„Öntsd ki Isten előtt a szívedet, mert Ő a mi menedékünk.” (Zsolt 62,8 NLT fordítás)

A Bibliában azt olvassuk, hogy amikor veszteséges időszakon megyünk keresztül, akkor az első dolog, amit tennünk kell, az, hogy elengedjük a bánatunkat.

A tragédia mindig erős érzelmeket vált ki – dühöt, félelmet, depressziót, aggodalmat és néha bűntudatot. Ezek az érzések megijeszthetnek, és gyakran nem tudjuk, mit kezdjünk velük. Amikor nagy veszteséget élünk át, feltörnek bennünk ezek a súlyos érzések. Ha most nem foglalkozunk velük, akkor később sokkal tovább fog tartani a felépülésünk.

Vannak, akik életük során soha nem néznek szembe a gyásszal. Elfojtják. Elnyomják. Úgy tesznek, mintha ott sem lenne. Úgy viselkednek, mintha nem is létezne. És ezért küzdenek még mindig a 20 vagy 30 évvel korábbi veszteségek okozta érzelmi stresszel.

Van egy tévhit, amely szerint Isten azt akarja, hogy állandóan mosolyogva járkáljunk, és azt mondogassuk: „Dicsőség az Úrnak!”. A Biblia sehol sem írja ezt.

Sőt, Jézus éppen az ellenkezőjét tanította. A Máté evangéliuma 5. fejezet 4. versben ezt olvassuk: „Isten megáldja a gyászolókat, mert ők megvigasztaltatnak” (NLT fordítás). Nem baj, ha szomorúak vagyunk. Amikor egy keresztény szerettünk meghal, tudjuk, hogy a mennybe megy, ezért nem úgy gyászolunk, mint a világ. A mi gyászunk lehet más. Gyászolunk, mert hiányozni fog, de meg is nyugszunk, mert tudjuk, hogy már Istennél van.

De sok más dolog miatt is gyászolhatunk: egy meghiúsult házasság miatt, egy elveszített állás vagy egy összetört álom miatt.

Mit kezdjünk tehát az érzéseinkkel? Ne nyomjuk el őket, ne temessük el mélyen magunkban. Engedjük el őket – adjuk át Istennek. Kiáltsuk: „Istenem, fájdalmat érzek! Gyászolok! Ezt nehéz elviselni.”

Ha jó példát szeretnél látni erre, olvasd végig a Zsoltárok könyvét, ahol Dávid gyakran kiönti a szívét Istennek, és ilyen dolgokat mond: „Istenem, nehéz időszakon megyek keresztül. Ez most nagyon fáj.” Kiálthatsz Istenhez, ahogy Dávid is tette.

A 62. zsoltár 8. verséven ezt olvassuk: „Öntsd ki Isten előtt a szívedet, mert Ő a mi menedékünk” (NLT fordítás). Ha most veszteségen mész keresztül, kérlek, értsd meg, hogy ha nem engeded el a bánatodat, az előbb-utóbb elő fog törni. Az elfojtott érzések elmérgesednek, és végül kirobbannak, ami még több fájdalmat és megbánást okozhat.

Először engedd el a bánatodat, hogy Isten meggyógyíthassa a szívedet.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Melyek azok a tévhitek a társadalmunkban, amelyek megakadályozzák, hogy nyugodtan elengedjük a gyászunkat?
• Milyen gyásszal vagy veszteséggel küzdöttél az életedben? Milyen hatással volt rád?
• Hogyan árthat vagy segíthet az egyház a gyászolóknak? Hogyan segíthetsz az átláthatóság megteremtésében a gyülekezetedben vagy a kiscsoportodban?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2024.08.22.)

(A bibliai idézetek hivatkozási helyeit követő jelölések a szerző által választott angol bibliafordításra vonatkoznak. Ezekről a https://napiremeny.blog.hu oldal jobb sávjában a „Rövidítések – Angol nyelvű bibliafordítások jelölései” pont alatt további információk találhatók.)

"Isten azzal mutatta meg irántunk való nagy szeretetét, hogy elküldte Krisztust, hogy meghaljon értünk, amikor még bűnösök voltunk." (Róm 5,8 NLT)

Amit mi legtöbbször magánynak nevezünk, az valójában Isten utáni vágy.

Ez azért van, mert úgy lettél teremtve, hogy személyes, bensőséges kapcsolatod legyen Jézus Krisztussal. Olyan kapcsolat, amelyben Isten halálosan komolyan gondolja, hogy veled szeretne lenni. És a Fiú valójában meg is halt, hogy megkapd ezt a kapcsolatot.

A Biblia azt mondja: „Isten azzal mutatta meg irántunk való nagy szeretetét, hogy elküldte Krisztust, hogy meghaljon értünk, amikor még bűnösök voltunk” (Róm 5,8 NLT fordtás).

Soha semmi sem fogja helyettesíteni az Istennel való szoros személyes kapcsolatot – sem személy, sem tapasztalat, sem drog, sem siker, sem valamilyen dolog, sem vagyon. Semmi sem tudja betölteni azt a fájdalmas hiányt a szívedben, amelyet Isten magának teremtett. Azt akarja, hogy ismerd meg őt.

Hogyan ismerheted meg Istent?

Nyisd meg életed Jézus Krisztus előtt! Mondd: „Jézusom, meg akarlak ismerni. Szeretnélek úgy szeretni téged, ahogy te szeretsz engem. Te már azelőtt szerettél, hogy bármit is tudtam volna rólad, és még akkor is szeretsz, amikor lázadok ellened."

Istennel való kapcsolatra lettél teremtve. A kereszténység nem a félelem, a szabályok, az előírások és a rituálék vallása, hanem egy kapcsolat, ahol állandóan beszélgetsz Istennel, és ő benned és rajtad keresztül munkálkodik.

Ez a legmélyebb magányod elleni gyógyszer.

Csatlakozz egy gyülekezeti családhoz! Miután Isten megteremtette Ádámot, ezt mondta: „Nem jó az embernek egyedül lenni” (1Móz 2,18). Isten arra teremtett, hogy közösségben élj másokkal. Keress egy olyan helyet, ahol része lehetsz a közösségnek!

Csatlakozz egy kis csoporthoz, ahol megismerhetnek téged, és ahol megtalálod azokat a támogató kapcsolatokat, amikre szükséged van, amikor nehéz időket élsz át. Ragadd meg a lehetőséget! Vállald be a kockázatot! Csatlakozz egy kis csoporthoz!

A magány leküzdésének másik módja valamilyen szolgálat megkezdése. Naponta azt látjuk, hogy a világ tele van magányos emberekkel, akik azon tűnődnek, hogy vajon ki törődik velük. Ez lehet egy idős ember, akit két éve nem látogattak meg. Lehet egy tinédzser, aki össze van zavarodva és azon töpreng: „Mihez kezdjek az életemmel?” Egy egyedülálló ember, aki minden este hazamegy egy üres lakásba. Egy özvegy, aki most temette el a férjét. Egy alkalmazott, aki minden este munka után italozni indul, mert nincs más dolga.

A világ tele van emberekkel, akik arra várnak, hogy szeressék őket. Ne mondd, hogy "Nincsenek barátaim!", inkább kérdezd ezt: „Istenem, van olyan szolgálat, ahol tudnál engem használni? Kinek mutathatom meg a te szeretetedet?”

Ha csak annyit teszel, hogy elkötelezed magad amellett, hogy a magányos emberek barátja leszel, beteljesedett életet fogsz élni. Ez egy olyan értelmes életcél, amiért érdemes élni.

Lesznek magányos időszakok életedben, de ezeket soha nem fogod egyedül átvészelni, ha szoros kapcsolatban állsz Jézus Krisztussal.

Segítő kérdések beszélgetéshez, elmélkedéshez:

• Ha magányos vagy, milyen módon szolgálhatsz másokat?
• Kérdezd meg Istent: „Melyik embernek mutathatom meg a szeretetedet? Hogyan szolgálhatom őket?”
   

Megnyitottad az életedet Jézus előtt?

Ha nincs kapcsolatod Krisztussal, akkor bátorítalak, hogy mondd el ezt az imát:
„Kedves Jézusom, nem értem az egészet, de van egy lyuk a szívemben, amit csak te tudsz betölteni. Felismertem, hogy arra lettem teremtve, hogy szeressél, és hogy kapcsolatba kerüljek veled. Ma ki akarok lépni eddigi életemből, és kapcsolatba akarok kerülni veled. Kérlek jöjj be életembe és a szívembe, és cseréld fel magányomat és bánatomat a te szereteteddel.
Megígérted, hogy ha hiszek benned, minden, amit valaha rosszat tettem, megbocsátást nyer, és egy napon befogadsz örökkévaló mennyei otthonodba.  Megvallom bűnös vagyok, és Uramként és Megváltómként fogadlak az életembe. Bízok benned, amikor azt mondod, hogy az üdvösséget kegyelemből, hit által kapjuk, és nem bármi olyanért, amit én teszek.
A családod, egy gyülekezet része akarok lenni. Az életemet felteszem arra, hogy olyanoknak segíthessek, akiknek égetően szükségük van a te szeretetedre és segítségedre. Jézus nevében imádkozom. Ámen."

*(Daily Hope by Rick Warren 2024.08.21.)

(A bibliai idézetek hivatkozási helyeit követő jelölések a szerző által választott angol bibliafordításra vonatkoznak. Ezekről a https://napiremeny.blog.hu oldal jobb oldali sávjában a „Rövidítések – Angol nyelvű bibliafordítások jelölései” pont alatt további információk találhatók.)

„De az Úr mellettem állt, és erőt adott nekem, hogy az örömhírt teljes egészében hirdethessem, hogy minden pogány hallhassa. És megmentett a biztos haláltól.” (2Timteus 4,17 NLT fordítás)

 Amikor magányos vagy, hol van Isten? Ő ott van, ahol mindig is volt - melletted. Veled van, még akkor is, ha nem érzed.

A Biblia újra és újra elmondja, hogy ha kapcsolatod van Krisztussal, akkor Isten mindig veled van. Azt mondja: „Én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig” (Máté 28:20). Ő mindig veled van. Soha nem vagy teljesen egyedül.

Évekkel ezelőtt a feleségemmel, Kayjel Hongkongba repültünk, hogy szemináriumot tartsunk néhány misszionáriusnak. A 17 órás repülőút felénél a legszörnyűbb viharban volt részünk. Hánykolódtunk és rázkódtunk. A gép dőlöngélt, és mindenki egyre idegesebb lett. Természetesen mindenki összezavarodott a körülmények miatt.

Valaki a személyzetből a hangszórón keresztül megkérdezte: „Van lelkész a gépen?”. Felemeltem a kezem. Odajöttek hozzám, és azt mondták: „Mindenki eléggé feldúlt a vihar miatt. Tudna valami lelki dolgot tenni?” Így hát megáldoztattam őket.

Nem, nem ezt tettem. De a járaton lévő embereknek hallaniuk kellett, hogy Isten velünk van. A hívők számára ez egy olyan ígéret, amelybe belekapaszkodhatunk a félelem és a magány idején. Nemcsak vigaszt nyújt, hanem lehetőséget ad arra is, hogy jobban megismerjük Őt.

A magány egy olyan időszak, amikor jobban megismerhetjük Istent. A magányosságodban szükséged van arra, hogy felismerd Isten jelenlétét.

Évekkel ezelőtt Amy Grant énekelt egy dalt a következő szöveggel: „Szeretem a magányos napokat, hozzád kergetnek”. Az ima erőteljes ellenszere a magánynak. Istennek van egy 24 órás lelki segélyvonala. Bármikor, bárhol, bármilyen helyzetben beszélhetsz vele. Ő megérti, hogy mit érzel, amikor azt mondod: „Istenem, magányos vagyok. Fáj! A szívem meghasad. Nyomorult vagyok. Üresnek érzem magam. Segíts rajtam, Istenem!” Bármikor beszélhetsz vele.

Dávid, Izrael ószövetségi királya mondja a zsoltárokban: „Hová menekülhetnék a te jelenléted elől?”. Sehová. Soha nem leszel olyan helyen, ahol Isten ne lenne. Ha rábíztad Krisztusra az életed, ő veled van a szívedben. Válaszd, hogy újra erre koncentrálsz, amikor magányosnak érzed magad. 

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Hogyan tapasztaltad meg Isten jelenlétét a múltban? Milyen hatással volt rád?
• Mit kell elhinned ahhoz, hogy az imádság változtasson a magányodon?
• Hogyan ismerkedhetnél meg jobban Istennel?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2024.08.20.)

(A bibliai idézetek hivatkozási helyeit követő jelölések a szerző által választott angol bibliafordításra vonatkoznak. Ezekről a https://napiremeny.blog.hu oldal jobb oldali sávjában a "Rövidítések - Angol nyelvű bibliafordítások jelölései" pont alatt további információk találhatók.)

„Első védekezésem alkalmával senki sem volt mellettem, mindenki elhagyott. – Ne számítson ez bűneik közé!” (2Tim 4,16)

Pált, Jézus egyik legnagyobb követőjét, Rómában bíróság elé állították, és egyetlen ember sem jelentkezett, hogy megvédje. Egyetlen egy sem!

Pál Timóteushoz írt második levelének 4. fejezetében, a 16. versében olvassuk: „Első védekezésem alkalmával senki sem volt mellettem, mindenki elhagyott. – Ne számítson ez bűneik közé!”

Teljesen egyedül volt. Senki sem lépett elő, hogy azt mondja: „Ez egy rendes ember. Nincs benne semmi kivetnivaló.”

Mégsem mondta Pál: „Ez nagyon durva mindazok után, amit ennyi éven át tettem értük!” Ehelyett azt mondta: „Ne számítson ez bűneik közé”. Más szóval, nem hagyta, hogy megkeseredjen. Mert a keserűség mindig elviselhetetlenebbé  teszi a magányt.

Ez Pál csak egyik tanítása arról, hogyan éljük át a magány időszakát. Amikor magányosnak érzed magad, akkor a legjobb, ha minél kevesebb fájdalmat okozol magadnak! Beszéld ki imádságban! Ne próbáld újra és újra lejátszani a fájdalmat a fejedben! Ha ezt teszed, akkor fájdalmad, elkeseredésed egyre csak nagyobb és nagyobb lesz, amíg el nem veszíted az ellenörzést felette.

Utasítsd el neheztelésed, különben felemészt a keserűség!

A keserűség és a magány együtt járnak, mert egybeérnek. Először magányos leszel. Aztán elkezded magad rosszul és szánalmasan érezni, utána pedig keseredettség vesz erőt rajtad. A keserűséged még magányosabbá tesz, ami még keserűbbé tesz. Hamarosan egy keményszívű, depressziós ember leszel, akihez senki sem tud közel kerülni.

Senki sem akar egy megkeseredett ember közelében lenni. Senki sem akar egy cinikus társaságában lenni. Senki sem akar olyan emberrel lenni, aki állandóan dühös.

A keserűség csak állandósítja a magányodat. Ezért, amikor a magányosság időszakán mész keresztül, takaréklángon tartsd a fájdalmat. Ne építs falat az életed köré.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez

• Mi a természetes reakciód a magányra?
• Amikor úgy érzed, újra és újra lejátszod azokat az eseményeket vagy körülményeket, amelyek a magányosságodhoz vezettek, mivel válthatnád ki, hogy ezek a gondolatok ne váljanak keserűvé?
• A mindennapokban kihez fordulhatsz, amikor magányos vagy?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2024.08.19.)

„Köpenyemet, amelyet Tróászban Karposznál hagytam, hozd el, amikor jössz; hozd el a könyveket is, de főként a pergameneket.”

(2Tim 4,13)

Mit tegyél, ha a magány időszakát éled át? A választ Pál apostol Timóteushoz írt második levelének 4. fejezetében találjuk, amikor börtönben volt és a kivégzésére várt.

Amikor a magány időszakán mész keresztül, a legtöbbet akarod kihozni az idődből.

Ez azt jelenti, hogy a legjobbat kell kihozni egy rossz helyzetből. Állj ellen a kísértésnek, hogy nem csinálsz semmit. Tegyél valamit, akármit. Próbálj meg kreatív módokon gondolkodni, hogyan használhatod ki azokat az időszakokat, amikor egyedül vagy.

Pál a börtönből írt Timóteusnak, és ezt mondta neki „Köpenyemet, amelyet Tróászban Karposznál hagytam, hozd el, amikor jössz; hozd el a könyveket is, de főként a pergameneket.” (2Tim 4,13).

Pál a magány időszakában produktív akart lenni. Bár magányos volt, nem csapott szánalmas partit. Nem panaszkodott és nem adta fel. Pál az egyik legnagyobb keresztény, aki valaha élt. Számtalan embert nyert meg Krisztusnak, és mégis teljesen egyedül volt az utolsó napjaiban. A legjobbat hozta ki a helyzetből azzal, hogy úgy döntött, kihasználja az idejét. Ez a vers feljegyzi, hogy két dolgot mondott:

1. „Hozd a köpenyemet” A római börtönök nedvesek, sötétek és hidegek voltak. Pál megtette, amit tudott, hogy gondoskodjon magáról. Amikor magányosak és depressziósak vagyunk, nem mindig vigyázunk magunkra. Sem fizikailag, sem érzelmileg. Nem sportolunk. Nem pihenünk rendesen. Nem eszünk helyesen. Az, hogy magányos vagy, még nem jelenti azt, hogy nem kellene vigyáznod magadra.
2. „Hozd a könyveimet” Pál emberközpontú ember volt. Nem szeretett egyedül lenni. Isten nem ilyennek tervezte őt. Egy római börtönben magányosan elzárva lenni pont az ellenkezője volt annak, ahol lenni akart. Mégis megtette a tőle telhető legjobbat. Olyan leveleket írt, amelyek ma az Újszövetségben szerepelnek. Talán az egyetlen módja annak, hogy Isten lelassítsa őt, az volt, hogy magánzárkába zárta. Több mint 2000 évvel később még mindig hasznát vesszük annak, ahogy Pál használta ki azt az időt, amikor magányos volt.

 Segítő kérdések beszélgetéshez, elmélkedéshez:

• Mi az a jótékony vagy hasznos dolog, amit megtehetsz, most, hogy magányos vagy, és amit másokkal együtt nehéz lenne megtenned?
• Kinek lenne a legnagyobb haszna abból, amit a magány időszakában tanultál?
• Milyen gyakorlati lépéseket tehetsz ma, hogy jobban törődj magaddal?

 *(Daily Hope by Rick Warren, 2024.08.18.)