb idézetről: "Amikor két ember tényleg kapcsolatban van egymással, valami átárad egyikből a másikba, ami begyógyítja a másik mélyen lévő sebeit is. Az, aki kap, megtapasztalja a gyógyulás örömét. Az, aki ad, ismeri a gyógyításban való részvétel örömét." (Larry Crabb: Kapcsolódás c. könyvéből)