„Minden ember legyen gyors a másokra való odafigyelésre és mások meghallgatására, lassú a megszólalásra, és lassú a haragra, mert az ember haragja miatt nem jön létre az a megigazultság, amit Isten szeretne. Ezért tehát szabaduljatok meg minden erkölcsi szennytől és a gonoszságtól, ami annyira elterjedt, és alázatosan fogadjátok el az Igét, ami belétek van ültetve, és ami meg tud menteni benneteket." (Jakab 1:19b-21, NIV fordítás)

„Csak mondd meg nekem, mit tegyek, és én megteszem, URam. Amíg csak élek, teljes szívvel engedelmeskedem neked. (Zsoltárok 119:33-34 – TLB fordítás)

Isten mosolyog, amikor teljes szívvel engedelmeskedsz neki. Ez azt jelenti, hogy bármit is kér Isten, megteszed fenntartás és habozás nélkül. Nem halogatod és nem mondod, hogy „imádkozni fogok majd ezzel kapcsolatban”, hanem megteszed késlekedés nélkül. Minden szülő tudja, hogy a későbbre halasztott engedelmesség valójában engedetlenség.

Isten nem tartozik magyarázattal, nem kell megindokolnia semmit, amit kér tőled. A megértés várhat, de az engedelmesség nem. Az azonnali engedelmesség által többet tudunk meg Istenről, mint a Bibliának egy életen át tartó fejtegetése által. Sőt, jó néhány parancsolatot sosem értünk meg addig, amíg nem engedelmeskedünk. Az engedelmesség kulcs a megértéshez.

Gyakran próbálkozunk azzal, hogy részleges engedelmességet kínálunk Istennek. Magunk akarjuk megválogatni, hogy Isten melyik parancsának akarunk engedelmeskedni. Elkészítjük a listáját azoknak a parancsolatoknak, amelyek kedvünkre valók és amelyeknek engedelmeskedünk, és azoknak, amelyeket figyelmen kívül hagyunk, mert ésszerűtlennek, nehéznek, költségesnek vagy népszerűtlennek gondoljuk. Például, eljárok a gyülekezetbe, de nem adok tizedet. Olvasom a Bibliát, de nem bocsátok meg annak, aki megbántott. Márpedig a részleges engedelmesség valójában engedetlenség.

A teljes szívből való engedelmesség az, amikor valamit örömmel és lelkesedéssel teszünk. A Biblia azt mondja, hogy „Örömmel engedelmeskedjetek az ÚRnak!” (Zsoltárok 100:2a – TLB fordítás)

Ez volt Dávid hozzáállása is: „Csak mondd meg nekem, mit tegyek, és én megteszem, Uram. Amíg csak élek, teljes szívvel engedelmeskedem neked. (Zsoltárok 119:33-34 – TLB fordítás)

Jakab, aki itt keresztényekhez szól, ezt mondja: „Azzal szerzünk örömet Istennek, amit teszünk, és nem csak azzal, amit hiszünk.” (Jakab 2:24 – CEV fordítás)

Isten Igéje világosan tanítja, hogy az üdvösséget nem tudod kiérdemelni. Egyedül kegyelemből van, nem a te erőfeszítéseid által. Isten gyermekeként azonban az engedelmességeddel örömet szerezhetsz a mennyei Atyádnak. Bármilyen engedelmességi cselekedet egyben az imádat cselekedete is.

Miért tetszik Istennek az engedelmesség? Mert ez bizonyítja, hogy valóban szereted őt. Jézus mondja, hogy „Ha szerettek engem, engedelmeskedtek a parancsolataimnak.” (János 14:15 – GNT fordítás)

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Hogyan tudod felismerni, hogy Isten az, aki mondja neked, hogy tegyél meg valamit?
• Milyen területeken mutatsz csak részleges engedelmességet Isten felé?
• Hogyan változik az engedelmességhez való hozzáállásod, ha arra gondolsz, hogy az engedelmesség az imádat cselekedete?

 *(Daily Hope by Rick Warren – 2017.01.31.)

“Amikor (József) meghallotta, hogy Júdeában Arkhelaosz uralkodik atyja, Heródes után, félt oda visszatérni. Miután figyelmeztetést kapott álmában, Galilea területére vonult vissza és egy Názáret nevű városban telepedett le.” (Máté 2:22-23a, NIV fordítás)

Sok ember úgy gondolja, hogy a hitből való engedelmesség azt jelenti, hogy az ember úgy él, hogy "üresbe teszi" az agyát és hagyja, hogy Isten irányítsa amerre csak akarja, mint valami robotot. De ez egyáltalán nem így van.

A Biblia azt mondja: “Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből” (Lukács 10:27a). Az Istennel való kapcsolatodban az elmédet is használnod kell, és azt az életet kell élned, amit Ő szán neked.

Ezt tette József, amikor Isten parancsának engedelmeskedve visszatért Izraelbe. József hallotta, hogy Júdeában Heródes fia uralkodik, így félt oda menni. “Miután figyelmeztetést kapott álmában, Galilea területére vonult vissza és egy Názáret nevű városban telepedett le.” (Máté 2:22b-23a, NIV ford.)

Názáretről a Bibliában azt a próféciát olvassuk, hogy ez az a város, amelyben Jézus fog élni. József tehát Isten akaratának középpontjában volt. És úgy került oda, hogy figyelembe vette a helyzetet, vagyis az adott politikai helyzetet, hogy Heródes fia uralkodik. Megértette, hogy a hely, ahol van, nem biztonságos, és az elméjét Isten akaratával összhangban használva a helyes döntést hozta meg.

Honnan kaphatjuk meg Isten vezetését az életünkre? Lehet, hogy nem jelennek meg angyalok előttünk, hogy útmutatást adjanak, de több száz lap van tele Isten Igéjével, amit olvashatunk. Ahhoz, hogy engedelmes életet élhessünk, meg kell tudnunk, mit mond nekünk Isten.

Jézus beszélt erről a Máté 7:24-ben: “Aki hallja a szavaimat és engedelmeskedik azoknak, az olyan, mint a bölcs ember, aki a házát sziklára építette.” (GNT fordítás)

Isten Igéje itt van számunkra, hogy segítsen megélni a Vele való kapcsolatunkat. Ez nem egy utasításokkal teli, száraz könyv, hanem Isten hozzánk írt levele, amelyben kifejezi irántunk való szeretetét. Egy Atyának a levele, amely útmutatást ad nekünk, hogy hogyan éljünk egy olyan életet, amilyet Ő akar adni nekünk.

Amikor Isten Igéjét olvasod, mondd el imaként a 119. Zsoltár 34. versét: “Adj nekem értelmet és bölcs látást, hogy azt tegyem, amit mondasz, és legyen az egész életem egy hosszú, engedelmes válasz.”  (Zsoltárok 119:34, MSG fordítás)

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Mit gondolsz, miért akarja Isten, hogy az elmédet is használd, amikor engedelmeskedsz Neki?
• Mire van szükséged ahhoz, hogy helyet adj az életedben Isten Igéje tanulmányozásának?
• Mi mutatja az életedben azt, hogy vágysz Isten bölcsességére?

 *(Daily Hope by Rick Warren, 2017.01.30.)

,,Miután Heródes meghalt, az Úr angyala megjelent Józsefnek álmában Egyiptomban, és ezt mondta: "Kelj fel, vedd a gyermeket és anyját, és menj Izrael földjére, mert azok, akik a gyermek életére törtek, meghaltak." (Máté 2:19-20, NIV fordítás) 

Biztosan nem volt könnyű Józsefnek Egyiptomba menni a családjával, de képeld csak el, milyen félelmetes lehetett engedelmeskednie Isten parancsának, hogy térjen vissza Izraelbe. Ez olyan volt, mint visszamenni az oroszlán szájába. Elindult Máriával és Jézussal oda, ahol fia élete veszélyben volt. De mivel József bízott Istenben és abban, amit mondott, vállalta a kockázatot és elment, mert tudta, az a legjobb hely számukra.

A Biblia ezt mondja: ,,Még akkor is, amikor félek, benned bízom!” (Zsolt. 56,3 CEV ford.) Figyeljük meg, hogy az igeversben az áll, hogy ,,még akkor is, amikor félek’’, és nem az, hogy ,,még akkor is, ha félek”. Talán félelem nélküli életet szeretnénk ezen a világon, de ez csak a Mennyben valósul majd meg. Ebben az életben mindannyian szembenézünk különböző félelmekkel.

Vannak nagyobb és vannak kisebb félelmeink. Félünk a jövőtől, hogy mi fog történni a munkánkkal vagy a családunkkal, de kisebb dolgoktól is félünk, például hogy vajon megfelelően beszéltünk-e valakivel, hogy jól sikerült-e egy előadásunk, vagy akár egy telefonhívástól.

Minden egyes ilyen helyzetben döntést kell hoznod: engeded, hogy a félelem uraljon, vagy hiszel és vállalod kockázatot, mert tudod, van egy Istened, aki szeret téged.

A hittel vállalt kockázat jelentheti azt, hogy olyan helyre mész, ahol azelőtt sosem voltál, vagy megbocsátasz egy olyan személynek, akinek azt hitted, nem fogsz tudni megbocsátani. Jelentheti esetleg azt is, hogy felmondasz a munkahelyeden.  Hittel vállalt kockázat lehet az is, hogy imádkozol valamiért vagy valakiért, vagy hogy egy adott helyzetben úgy döntesz, bízol Istenben és Őrá bízol egy olyan kapcsolatot vagy helyzetet, amit eddig te tartottál kézben.

Milyen (Jézuséhoz hasonló) kockázattal kapcsolatban mondja neked Isten, hogy vállald hitből?

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Mi az a kockázat most az életedben, amit halogatsz, és hitre lenne szükséged, hogy vállalni tudd? 
• Mit szeretne Isten, hogy mivel helyettesítsd a félelmed?
• Mit tanultál meg Istenről, amikor korábban kockázatot vállaltál? Hogyan bátorít ez most téged?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2017.01.29.)

„Miután (a bölcsek) eltávoztak, íme, az Úr angyala megjelent Józsefnek álmában, és így szólt: „Kelj fel, vedd a gyermeket és anyját, menekülj Egyiptomba, és maradj ott, amíg nem szólok neked, mert Heródes halálra fogja kerestetni a gyermeket.” Ő pedig felkelt, vette a gyermeket és anyját még éjnek idején, és elment Egyiptomba. Ott volt Heródes haláláig.” (Máté 2:13-15a, NIV fordítás).

A mai üzenet szerzője Tom Holladay, aki a Saddleback Gyülekezetben tanít.

Józsefnek és Máriának sok dolgot el kellett engedniük a hitből tett utazásuk miatt. Mindent, amit ismertek maguk mögött hagytak, amikor Egyiptom felé haladtak. És egy bizonyos értelemben, a kényelmük volt az, amit a legmélyebb szinten áldoztak fel.

Istenben bízni és az Ő tervét követi gyakran kényelmetlen, mivel rossz dolgok tesznek minket kényelmessé. Kényelmessé válunk a saját kis szokásainkkal és rituáléinkkal, azokkal a dolgokkal, melyek megrekesztenek minket ahelyett, hogy elvezessenek oda, ahova Isten szeretné, hogy növekedjünk.

Ha Istenre bízod az egészséged, valószínűleg azt fogja jelenteni, hogy le kell mondanod néhány kedvenc ételedről. Ha Istenre bízod a pénzügyeidet, valószínűleg azt fogja jelenteni, hogy csökkentened kell a kiadásaidat.

Kényelmetlen felhagyni egy szokással. Kényelmetlen szembenézni a félelemmel. Kényelmetlen olyan helyre menni, ahol még sosem jártál korábban vagy megbocsátani valakinek, aki megbántott. De a növekedés és a változás mindig akkor válik valóra, ha azokat a kényelmetlen dolgokat megteszed, és ez jó.

Ha nem hozzuk meg azokat a döntéseket, továbbra is olyan dolgokhoz fogunk ragaszkodni, amelyek kényelmessé tesznek minket és a végén hátat fordítunk Istennek, aki a kényelem és a nyugalom forrása.

A Biblia azt mondja, hogy „Áldott az Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja, az irgalom Atyja és minden vigasztalás Istene.” (2Kor 1:3, NIV fordítás).

Felszólítalak arra, mint eddig még soha, hogy ismerd fel azt, hogy Isten a nyugalom és vigasztalás Istene. És azokban a pillanatokban, amikor visszafordulnál ahhoz a régi szokáshoz, régi gondolkodásmódhoz, amely letérít az útról, fordulj Istenhez és mondd „Istenem, adj nekem vigasztalást, adj nekem nyugalmat!”

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Hogyan mutathatnád Istennek, hogy sokkal jobban szeretnél növekedni, mint kényelemben lenni?
• Milyen szokások akadályoznak meg abban, hogy engedelmes legyél Istenhez?
• Hogyan érzékelted azt, hogy Isten munkálkodott benned, amikor engedelmesen megtettél valamit, ami eleinte kényelmetlen volt?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2017.01.28.)