Mindennek megvan a maga ideje, és kijelölt ideje van minden dolognak az ég alatt... Ideje van a sírásnak, ideje a nevetésnek. Ideje van a gyásznak, ideje a táncnak. (Préd 3,1.4 NIV fordítás)

Az élet kemény. Egyetértesz? Ádám bűne óta a világ megtört, semmi sem működik tökéletesen. A tested nem működik tökéletesen, az időjárás sem tökéletes, ahogy a gazdaság, vagy a kapcsolatok sem. Az élet tele van veszteségekkel.

Meg kell értened néhány igazságot, hogy jobban ráláss az elkerülhetetlen veszteségekre, amik az életben érnek, és felülemelkedhess rajtuk.

Először is, Isten nem várja el, hogy mindig boldog legyél.

Van egy mítosz, miszerint a keresztyéneknek mindig mosolyogni kell, boldognak lenni és örömtelinek, mint Pollyanna vagy a kis árva Annie.

Valójában, a Biblia azt mondja: „Mindennek megvan a maga ideje, és kijelölt ideje van minden dolognak az ég alatt... Ideje van a sírásnak, ideje a nevetésnek. Ideje van a gyásznak, ideje a táncnak." (Préd 3,1.4 NIV fordítás)

Néha az egyetlen megfelelő, logikus válasz az életre a bánat. A Biblia azt mondja, hogy legyél szomorú azok miatt, amiket elvesztettél, bánkódj a csalódásaid, a bűneid, a világban való szenvedés, és a barátaid miatt, akik szellemileg elveszettek. Isten nem várja el, hogy mindig boldog legyél. Sőt, azt akarja, hogy tudatos legyél a szomorúságodban.

Másodszor, a bánat elengedhetetlen ahhoz, hogy egészséges légy.

Ha sosem vagy szomorú semmi miatt, annak három oka lehet: kizárod a valóságot, kizárod az érzelmeidet, vagy nincs benned szeretet. Mert ha szeretsz, és szomorú dolgot látsz, akkor bánkódni fogsz miatta.

A szomorúság érzése fájdalmas, de egészséges megélni, és segít. Isten ajándéka. Ez az az eszköz, amit Isten azért adott, hogy átjussunk az élet változásain.

Vannak közöttetek, akik sok évig szenvedtek, amíg felnőtté váltak. Lehet, hogy elváltak a szüleid. Lehet, hogy bántalmaztak. Lehet, hogy mások szavai bántottak téged, de gyerekként nem tudtad, hogy hogyan szomorkodj egészséges módon, így elnyomtad magadban ezeket a sebeket.

Vissza kell menned és meg kell gyászolnod őket. Miért? Mert ha nem teszed, akkor érzelmileg megrekedsz, és azzal fogod tölteni a hátralevő életed, hogy hatással van rád egy múltbéli dolog, amit a körülötted lévőkön fogsz levezetni. Ez egészségtelen!

Dávid beszélt erről a Zsoltárok 32,3-ban: „Ameddig eltitkoltam dolgokat, gyengének éreztem magam mélyen belül, naphosszat sóhajtoztam." (LB fordítás)

Nem a te döntésed az, hogy milyen rossz dolgok történnek meg veled. De az a te döntésed, hogy hagysz-e helyet a bánatnak vagy sem. Azt mondod: Nem szeretek szomorú lenni! Nem minden feltétlenül jó érzés, ami segít és egészséges. Meg kell engedd magadnak, hogy meggyászold a veszteségeidet, hogy továbbléphess az életeddel és megkapd Isten áldását.

Beszéljetek róla:

• Mi az a veszteség, amit nem gyászoltál meg? Hogyan érintett ez fizikailag, érzelmileg és lelkileg?
• Honnan tudod, hogy itt az ideje befejezni a bánkódást?
• Hogyan nyilvánul meg a gyakorlatban, hogy hagysz másokat gyászolni és szomorkodni, és segítesz a veszteség idején?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2015.10.14)

"Öntsétek ki előtte szíveteket, Isten a mi oltalmunk!" (Zsoltárok 62:9b)

A Biblia azt mondja, hogy amikor veszteségek érnek, az első dolog, amit tenned kell, hogy elengeded a gyászodat.

Egy tragédia mindig erős érzelmeket vált ki: dühöt, félelmet, depressziót, aggódást és néha bűntudatot. Ezek az érzelmek félelmetesek, és nem tudjuk mit kezdjünk velük. Amikor nagy veszteség ér bennünket, ezek az érzelmek felkavarodnak bennünk. Ha nem rendezed el őket most, sokkal tovább fog tartani a felépülés.

Vannak közöttetek olyanok, akik sohasem rendezték le a bánatukat, gyászukat. Ti vagytok azok, akik elnyomják magukban ezeket az érzelmeket. Úgy tesztek, mintha nem lennének ott. Eljátszátok, hogy nem is léteznek. Ezért okoznak érzelmileg nehézséget olyan veszteségek, amik 20 vagy 30 éve értek benneteket.

Van egy legenda, ami azt mondja, Isten azt akarja, hogy állandóan mosolyogva járj, mondván: "Dicsőség Istennek!". A Biblia ilyet sehol sem állít.

Sőt, a Biblia az ellenkezőjét tanítja. A Máté 5:4-ben ez áll: "Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak." Nincs semmi baj azzal, ha gyászolsz. Amikor valaki keresztény, tudjuk, hogy a mennybe megy, emiatt nem úgy gyászoljuk, mint a világ. Nem miattuk gyászolunk, hanem magunk miatt, mert hiányozni fognak nekünk.

Mit teszel az érzelmeiddel? Le kell őket rendezned. El kell engedned a gyászodat. Nem tartod vissza vagy nyomod el őket. Nem játszod le újra és újra a fejedben. Elengeded, vagyis odaadod Istennek. Kiáltasz hozzá: "Istenem, ez fáj! Gyászban vagyok! Ezt nagyon nehéz elviselnem!" Ha jó példát akarsz látni, olvasd el a zsoltárok könyvét, ahol Dávid sokszor kifakad, és azt mondja: "Istenem, nehéz időszakon megyek keresztül. Tényleg nagyon fáj". Kiáltasz Istenhez, akárcsak Dávid tette.

A Zsoltárok 62:9b azt mondja: "Öntsétek ki előtte szíveteket, Isten a mi oltalmunk!" Akik most veszítettetek el valakit, meg kell értenetek, ha nem szabadultok fel a gyász alól, az előbb-utóbb ki fog törni belőletek. Az elnyomott érzelmek felgyülemlenek, és végül egy sokkal rosszabb helyzet alakul ki, mikor kirobbannak.

Először engedd el a gyászt, hogy Isten elkezdhesse meggyógyítani a szíved.

Beszéljünk róla:

• Mik azok a téves értelmezések a világban, amik visszatartanak bennünket attól, hogy elengedjük a gyászunkat, bánatunkat?
• Mi az a gyász vagy veszteség az életedben, amit még nem rendeztél le? Mit gondolsz, ez hogyan hat rád?

(Daily Hope by Rick Warren, 2013.11.10)

"Így szólt Jób: Mezítelen jöttem ki anyám méhéből, mezítelen is megyek el. Mindent, amim volt, az ÚR adta, és amit elvett, az Övé volt. Áldott legyen az ÚR neve!  Még ebben a helyzetben sem vétkezett Jób, és nem hibáztatta Istent." (Jób 1:21-22, LB fordítás)

A gyász az élet része, de ne hagyd, hogy a gyász időszakból gyászos élet legyen.

Egy bizonyos pontnál el kell engedned!

Különbség van a sírás és a sóhajtozás, a könnyezés és a gyötrődés között. Egy veszteség lesújthat, de nem határozhatja meg a személyemet. A veszteség az érettség része, de nem a személyiségem része.

Isten megadja azt a kegyelmet, hogy túléld azt, amin keresztülmész. Ezt a kegyelmet nem mások kapják meg, hanem te, ezért lehet, hogy másoktól rossz tanácsot kapsz!

"A felesége ezt mondta neki: Még most is kitartóan feddhetetlen vagy? Átkozd meg Istent, és halj meg! De ő így felelt neki: Úgy beszélsz, mint egy istentelen asszony! Csak a jó dolgokat kellene elfogadnunk Isten kezéből és soha semmi rosszat? Még ebben a helyzetben sem mondott Jób semmi rosszat" (Jób 2: 9-10, NLT).

Jób visszautasította, hogy keserű és bosszús legyen. A keserűség meghosszabbítja a fájdalmat. Nem enyhíti, hanem erősíti azt. "Vigyázzatok a keserűség meg ne gyökerezzék köztetek....mert az súlyos problémákhoz és fájdalmakhoz vezet a lelki életben" (Zsidókhoz írt levél 12:15, LB).

Jób 3 lépést ad újragondolásra:

1. Tedd rendbe a szívedet. Ez azt jelenti, hogy meg kell bocsátanod. "De én nem tudok megbocsátani"- mondod te. Ezért van szükséged a Krisztusra az életedben. Ő megadja neked az erőt a megbocsátásra.

2. Fordulj Isten felé. Kérd meg őt, hogy jöjjön a szívedbe, gyógyítsa meg azokat a sérüléseket, segítsen és adjon neked erőt a következő naphoz, következő héthez, következő hónaphoz.

3: Nézz szembe a világgal újra, erősen és bátran. Sokan, ha megbántják őket, visszahúzódnak a kagylóhéjába. Azt mondják: "Soha többé nem hagyom senkinek, hogy megbántson." Visszavonulnak az élettől. Jób pont azt mondja, hogy ennek az ellenkezőjét csináld. Gondold végig az életedet, ne menj nyugdíjba. Gyere vissza az életbe újra.

Jób életének boldog befejezése lett. "Az ÚR pedig jobban megáldotta Jóbot azután, mint azelőtt" (Jób 42:12). Jób átment mindezeken a nehézségeken, de ennek ellenére Isten jobban megáldotta élete végét, mint élete első felét.

Nem szeretnéd, hogy ez hasonlóan történjen nálad is? Mondd el ezt: "Istenem, nem foglalkozom azzal, hogy 5 vagy 50 évem van-e még hátra. Megáldanád, kérlek a hátra lévő életemet, jobban, mint az eddigit?"

Jób életének tanulsága ez: nem számít hogy ki bántott meg, mennyi ideig bántottak, milyen mélyen bántottak meg. Isten az életed hátralévő részét életed legjobb részévé teheti, ha hajlandó vagy megbocsátani és elengedni a neheztelést, felmenteni a tettest.

Beszéljünk róla:

• Gyász esetén miért gondoljuk azt, hogy könnyebb, ha visszahúzódunk, mintha olyan emberekkel lennénk, akik segítenek továbblépni?
• Mit szeretnél életed hátralévő részében elérni, miben segítsen Isten? Mi az, amit szerinted el kell engedned ahhoz, hogy teljes mértékben tudjon rajtad keresztül dolgozni?

(Daily Hope by Rick Warren, 2012.09.22.)