„A ti hozzáállásotoknak is olyannak kellene lennie, mint az enyém, mert én, a Messiás, nem azért jöttem, hogy nekem szolgáljanak, hanem hogy én szolgáljak; és az életemet válságként adjam sokakért.” (Máté 20:28 TLB fordítás)

Nekünk szolgálnunk kell Istent, hiszen Jézus félreérthetetlenül fogalmazott: „A ti hozzáállásotoknak is olyannak kellene lennie, mint az enyém, mert én, a Messiás nem azért jöttem, hogy nekem szolgáljanak, hanem hogy én szolgáljak; és az életemet válságként adjam sokakért.” (Máté 20:28 TLB fordítás).

A keresztyének számára a szolgálat nem valami olyasmi, amit a határidőnaplóban készenlétben lehet tartani, hogy ha esetleg jut rá idő, akkor megvalósítható. Ez a keresztyéni élet lényege. Jézus azért jött, hogy „szolgáljon” és „adjon” – és ennek a két szónak meg kell határoznia a te földi életedet is.

Jézus azt tanította, hogy a lelki érettség önmagában sohasem egy végső állapot. Az érettség a szolgálathoz szükséges! Azért növekszünk hitben, hogy utána adni tudjunk. Nem elég csak folyamatosan tanulni és tanulni. Az alapján kell cselekednünk, amit tudunk, és azt kell gyakorolnunk, amiről valljuk, hogy hisszük. Ha csak "behatás" van és nincs "kihatás" akkor az depresszióhoz vezethet. Szolgálat nélküli tanulás lelki stagnálást eredményez.

A régi hasonlat a Galileai-tóról és a Holt-tengerről még mindig igaz. A Galileai-tó telve van élettel, mert a belé áramló vizet továbbadja. Ezzel szemben a Holt-tengerben nincs semmi élet, mivel semmit nem enged tovább magából, így csak pang a víz benne.

Sok hívő számára az utolsó dolog, amire szüksége van, az az, hogy egy újabb bibliaórára menjen. Már most is sokkal többet tudnak, mint amennyit abból átültetnek a gyakorlatba. Amire szükségük van, az a szolgálatban szerzett tapasztalat, amivel a lelki izmaikat tudják edzeni.

A szolgálat éppen ellentétes a természetes hajlamainkkal. Legtöbbször sokkal inkább arra várunk, hogy nekünk szolgáljanak, mint hogy mi szolgáljunk. Azt mondjuk, hogy „egy olyan gyülekezetet keresek, amelyik megfelel az elvárásaimnak és áldássá lesz számomra”, nem pedig azt, hogy „egy olyan helyet keresek, ahol szolgálhatok és áldássá válhatok”. Azt várjuk, hogy minket szolgáljanak, nem pedig fordítva.

Ahogyan azonban egyre érettebbé válunk Krisztusban, az életünk középpontjába egyre inkább annak kellene kerülnie, hogy szolgáló életünk legyen. Jézus érett követői nem kérdezgetik már, hogy „ki fogja teljesíteni az elvárásaimat?”, és azt kezdik inkább kérdezni, hogy „kinek a szükségeit tudom én kielégíteni?”

 Beszéljetek róla:

• Mit tanított neked Isten mostanában? Hogyan valósítottad meg ezeket a szolgálatokon keresztül?
• Mit gondolsz, neked a gyülekezetedben inkább az fontosabb, hogy téged szolgáljanak, vagy hogy te szolgálhass? Miért?
• A szolgálat miért emeli ki a hívőket a világban?

* (Daily Hope by Rick Warren, 2015.10.06.)