„Mindazok pedig, akik hittek, együtt voltak, és mindenük közös volt. Vagyonukat és javaikat eladták, szétosztották mindenkinek: ahogyan éppen szükség volt rá.” Apostolok cselekedetei 2:44-45. Új Fordítás

Senki sem volt olyan önfeláldozó, mint a korai egyház tagjai. Az Apostolok cselekedetei 2:44-45-ben ezt olvashatjuk a Bibliában: „Mindazok pedig, akik hittek, együtt voltak, és mindenük közös volt. Vagyonukat és javaikat eladták, szétosztották mindenkinek: ahogyan éppen szükség volt rá.” Ezek a korai keresztények nem csak pénzt adományoztak. Nagylelkűen bántak mindenükkel, amilyük csak volt. Azt is mondhatnánk, hogy radikálisan nagylelkűek voltak.

Mi történne a gyülekezeteinkben és gyülekezeteink által, ha mi is ugyanilyen radikálisan nagylelkűek lennénk? A Biblia szerint örzői és kezelői vagyunk mindazon javaknak, amelyekkel Isten ajándékozott meg bennünket. Felelősek vagyunk azért, hogy forrásainkat olyan módon használjuk fel, amely hatással van a mennyei Királyság építésére is.

Isten az erőforrásait nem csak a saját élvezeteidre szánja, hanem arra is, hogy formáld velük a körülötted lévő világot. A Teremtő soha nem azért áld meg bennünket, hogy céltalanul őrizgessük az Ég ajándékait. Ő azert adja áldását ránk, hogy mi is áldássá lehessünk mások számára.

Ez egy reményteli, bátorító igazság, amelyre emlékezhetünk karácsonykor is. Keressük meg a módját, hogyan lehetünk radikálisan nagylelkűek, és tegyük ezt az időszakot emlékezetessé valaki számára, akit Isten helyezett az életünkbe.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

Hogyan változna meg az életed, ha elkezdenél radikálisan nagylelkű lenni?

Ha harcolsz magadban a nagylelkűség ellen, mi akadályoz meg abban, hogy ilyenné válj?

Mi az első lépés amit megtehetsz, hogy áldássá legyél mások számára?

* (Daily Hope by Rick Warren - 19/12/2017)

,,Úgy gyertek hozzá, mint élő kövek, mint lelki ház, ami szent papsággá épül.” (1Péter 2:5a, GW fordítás)

Isten azt mondja, hogy pap vagy, ami a hátteredtől függően lehet ijesztő vagy megdöbbentő számodra. Péter azt mondja, hogy minden hívő számára elérhető az a két előny, ami ezzel jár.

Az Ótestamentumban a papok két dolgot tettek:

1. Volt joguk, kiváltságuk és felelősségük, hogy közvetlenül Istenhez menjenek. Imádkozhattak Istenhez,  beszélgethettek vele, dicsőíthették és közösségben lehettek vele. Mindenki más csak egy papon keresztül tudta ezt megtenni.
2. Megvolt a kiváltásuk és felelősségük, hogy Istent képviseljék az emberek előtt, és hogy szolgáljanak az emberek felé.

Ez a két dolog igaz rád is miután hívővé leszel.

Most már tudsz közvetlenül Istenhez menni. Nem kell senkin keresztül imádkoznod. Nem kell senkin keresztül megvallani a bűneidet. Nem kell senki máson keresztül kialakítani az Istennel való kapcsolatodat. Olvasd a Bibliát, beszélj az Úrral, és légy vele közösségben közvetlenül.

A Biblia azt mondja, hogy amikor Jézus meghalt a kereszten, volt egy kárpit a templomban, ami elválasztotta a Szentek Szentjét, ahol Isten Szelleme volt, attól a helytől, ahol az emberek voltak. Csak a papok mehettek be a kárpit mögé, ők is csak évente egyszer. Amikor Jézus meghalt a kereszten, Isten kettészakította ezt a (több mint 2 méter hosszú) kárpitot a tetejétől az aljáig, azt szimbolizálva, hogy már nincs korlát közte és köztünk.

És ajándékot is kaptál, hogy szolgálj más embereket. Minden keresztény szolgál. Ha nem lelkipásztor, akkor is szolgál. Bármikor, amikor használod az ajándékaidat, hogy más embereket segíts, szolgálsz.

,,Ő az, aki megmentett minket és kiválasztott az ő szent munkájához, nem azért, mert megérdemeltük, hanem mert ez volt a terve jóval a világ kezdete előtt.” (2 Timóteus 1:9a, TLB fordítás) Miért mentett meg téged Isten? Azért, hogy tudd szolgálni őt. Ha valaki keresztény, de nem szolgál, az egy ellentmondás.

Honnan tudhatod meg, hogy mi a szolgálatod? Nézd meg a talentumaidat, ajándékaidat és a képességeidet. Amikor használod az ajándékaidat, hogy segíts más embereken, azt szolgálatnak hívják. Semmi különleges vagy ijesztő nincs benne. Egyszerűen csak segítesz másoknak. Lehetsz pap, ha egy értékesítési irodában dolgozol? Igen, lehetsz. Lehetsz pap könyvelőként? Persze. És teherautó-sofőrként is? Igen, úgy is.

Minden alkalommal, amikor Isten nevében segítesz másokon, szolgálatot végzel.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Hogyan használod az ajándékaidat és képességeidet, hogy szolgáld Istent és másokat?
• Hogyan változna meg az életed, ha elkezdenéd úgy látni a munkádat, a környezetedet és a kapcsolataidat, hogy ezek mind lehetőségek a szolgálatra?
• Hogyan használod ki azt a lehetőséget, hogy pap vagy? Teljes mértékben kihasználod azt a kiváltságot, hogy közvetlen bejárásod van Istenhez?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2017.12.16.)

„Meg vagyok győződve, hogy soha semmi nem választhat el minket az ő szeretetétől. Sem halál, sem élet, sem angyalok, és maga a pokol minden ereje sem tarthatja távol Isten szeretetét. Mai félelmeink, a holnap miatti aggodalmaink, akár az, hogy hol vagyunk – magasan az ég felett, vagy az óceán legmélyén -, soha semmi nem lesz képes elválasztani minket Isten szeretetétől, amely bizonyságot nyert a mi Urunk Jézus Krisztus által, amikor meghalt értünk” (Róma 8:38-39, TLB-fordítás).

Nem számít, milyen sanyarú sors köszönt rád, egyetlen fontos igazság felől nyugodt lehetsz: Isten szeretete nem múlik el irántad.

Akár gondtalan, akár mostoha időket élsz, Isten szeretete soha nem ér véget – erre bizton számíthatsz.

Legyen ez az alapigazság az életed egyik legfontosabb örömforrása!

A Biblia így fogalmaz a Róma 8:38-39-ben: „Meg vagyok győződve, hogy soha semmi nem választhat el minket az ő szeretetétől. Sem halál, sem élet, sem angyalok, és maga a pokol minden ereje sem tarthatja távol Isten szeretetét. Mai félelmeink, a holnap miatti aggodalmaink, akár az, hogy hol vagyunk – magasan az ég felett, vagy az óceán legmélyén -, soha semmi nem lesz képes elválasztani minket Isten szeretetétől, amely bizonyságot nyert a mi Urunk Jézus Krisztus által, amikor meghalt értünk” (TLB-fordítás).

Ez ám a jó hír! Amikor kezed Isten kezébe helyezed, ő megragadja azt, és nem ereszti el. Isten a maga teljes valójával kitart melletted.

Amikor a gyermekeim kicsik voltak, kirándulást tettünk a Grand Canyonhoz. Amikor a hegytető pereméhez értünk, megragadtam a két legkisebb gyermekem, Josh and Matthew kezét. Természetesen közelebb akartak merészkedni a szakadék széléhez, mint amennyire én biztonságosnak láttam volna. Megpróbáltak rángatni és kibontakozni a szorításomból, de nem engedtem. Az édesapjuk voltam, és szerettem őket.

A te életedben is lesznek olyan időszakok, amikor el szeretnéd engedni Isten kezét. Fel akarod majd adni a Krisztus iránti elkötelezettségedet, amikor rosszra fordulnak a dolgok.  

Isten azonban nem enged el téged – soha sem. Ha egyszer beletetted a kezed az övébe, annak ott is kell maradnia.

Ha üdvösségedet az érte végzett cselekedetekkel tudnád kiérdemelni, abban a pillanatban elveszíthetnéd, amikor felhagysz ezekkel az erőfeszítésekkel. Ezzel szemben te nem úgy érdemelted ki az Istennel való kapcsolatodat, hanem ingyenes ajándékként kaptad. Ha egyszer odaadták, már nem vehető vissza. 

Ez pedig egy minden képzeletet felülmúló örömforrás a hívő számára.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Miért tölthet el valakit örömmel az az alapigazság, hogy Isten szeretete soha nem ér véget?
• Miért annyira nehéz megbízni Isten végtelen szeretetében?
• Milyen aggodalmat vagy félelmet szükséges Isten gondjaira bíznod az irántad való határtalan szeretetének fényében?

*Daily Hope by Rick Warren (2017.12.09)

„Isten remekművei vagyunk. Ő újjáteremtett minket Jézus Krisztusban, hogy elvégezhessük mindazon jó dolgokat, melyeket már régről eltervezett számunkra.” (Efézus 2:10, NLT fordítás).

Azért vagy értékes, amit Isten mond rólad, nem azért, amit a többi ember.

Sok ember van híján az önbecsülésnek. Nincsenek jóban önmagukkal, ezért folyton próbálják magukat jobb színben feltüntetni a ruházkodásukkal, a kocsijukkal és a beszédkultúrájukkal. Örökösen azért küszködnek, hogy jobban érezzék magukat a bőrükben, mert valójában nem fogadják el önmagukat – ami egyet jelent az Istennel való szembeszegüléssel.

Ha Isten azt akarná, hogy valaki más légy, akkor nem léteznél. De Isten téged akart! Azért teremtett, hogy te te legyél. Mi hívőként tudjuk, hogy a valódi önbecsülés három tényből táplálkozik:

1. Isten teremtett.
2. Jézus meghalt érted.
3. Isten Lelke él benned.

A Biblia így fogalmaz: „Isten remekművei vagyunk. Ő újjáteremtett minket Jézus Krisztusban, hogy elvégezhessük mindazon jó dolgokat, melyeket már régről eltervezett számunkra.” (Efézus 2:10, NLT fordítás). Az Újszövetséget eredetileg görögül írták. A „remekmű” kifejezés görög megfelelője a „poema” szó. Ebből a szóból származtatjuk a „költemény” (poéma) szavunkat. „Te az én költeményem vagy. Az én remekművem. Nem akarom, hogy valaki mást utánozz. Ajándékokat helyeztem el benned – szívet, adottságokat, egyéniséget és jártasságokat -, és azt akarom, hogy használd őket.” Értékes vagy annak okán, amit Isten mond rólad, és tett érted.

Nemcsak akarva vagy, hanem szükség is van rád! A Biblia így ír az 1Korinthus 12:4-6-ban: „Különböző lelki ajándékok léteznek, de ugyanaz a Lélek adományozza őket. Különféle módjai vannak a szolgálatnak, és mégis ugyanazt az Urat szolgálják. Különböző munkaterületek léteznek, ám ugyanaz az Isten munkál ki minden ajándékot minden emberben.” (GW fordítás).

Szükség van rád. Szükség van rád a gyülekezetedben. Szükség van rád a lakóközösségedben. Szükség van rád ezen a világon. Ha nem lenne rád szükség, Isten nem teremtett volna meg. Azért hozott ide, hogy „adakozzon” az életeddel. Minden emberre szükség van.

Isten családjában nem léteznek kisemberek. Minden tagnak fontos szerepe van. Tudod, hogy a házamban melyik a legfontosabb fényforrás? Nem a hatalmas csillár az étkezőben, hanem a picinyke kis zseblámpa, amit felkapcsolok, hogy amikor az éjszaka közepén felkelek, és kimegyek a fürdőbe, ne üssem be a lábujjamat.

Minden szerepkör fontos. Te is fontos vagy. Értékes vagy, mert Isten ezt kijelentette, és mert oly hatalmas árat fizetett az életedért, amikor elküldte Fiát, Jézust, hogy meghaljon érted a kereszten.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Mi a te feladatköröd a gyülekezetedben és a környezetedben, illetve mi a világban betöltött szereped? Hogyan látod el feladataid?
• Mikor vagy hajlamos arra összpontosítani, hogy mit mondanak rólad más emberek, ahelyett, hogy Isten kijelentését tartanád szem előtt?  
• Hogyan növekedett önbecsülésed, ahogy közelebb húzódtál Jézushoz?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2017.08.26)

„Nagy nyereség az istenfélelem megelégedéssel; hiszen semmit sem hoztunk ebbe a világba, így nem is vihetünk el semmit sem abból” (Timóteushoz írt levél 6:6-7 NRSV fordítás).

Isten sokkal inkább a jellemed formálásával foglalkozik, mintsem a kényelmeddel. Nem fog javakkal ellátni, amíg először meg nem tanultál elégedettnek lenni.

A megelégedés nem az ambíció hiánya vagy a célok hiánya. A megelégedés azt jelenti, hogy a boldogságod nem a körülményeid milyenségétől függ.

Hogyan némíthatod el az elégedetlenség kísértését? A kísértés okát, az összehasonlítást kell megszüntetned. Manapság mindent mindennel összehasonlítunk – a szomszéd füvét, autóját, férjét, feleségét, ruháit, gyermekeink iskolai tanulmányait (még „Az én gyerekem a hónap tanulója” matricát is felragasztjuk az autónk lökhárítójára).

Amikor elkezded magad valamihez képest szemlélni, az elégedetlenséget fog szülni. Meg kell tanulnod, hogyan vethetsz véget annak, hogy magad másokhoz hasonlítod.

Pál a Filippibeliek 4:12a-ban azt mondja, „Tudom, milyen nélkülözni és tudom, milyen bővölködni. Megtanultam elégedett lenni minden helyzetben” (NIV fordítás). A megelégedés nem természetesen fakad belülről; ez olyan dolog, amit meg kell tanulnunk. Ha ekképpen cselekszünk, Isten megígérte, hogy gondoskodni fog anyagi szükségleteinkről.

A Biblia azt mondja, „Nagy nyereség az istenfélelem megelégedéssel; hiszen semmit sem hoztunk ebbe a világba, így nem is vihetünk el semmit sem abból” (Timóteushoz írt levél 6:6-7 NRSV fordítás).

A legnagyobb titkok egyike, megtanulni elégedettnek lenni és belátni, hogy valójában semmi sincs a tulajdonodban. Mindent kölcsönbe kapsz az itt töltött kb 80 évre! Semmit nem hoztál magaddal világrajöveteledkor és semmit sem fogsz magaddal vinni, amikor távozol. A javak csupán rendelkezésedre vannak bocsátva, amíg itt a földön élsz. A Biblia ezt sáfárkodásnak hívja. Te vagy a használója, sáfárja annak, amivel Isten megajándékoz, amíg itt élsz, de igazából nem a te tulajdonodban van. Amikor megérted, hogy te csak a sáfárja vagy az Istentől kapott áldásoknak és ezeket bizalommal a tenyeredben tartod, nem pedig marokra szorítva, nem fogsz körömszakadtáig kapaszkodni beléjük, amikor úgy tűnik, elveszítheted őket.

Tehát mi történik, ha mégis elveszítjük javainkat? Ahogyan Isten el tud zárni egy csapot, úgy könnyedén ki tud nyitni egy másikat. Tanulj meg elégedettnek lenni, mert a téged körülvevő dolgok nem tartanak sokáig. Isten sokkal inkább a jellemed formálásával foglalkozik, mintsem a kényelmeddel.

 * (Daily Hope by Rick Warren, 2017.08.16.)