„Új parancsolatot adok nektek: Szeressétek egymást! Ahogyan én szerettelek titeket, úgy kell szeretnetek nektek is egymást. Erről mindenki tudni fogja, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást.” (János 13:34-35 – NIV fordítás)

Mindannyiunknak van egy életüzenete, és Isten azt akarja, hogy ezt osszuk meg a körülöttünk lévő világgal. Az üzenet megosztása része az életünk küldetésének. Amikor megosztjuk ezt az üzenetet más emberekkel, azt úgy nevezik, hogy bizonyságtétel.

A csoportos bizonyságtételben hatalmas erő van. Éppen úgy, ahogy a katonákat sosem egyedül küldik ki, Istennek sem az a szándéka, hogy küldetésünket egyedül végezzük. Azt mondja, együtt kell bizonyságot tennünk.

Valójában, Isten azt mondja, az a legjobb bizonyságtételünk az Istent nem ismerő emberek felé, amikor szeretjük azokat, akik már Isten családjában vannak. János 13-ban Jézus azt mondja, hogy az egymás iránti szeretetünk bizonyítja a világnak, hogy az ő tanítványai vagyunk. Az emberekre erőteljes hatással van, amikor tapasztalják, hogy a keresztények őszintén szeretik egymást. Ez bizonyítja a világnak, hogy Isten családjában vannak.

2 Timóteus 1:7 elmondja, hogyan kellene bizonyságot tennünk: „Az Istentől kapott lélek nem elbátortalanít, hanem erőt, szeretetet és önuralmat ad.” (NIV fordítás).

Bátortalan és félénk vagy mikor bizonyságot teszel? A félelemre az Isten válasza a közösség – más keresztények, akik melletted állnak a bizonyságtételben.

Nagyon komolyan vedd fontolóra a következő kérdést: Van bárki, aki miattad jut a mennybe? Ha más keresztényekkel együtt munkálkodva teszel bizonyságot, akkor mondhatod, hogy „Igen! Valaki miattam jutott a mennybe.”

Filippi 1:27 azt mondja: „Azt akarom tudni, hogy erősen álltok az egy Lélekben, együtt, egy emberként küzdve az evangélium hitéért.” (NIV fordítás).

Van olyan, hogy más keresztényekkel együtt, egy lélekben teszel bizonyságot – mikor annyira egyek vagytok, szinte mint egyetlen személy? Isten azt akarja, hogy ilyen kapcsolatban legyünk egymással mi, keresztények. Mindannyiunknak szükségünk van egymásra. Isten azt akarja, hogy tegyünk bizonyságot róla, de azt akarja, hogy ezt együtt tegyük meg!

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Mik a félelmeid, fenntartásaid a mások felé való bizonyságtétellel kapcsolatosan?
• A hívők közössége hogyan segíthet legyőzni ezeket a félelmeket?
• Hogyan csatlakozhatsz más keresztényekhez és nyerhetsz bátorítást az evangélium megosztásában?

*(Daily Hope by Rick Warren – 2018.03.17.)

„Végezetül, mindnyájan legyetek egyetértők, együttérzők, testvérszeretők, alázatosak és könyörületesek." (1Péter 3:8 NIV fordítás)

Pásztorként nap, mint nap látok olyan helyzeteket, amin senkinek nem lenne szabad keresztülmennie egyedül. Senkinek nem lenne szabad egyedül várni a kórházban, míg egy szerette élet-halál harcot vív a műtőben. Egy nőnek sem lenne szabad egyedül várnia a labor eredményre, ami megmondja, hogy problémás lesz-e a terhessége vagy sem. Senkinek nem lenne szabad egyedül várnia a hírekre a csatatérről. Senkinek nem lenne szabad egyedül állnia a még nyitott sírnál. Senkinek nem lenne szabad egyedül maradnia az első olyan éjszakán, ami éppen azután van, hogy a házastársa otthagyta. 

Az életben elkerülhetetlenek a nehéz időszakok és a tragédiák. Mindannyiunknak szembe kell nézni velük a saját oldalunkról is. De nem kell egyedül keresztülmennünk rajtuk! Szükségünk van Isten biztonsági hálójára, hogy megfogjon és fenntartson a nehéz időkben.

De mégis mi Isten biztonsági hálója? Hívők egy csoportja, egy maréknyi ember, akik igazán elkötelezettek irántad. Az ilyen kis csoportokat nevezzük közösségnek. Ez Isten terve a közösséggel: „Ha egy rész szenved, a többi is vele együtt szenved." (1Korintus 12:26, NIV fordítás). A közösség Isten válasza a kétségbeesésre.

A Róma 12:15 egy hasonló gondolatot fejez ki: „Örüljetek az örvendőkkel, és gyászoljatok a gyászolókkal." (NIV fordítás).

Az első része ennek a versnek egyszerű: amikor valami jó történik valakivel, gyakran már-már természetes beszállni az ünneplésbe.

De amikor valaki egy nehéz időszakot él meg, a helyzet sokkal bonyolultabbnak tűnik. Ám igazából ez is egyszerű. Amikor egy krízisen mész keresztül, nem tanácsokat akarsz, hanem azt szeretnéd, ha valaki ott ülne veled, fogná a kezed, átölelne, vagy veled együtt sírna.

Ahogy Pál mondja: „Bátorítsátok egyik a másikat, és építsétek egymást." (NIV fordítás). Bátorítani valakit nem csak azt jelenti, hogy buzdító beszédet tartasz, vagy nagy bölcsességet mondasz. Gyakran a legjobb bátorítás csöndben ülni, és várni, és sírni egy baráttal.

Van biztonsági hálód – olyan keresztény társak, akikre számíthatsz az élet legnehezebb időszakaiban is? Ha nem, még ma menj el, és kezdd el építeni ezeket a barátságokat! A nehéz időszakok elkerülhetetlenek, és botorság felkészületlenül belemenni.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Kik alkotják a biztonsági hálód? Hogyan építed a közösséget és éred el az elkötelezettség ezen szintjét velük?
• Milyen gyakorlati módon tudsz valakinek biztonsági hálót biztosítani?
• Mi a különbség egy Biblia tanulmányozó csoport tagjának és egy közösség tagjának lenni?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2018.03.16)

„Mert az ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett, amelyeket előre elkészített Isten, hogy azok szerint éljünk.” (Efézus 2:10, NIV fordítás)

Isten azért helyezett minket a Földre, hogy elvégezzük azt a bizonyos munkát, amire csak mi vagyunk képesek. Az Efézusiakhoz írt levélben az áll, hogy Isten jó cselekedetekre teremtett minket és, hogy előre eltervezte számunkra, mivel töltjük majd az életünket. Azonban, nem azt tervezte, hogy mindezt egyedül vigyük véghez. Szükségünk van mások együttműködésére.

Bizonyára ismered azt az érzést, amikor túl sok munkát végzel el egyedül; kimerültté válsz és kiégsz. Miért? Azért, mert egyedül próbálod meg elvégezni a munkád, noha Isten ezt nem így tervezte.

A Prédikátorok könyve 4:9-ben Isten azt mondja, hogy „Jobban boldogul kettő, mint egy; mert együttműködve többet érhetnek el.” (NCV fordítás). Amikor csapatként dolgoztok, sokkal többet vihettek véghez. Továbbá, jó csapattársakkal körülvéve, az egész sokkal szórakoztatóbb és kevésbé fárasztó!

Képzeld el ezt úgy, hogy mindannyian olyanok vagyunk, mint a hópelyhek. Egymagunkban nem tudunk nagy változást okozni. Ám, amikor egy apró hópehely összetapad sok másik hópehellyel, a forgalmat is le tudják állítani. A hópelyhekhez hasonlóan, mi is akkor tudunk nagy dolgokat elérni, ha együttműködünk, mindegyikünk a saját kis részével hozzájárulva.

Tudtad, hogy amikor együttműködünk másokkal itt a Földön, akkor tulajdonképpen az örökkévalóságra gyakorlunk? A Mennyországban mindannyiunknak dolgoznia kell majd, de mindegyikünknek csak egy kis részfeladata lesz; így sosem leszünk túlterheltek vagy fáradtak. Bár senki nem fog nagy terhet cipelni – mivel mindegyikünk a saját kis feladatát fogja ellátni –, így is minden munkát el fogunk végezni.

Életed útját járva, tartsd észben, hogy nem kell mindent egyedül végrehajtanod. Szükséged van más emberekre, akik melletted állnak, valamint a többi embernek is ugyanúgy szüksége van rád. Amikor megosztod a munkád terhét keresztény társaiddal, észreveszed majd, hogy valóban többet tudsz elérni Isten dicsőségére.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Próbálkoztál már azzal, hogy túl sok munkát vigyél véghez egyedül? Mi lett az eredménye?
• Hogyan állít példát, illetve hogyan kellene példát állítania az egyháznak arra, hogy együttműködve többet érhetünk el Isten dicsőségére?
• Hogyan tudod rábírni az embereket, hogy segítsenek az Istentől kapott feladatod ellátásában? Te kinek tudsz segítségére lenni az Istentől neki szánt feladat teljesítésében?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2018.03.15.)

„És most, amikor Jézus Krisztust elfogadtátok Uratoknak, folytassátok úgy, hogy követitek is őt." (Kol 2:6, NTL fordítás)

A Biblia az emberi életet gyakran úton való haladáshoz hasonlítja, mivel az élet egy utazás, és nem ülhetünk le nyugodtan, mert még nem értük el utunk célját. Az Újszövetség arra tanít, hogy járjunk bölcsességben, szeretetben, világosságban és engedelmességben. Arra is tanít, hogy úgy járjuk az életünk útján, ahogy Jézus tette. Ugyanakkor arra is tanít, hogy másokkal együtt járjunk ezen az úton. A következő három megállapítás arra hívja fel a figyelmüket, hogy miért tesszük jól, ha életünk útját másokkal együtt, közösségben járjuk.

• Biztonságosabb. Előfordult már veled, hogy késő este egyedül kellett átmenned egy sötét sikátoron, vagy egy régi országúton kellett gyalogolnod? Ijesztő lehetett. De ha valakivel együtt tettétek meg ezt az utat, biztonságban érezted magad.
• Bátorít. Az élet nem egy 50 méteres vágta, hanem inkább a maratoni távfutásra hasonlít! Másokkal együtt, közösségben járva ezen az úton, az erőd ki fog tartani végig, éspedig egészen a célig.
• Bölcsebb.Útközben sokkal többet tanulhatsz másoktól, mintha csak egyedül mennél. Ha egyedül haladsz, esetleg még azt sem veszed észre, hogy eltévesztetted az irányt. De ha a barátaid ott vannak veled az úton, valamelyikük észreveszi, hogy letértél az útról, és szükséged van újra megtalálni a helyes irányt.

Néhány fontos leckét tanulhatunk meg, miközben másokkal együtt haladunk az úton. Megtanulunk alkalmazkodni egymáshoz, és együttműködni velük.

Azt is megtanuljuk, hogy hogyan szeressünk. Az 1Mózes 2:18 ezt mondja: „Nem jó az embernek egyedül lenni." (NIV fordítás). Isten gyűlöli a magányt, a közösség pedig Isten válasza a magányra. Ha másokkal együtt járunk, közösségbe kerülünk, ahol megtanulhatjuk, hogy hogyan szeressünk.

A másokkal való együtt járásunk a vendégszeretetre is megtanít minket. A Biblia azt mondja az 1Péter 4:9-ben: „Legyetek egymással vendégszeretők zúgolódás nélkül." (NIV fordítás). Te mi miatt zúgolódsz? Milyen kifogásaid vannak, amelyek miatt nem hívod el a barátaidat az otthonodba?

Talán azt mondod: „A házam piszkos!”

Hát akkor takaríts ki!

Vagy talán egy másik kifogásod az, hogy „A lakásom nem elég nagy.”

Elfér benne három ember? Jézus azt mondja: „Ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük." (Mt 18:20, NIV fordítás).

Mindenki vágyakozik arra, hogy tartozzon valahova, mert Isten kapcsolatokra teremtett minket. Amikor más keresztényekkel közösségben haladunk az úton, testvéri kapcsolatok jönnek létre, és a valahová tartozás utáni vágyunk beteljesül.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Hogyan gazdagodott az életed azzal, hogy emberek hűségesen jártak vagy járnak veled egy úton?
• Mik voltak a kifogásaid eddig, amikkel sikerül kikerülnöd, hogy másokat vendégül láss? Hogyan tudod ezt a hozzáállásodat megváltoztatni a jövőre nézve?
• Milyen emberekkel tudsz együtt járni az élet útján? Kitől tudod megtanulni, hogy úgy járj az élet útján, mint Jézus?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2018.03.14.)

 „Isten mindent elvégzett! Elküldte Krisztust, hogy békét teremtsen közte és közöttünk, azt a feladatot bízta ránk, hogy békét teremtsünk közte és mások között. Mivel Isten Krisztusban békét ajánlott és megbocsátást a világ népének. Azért küldettünk, hogy Krisztusért szóljunk, és Isten könyörög, hogy hallgassatok az üzenetünkre. Krisztusért szólunk és őszintén kérünk titeket, hogy béküljetek meg Istennel.” (2 Korintus 5:18-20 CEV fordítás)

1956-ban öt amerikai misszionárius kelt útra, hogy Ecuadorba menjen, az Amazonas keleti részén található esőerdőbe másodszor meglátogatni a Huaorani törzset, amely az antropológusok szerint a leggonoszabb, legerőszakosabb törzs volt a Földön. Gyilkos kultúrájuk volt – a tanulmányok azt mutatták, hogy a törzs hatvan százaléka emberölés áldozataként halt meg.

Amint a misszionáriusok kiszálltak a repülőgépből, a törzs tagjai halálra döfték őket dárdáikkal. A brutális gyilkosságnak híre ment az egész világon – a Life, a Time és a Newsweek magazin címlapon számolt be róla, és több más újság is írt a misszionáriusok – köztük Nate Saint és Jim Elliot haláláról.

Néhány évvel később, Jim felesége, Elisabeth, és lánya, Valerie Elliot és Nate húga, Rachel Saint a Huaorani faluba költöztek, hogy szeretetet és megbocsátást mutassanak azok az emberek felé szolgálva, akik megölték a családjukat. Végül is Mincaye, a törzs vezetője, és azok, akik részt vettek a misszionáriusok megölésében, mindannyian keresztényekké lettek.

Az a megbocsátás, amit Elizabeth Elliot és Rachel Saint bemutatott értelmetlennek tűnhet, amíg nem tapasztaltad meg Isten megbocsátását. Ha már ezt átélted, hogyan bocsátasz meg? Négy dolgot tehetsz, ahogyan ezek a nők is tették:

Mondj le arról a jogodról, hogy elégtételt vegyél! A Róma 12:19 azt mondja: „Ne próbálj elégtételt venni. Hagyd, hogy Isten álljon bosszút.” (CEV fordítás). Hagyd Istenre! Ő gondoskodni fog róla, és sokkal jobban fogja kezelni a dolgokat, mint te tudnád.

Válaszolj a gonoszra jóval! Hogyan mondhatod, hogy valakinek teljesen megbocsátottál? Imádkozhatsz, kérve Isten áldását arra az emberre, aki fájdalmat okozott neked. A Biblia ezt mondja: „Tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket, áldjátok azokat, akik átkoznak, és imádkozzatok azokért, akik rosszul bánnak veletek” (Lukács 6:27-28 NIV fordítás).

Ismételd ezeket a lépéseket addig, ameddig szükséges! Péter megkérdezte Jézust a Máté 18:21-22-ben: „Hányszor kéne megbocsátanom valakinek, aki rossz volt hozzám? Hétszer elég?’ Jézus így válaszolt: ’Nem csak hétszer, hanem hetvenhétszer!’” (CEV fordítás). Valamikor a megbocsátásnak folyamatosnak kell lennie!

Ments meg másokat Isten megbocsátásának jó hírével! A Biblia a 2Korinthus 5:18-20-ban azt mondja:  „Isten mindent elvégzett! Elküldte Krisztust, hogy békét teremtsen közte és közöttünk, azt a feladatot bízta ránk, hogy békét teremtsünk közte és mások között. Mivel Isten Krisztusban békét ajánlott és megbocsátást a világ népének. Azért küldettünk, hogy Krisztusért szóljunk, és Isten könyörög, hogy hallgassatok az üzenetünkre. Krisztusért szólunk és őszintén kérünk titeket, hogy béküljetek meg Istennel.” (CEV fordítás).

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Mennyire nehéz számodra lemondani az elégtételről, vagy arról, hogy a tiéd legyen az utolsó szó?
• Hogyan tudsz mintát adni a megbocsátásról az életedben?
• Ki az, akinek szüksége van rá, hogy hallja Isten békéről és üdvösségről szóló üzenetét?

 *(Daily Hope by Rick Warren, 2018.03.13.)