„Ne féljetek, és ne is riadjatok meg ettől a nagy sokaságtól! Ezt a csatát nem nektek kell megvívnotok, hanem Istennek” (2Krón 20,15 NIV fordítás).

Bármelyik vízi-életmentő megmondhatja: nem menthetsz meg senkit addig, amíg saját maga próbálja kimenteni önmagát. Ha mégis megpróbálnád, téged is lehúz a mélybe. Meg kell várnod, amíg végleg feladja. Azután már könnyen megmenthető. Csak átkarolod, és kiúszol vele a partra.

Ugyanez vonatkozik az Istennel való kapcsolatunkra is. Ha egyedül próbálunk szembe nézni életünk nagy  problémáival, akkor elsüllyedünk. Isten ehelyett azt akarja, hogy hagyjuk abba az egyedül harcolást, és bízzunk abban, hogy ő segít elvégezni a feladatot.

Isten Izrael hadseregét tanította erre a leckére: három olyan ellenséges haderő készült harcolni velük, akik jelentős túlerőben voltak. De Josáfát király az aggódás helyett, Isten dicsőítésére buzdította seregét, bizalommal arra, hogy Isten megmenti őket.

Így imádkozott: „Nem tudjuk, mit kellene tennünk – csak könyörgünk a segítségedért” (2Krón 20,12 CEV fordítás).

Akkor Isten azt mondta nekik: „Ne féljetek, és ne is riadjatok meg ettől a nagy sokaságtól! Ezt a csatát nem nektek kell megvívnotok, hanem az Istennek” (2Krón 20,15 NIV fordítás).

Isten ugyanezt akarja tőled: azt akarja, hogy fejezd be a küzdelmeket, és hagyd, hogy ő harcoljon érted.

A történet tovább folytatódik A krónikák második könyvében: „Nem nektek kell harcolnotok. Csak vonuljatok fel; álljatok szilárdan, és nézzétek, hogyan szabadít meg az ÚR. [...] Ne féljetek; és ne is rettegjetek! Holnap menjetek, és nézzetek szembe velük, és az ÚR veletek lesz” (2Krón 20,17 NIV fordítás).

Nem különösek ezek a parancsok? Isten azt mondja Izrael hadseregének, hogy vonuljanak fel a csatatérre, de ne harcoljanak.

Bármivel is kell szembesülnöd ma, Isten ugyanezt kéri tőled is. Arra kér, hogy maradj meg erősen, csendben bízva benne. Azt kéri, hogy ne félj, és ne is rettegj.

Ha elfutsz az ellenségeidtől – a problémáidtól –, akkor soha nem fognak a dolgok jobbra fordulni. Isten azt akarja, hogy nézz szembe az ellenségeiddel bízva abban, hogy ő megszabadít tőlük.

Bármiért is harcolsz ma, bízz Istenben, hogy megnyeri a csatát neked!

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Milyen csatát próbálsz egyedül megvívni? Szerinted mi fog történni, ha abbahagyod a harcot, és Istenre bízod annak megvívását?
• Miért bízhatsz Istenben, hogy harcol érted? Mit tett már eddig is érted?
• Hogyan néz ki a csendes bizalom? Mire kellene emlékezned, amikor félsz vagy rettegsz?

 *(Daily Hope by Rick Warren, 2020.03.14.)

„Ne aggódj semmiért sem, inkább imádkozz mindenért!” (Fil 4,6 NLT fordítás).

Volt már olyan napod, amikor valahogyan semmi sem akart összejönni? Amikor, azt érzed, hogy minden ellened fordul, túlterhelt vagy, és azon gondolkodsz, hogy nem kellene törődni semmivel, csak visszafeküdni az ágyba?

Amikor ilyen napod van – vagy akár ilyen az egész éved –, két választásod marad: aggódhatsz vagy dicsőíthetsz.

Mindkettőt megteheted. Ha aggódsz, akkor nem fogsz dicsőíteni. Ha dicsőítesz, akkor nem fogsz aggódni.

Pál levele a filippiekhez 4. fejezetének 6. versében azt olvassuk: „Ne aggódj semmiért sem, inkább imádkozz mindenért! Mondd el Istennek, hogy mire van szükséged, és mondj köszönetet mindenért, amit érted tett!” (NLT fordítás).

Az aggodalom ellenszere az imádkozás: dicsőítsd, imádd, dicsérd Istent, és kérd tőle, amire szükséged van!

Sok ember, amikor azt hallja, hogy „dicsőítés”, a éneklésre gondol. De a zene csak a dicsőítés egyik módja. A dicsőítés igazából egy mindent magában foglaló életstílus. Életed minden területe lehet Isten dicsőítése.

A következő néhány napban azt fogjuk megvizsgálni, hogy mit jelent dicsőíteni. Be fogom mutatni neked egyik kedvenc bibliai részemet, A krónikák második könyvét az Ószövetségből.

Három ellenséges nemzet – a moábiták, az ammoniták és az emoriak – összefogtak Josafát király ellen. Jelentették a királynak, hogy az ellenség úton van Izráel ellen.

Az esélyek: három nemzet egy ellen. Azonban Josafát király ahelyett, hogy aggódott volna, úgy döntött, hogy dicsőítéssel kéri Isten segítségét: „Josafát megijedt, és elhatározta, hogy megkérdezi Istent, mit tegyen” (2Krón 20,3 NCV fordítás).

Az első reakciója a ijedtség volt, és – a tényeket megvizsgálva – félelme nem volt alaptalan.

A király hagyhatta volna, hogy ijedtsége megfélemlítse és rávegye a megadásra. Ehelyett Josafát saját félelmét motiválásra használta, arra, hogy imádkozásában dicsőítse az URat.

És mindezt nem egyedül tette. Összegyűjtötte a többieket is, hogy vele együtt imádkozzanak: „Összegyülekeztek a júdaiak, hogy segítséget kérjenek az ÚRtól. Júda összes városából is eljöttek, hogy az ÚR segítségét kérjék” (2 Krón 20,4).

Talán veled sohasem fordult elő, hogy három nemzet támadt ellened. Bizonyára azonban vannak olyan napok életedben, amikor a dolgok nem a javadra haladnak. És lesznek is ilyenek.

Amikor a aggasztó napok jönnek, válaszd azt, hogy Istent dicsőíted azzal, hogy a segítségét kéred. Ő mindig meghallgat, és válaszol.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Mikor választottad az aggodalmat a dicsőítés helyett? Mi volt az eredmény?
• Mikor választottad a dicsőítést az aggodalom helyett? Milyen különbséget éreztél?
• Ahelyett, hogy aggódnál, mi az, amiben ma kérheted Isten segítségét?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2020.03.11.)

„Soha nem válik fáradttá vagy elcsigázottá [...] Megerősíti azokat, akik gyengék és fáradtak [...] Akik bíznak az ÚRban, hogy segít, azoknak az ereje megújul” (Ézs 40,28–31 GNT fordítás).

Az élet legnehezebb szakaszai kimerítenek és kiürítenek téged. Mikor az életed fedele beomlik, akkor lehet, hogy kétségbeesetten nézel fel és mondod: „Most mi lesz? Mi következik? Nem tudok még egy újabb dolgot elviselni.”

Pál második levele a korithusiakhoz 1. fejezétenek 8. versében hasonló gondolatokról ír: „Igazán összetörtek és túlterheltek voltunk, és féltünk, hogy soha nem fogjuk túlélni” (TLB fordítás).

Úgy hangzik, mintha Pál már kezdte volna feladni a dolgokat. De nézzük mi történik utána: „Úgy éreztük, hogy halálra vagyunk ítélve, és láttuk, mennyire erőtlenek vagyunk ahhoz, hogy segítsünk magunkon. De ez jó volt, mert akkor mindent Isten kezébe tettünk. Ő az egyetlen, aki meg tud menteni minket, mert még a halottat is fel tudja támasztani. És ő valóban segített nekünk, és megmentett minket a rettenetes haláltól. Igen, és mi várjuk tőle, hogy ezt újra és újra megtegye” (2Kor 1,9–10 TLB fordítás).

Pál tudta, hogy mivel Isten képes feltámasztani a halottat, akkor biztosan rajta is tud segíteni. Ez igaz a te számodra is. Ugyan az az erő, amely feltámasztotta Jézust, a rendelkezésedre áll.

Jézus feltámadása azt jelenti, hogy semmilyen helyzet nem reménytelen, és nem létezik túl bonyolult probléma. Ha Isten képes volt feltámasztani egy halott embert, ő fel tudja éleszteni az egészséged vagy egy halott házasságot. Ő új életet adhat a karrieredbe.

Hogyan kaphatod meg ezt a fajta erőt? Részesülsz benne, amikor Isten betölti életedet a Szent Szellemmel.

Azt mondja a Biblia: „Mert a Szellem, amit Isten adott nekünk, nem tesz minket bátortalanná, helyette az ő Szelleme betölt minket erővel, szeretettel és önuralommal” (2Tim 1,7 GNT fordítás).

Mikor Isten Szelleme betölti az életedet, igazi önuralmat lesz életedben először. Nem fognak többé a körülményeid irányítani. Krisztussal mint Mestereddel, a helyzeted mestere lehetsz. Nem kell többé a saját erődre támaszkodnod, hogy együtt tartsd életed pilléreit. Isten erejétől függesz.

„Soha nem válik fáradttá vagy elcsigázottá [...] Megerősíti azokat, akik gyengék és fáradtak [...] Akik bíznak az ÚRban, hogy segít, azoknak az ereje megújul” (Ézs 40,28–31 GNT fordítás).

Isten hűséges. Nem számít mivel nézel szembe, ő keresztül fog vinni rajta.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Milyen nehéz dolog fenyeget ma az életedben, hogy elborít? Mi lenne ha Isten erejére támaszkodnál ebben a helyzetben?
• Az életed mely területein szükséges Istent kérned, hogy újra élessze azokat?
• Hogyan érzel a Szent Szellemmel kapcsolatban? Őreá támaszkodsz, hogy megkapd azt az erőt, amire szükséged van, hogy szembenézz a próbáiddal?

(Daily Hope by Rick Warren, 2020.03.10.)

„Ezért tehát nem csüggedünk... Mert a mi pillanatnyi könnyű szenvedésünk minden mértéket meghaladó nagy, örök dicsőséget szerez nekünk” (2Kor 4,16–17).

„Miért pont én?”

Ha még sosem tetted fel ezt a kérdést, akkor csak várj! Amikor az élet valóban nehézzé válik, akkor a legtöbb ember előbb vagy utóbb meg fogja kérdezni: „Miért pont én?”

A sötét napokon ez a rossz kérdés. Helyette próbáld meg ezt kérdezni: „Istenem, mi a célod ezzel?”

A Biblia ezt mondja Péter első levele 1. fejezetének 6–7. versében: „Ideiglenesen mindenféle próbák és kísértések zaklatnak titeket. Ez nem véletlen. Ez azért történik, hogy bizonyítsa a hiteteket, amely végtelenül értékesebb, mint az arany” (Phillips fordítás).

Semmi sem érkezik az életedbe véletlenül. Isten nem okozója a rossznak, viszont mindenből ki tudja hozni a legjobbat, még a rosszból is. A próbák megmutatják a jellemed, az érettséged, a bizakodásod, az értékeidet és a hited. 

A Biblia egyik fő alakja Pál apostol. Egész életét arra szánta, hogy Istent szolgálja. Pál élete viszont sok szempontból rosszabb volt, mint ahogy azt el tudod képzelni. Megkövezték, hajótörést szenvedett, otthagyták meghalni, bebörtönözték, megverték és kirabolták.

Ő viszont sosem keseredett el. Ahelyett, hogy azt kérdezte volna: „Miért pont én?”, Isten célját kereste és bízott benne. Megtanult bízni Istenben a gondok idején még akkor is, ha nem értette az Úr szándékát.

Mi a titka ennek a kitartásnak? „Ez az oka annak, hogy soha nem esünk össze... Ezek a kis bajok – amelyek valóban annyira ideiglenesek – állandó, dicsőséges és szilárd jutalmat nyernek számunkra a fájdalmunk teljes arányából” (2Kor 4,16–17 Phillips fordítás).

Reménykedhetsz, mert Istennek olyan célja és még jutalma is van számodra, mely túlszárnyalja fájdalmad.

Mikor Jézus meghalt a kereszten, akkor követői azt hitték, hogy halála értelmetlen tragédia volt, egy teljes hiba. Amit viszont nem láthattak, az az, hogy Isten még a trónján van, és egy nagyobb tervet hajtott végre.

Jézus a feltámadása után megjelent a tanítványoknak, és ezt mondta: „Békesség legyen veletek! Ahogyan az Atya elküldött engem, én elküldelek titeket” (Jn 20,21 NIV fordítás).

Pillanatokkal korábban nem látták szenvedésük értelmét. De most itt volt Jézus, elmondta nekik, hogy Isten új feladatot adott nekik, mely egy nagyobb terv része.

Isten céljai mindig nagyobbak az életedben, mint a problémáid. Bízz benne! Szereti a keresztre feszítéseket feltámadásokká változtatni. Reménytelen területekre specializálódott.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Milyen körülmények között kérdezted már, hogy „Miért pont én?”
• Mikor tapasztaltad, hogy Isten a nehéz helyzetekből is ki tud hozni valami jót?
• Életed mely részében kellene ezt kérdezned: „Istenem, mi a célod?”

(Daily Hope by Rick Warren, 2020.03.09.)

„Mert Isten nem a félelem lelkét adta nekünk, hanem az erőét, a szeretetét és a józan elméét” (2Tim 1,7 NKJV fordítás).

Amikor az emberek nem akarnak a halálról beszélni, az általában azért van, mert félnek tőle, hiszen nem tudják, hogy mi van a halál után. Ez a félelem pedig abból fakad, hogy nem biztosak az Istennel való kapcsolatukban.
A halál azonban elkerülhetetlen. Biztosan bekövetkezik, és van, hogy váratlanul jön. A halál a nagy egyensúlyteremtő. A Biblia azt mondja nekünk: „és ahogy el van rendelve, hogy az ember meghaljon, utána pedig az ítélet következzen” (Zsid 9,27 KJV fordítás).

Nem tűnik bolondságnak, hogy úgy éld az életed, hogy nem készülsz fel valamire, amiről tudod, hogy úgyis be fog következni? Az élet sokkal élvezhetőbbé válik, amikor biztos vagy benne, mi fog veled történni a halál után.

Isten nem akarja, hogy félj a haláltól. Meg akar szabadítani a félelemtől. Hogyan? Úgy, hogy engedi, hogy annyira megismerd őt, hogy amikor meghalsz, az olyan legyen, mintha csak sebességet váltanál. Lediplomázol és hazaérsz. Amikor tisztában vagy vele, hogy mi történik majd a halálod után, az felszabadító érzés az életedre vonatkozóan.

A Biblia azt mondja: „Mert Isten nem a félelem lelkét adta nekünk, hanem az erőét, a szeretetét és a józan elméét” (2Tim 1,7 NKJV fordítás).

Mi az, ami téged fogságban tart? Bármi legyen is az, nem kell belenyugodnod. Isten elküldte Jézus Krisztust a földre, hogy meghaljon a bűneidért, és hogy egy jobb életet adjon neked. Ez az igazi szabadság. Ez a Jó Hír.

Én arra biztatlak, hogy fogadd be Jézust az életedbe, ne azért, mert ma este meghalhatsz, hanem mert holnap élned kell. Azzal, amit Jézus a kereszten tett, teljes szabadságot ajánl számodra.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Hogy érzel a halállal kapcsolatban?
• Találkoztál már olyannal, aki nem félt a haláltól? Hol találta meg az az ember a békéjét?
• Miben lenne másabb az életed, ha valójában a Jézus által ajánlott szabadságban élnél?

( *Daily Hope by Rick Warren, 2020.03.07.)