„Mindennek megszabott ideje van, megvan az ideje minden dolognak az ég alatt. [...] Megvan az ideje a sírásnak, és megvan az ideje a nevetésnek. Megvan az ideje a gyásznak, és megvan az ideje a táncnak” (Préd 3,1.4 Újfordítás).

Az élet kemény. Egyetértesz ezzel? Ádám édenkerti bűne miatt a világ megtört, és már semmi sem tökéletes. A tested sem működik tökéletesen, ahogy a gazdaság és a kapcsolatok sem. Az élet tele van veszteségekkel.

Meg kell értened néhány igazságot azért, hogy más nézőpontból tudd szemlélni az elkerülhetetlen veszteségeket, és felül tudj emelkedni rajtuk.

Először is, Isten nem várja el tőled, hogy mindig boldog légy.

Van egy olyan tévhit, hogy a keresztényeknek mindig mosolyogniuk kell, mindig boldognak és mindig derűsnek kell lenniük.

Pedig a Biblia azt mondja: „Mindennek megszabott ideje van, megvan az ideje minden dolognak az ég alatt. [...] Megvan az ideje a sírásnak, és megvan az ideje a nevetésnek. Megvan az ideje a gyásznak, és megvan az ideje a táncnak” (Préd 3,1.4 Újfordítás).

Néha az egyetlen elfogadott, és logikus válasz az élethez: a gyász. A Biblia azt mondja, hogy meg kell gyászolnod a veszteségeidet, a kiábrándultságot, a bűnt, a szenvedést és a barátaidat, akik lelkileg elvesztek. Isten nem várja el tőled, hogy folyton boldog légy! Sőt, azt akarja, hogy amikor szükséges, gyászolj!

Másodszor, a gyász nélkülözhetetlen az egészséghez.

Ha sohasem szomorodsz el, annak három oka lehet: fogalmad sincs a valóságról, fogalmad sincs saját érzelmeidről, vagy nincs benned szeretet. Amikor szeretsz, és szomorú dolgot látsz, akkor a bánat és a gyász természetes reakció.

A gyász, a szomorúság fájdalmas érzés, viszont egészséges, és segít is. És Isten ajándéka is. Egy eszköz, amit Isten azért adott, hogy átsegítsen az élet nehézségein.

Talán jó pár évvel ezelőtt, mialatt felnőttél, sérüléseket szereztél. Előfordulhat, hogy elváltak a szüleid. Esetleg erőszakosak voltak veled. Talán valaki szavakkal sértett meg. Gyermekként nem tudtad, hogyan gyászolj egészséges módon, ezért bánatodat jó mélyre elnyomtad magadban.

Vissza kellene menj, hogy meggyászold, és megfelelő módon lezárd azt! Miért? Mert ha nem zárod le, akkor érzelmileg beleragadsz, és azzal töltöd életed hátra levő részét, hogy arra reagálsz, ami valamikor réges-régen történt. És ráadásul ezt átragasztod a körülötted lévő emberekre is. Ez egészségtelen.

Dávid arról beszél a Zsoltárok könyve 32. fejezetének 3. versében, hogy „Amikor magamban tartottam a dolgokat, gyengének éreztem magam legbelül. Naphosszat siránkoztam” (NCV fordítás).

Nem te döntesz arról, hogy rossz dolgok történnek veled. Azonban a gyászolásról te döntesz. Mondhatnád: „Nem szeretek szomorkodni!” Sajnos nem minden esik jól, ami egészséges, és ami segít. Engedned kell, hogy az elszenvedett veszteségeken sírj és gyászolj azért, hogy tovább tudj lépni, és elnyerd Isten áldását.

Segítő kérdések elmélkedéshez és beszélgetéshez:

• Milyen veszteségeket nem sikerült meggyászolnod? Milyen hatással volt rád ez fizikailag, érzelmileg és szellemileg?
• Honnan tudod, hogy mikor kell véget vetni a bánkódásnak?
• A gyakorlatban hogyan néz ki az, ha hagysz gyászolni valakit, és támogatod őt veszteségében?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2019.07.03.)

“Közel van a megtört szívűekhez az Úr, és megmenti a reményvesztett lelkűeket.” (Zsoltárok 34:18)

Életünkben minden változás veszteséggel jár. Azért hagyjuk el a régit, hogy valami új jöjjön létre. Ám nem létezik veszteség fájdalom nélkül, ahogy fájdalom sincs gyász nélkül.

A gyász nem rossz dolog. Része az életben bekövetkező változásoknak. Ami rossz, az a feldolgozatlan veszteség, a feldolgozatlan gyász. Ha nem gyászolsz el valamit, akkor érzelmileg megrekedsz, és valami olyannal töltöd az életidődet, ami már régen megtörtént. Ez káros az egészségre!

Néha az egyedüli megfelelő és logikus válasz az életre, a gyász - veszteségek, csalódások, bűnök, és a világban történő szenvedések esetén. Isten nem várja el tőlünk, hogy mindig és folyamatosan boldogok legyünk, hanem azt szeretné, hogy tudatosan gyászoljunk. A gyász választás, döntés kérdése. Nem mindentől érezzük jól magunkat, ami egészséges és segítség. Meg kell, hogy sirasd a veszteségeket, hogy el tudd fogadni Isten áldását.

Nincs olyan számodra is megtapasztalható sérelem, amit Jézus ne értene meg. Jézus átélte a magányt, a kirekesztettséget, és mindenféle olyan elutasítást, ami minket valaha is érhet. A Jóhír az, hogy Ő azért jött, hogy meggyógyítsa a szívünket.

Amikor szomorú vagy, Isten magához von. A Zsoltárok 34:18.-ban ez áll: “Közel van a megtört szívűekhez az Úr, és megmenti a reményvesztett lelkűeket.”

Amikor gyászolsz, amikor siratsz valakit, úgy érezheted, hogy Isten fényévekre van tőled. Ám, amit érzel az nem mindig a valóság. Isten nincs távol tőled; sőt mit több, ilyenkor van a legközelebb hozzád. “Meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket.” (Zsoltárok 147:3)

Hagyd, hogy az Úr helyreállítsa lelked azáltal, hogy megteszed ezt a három dolgot:

Bízol a Jó Pásztorban, hogy megbocsátja vétkeidet. A Róma 3:23-24 ezt mondja: “Mindenki vétkezett, és híjával van az Isten dicsőségének. Isten azonban kegyelemből teszi a maga számára elfogadhatóvá az embert. Ez Isten ajándéka, amelyet Jézus Krisztus által elvégzett megváltásában kaphatunk meg.” (Róma 3:23-24)

Feloldozod a téged támadókat és a jövőre összpontosítasz. “Tisztítsátok ki magatokból a keserűséget, haragot, indulatosságot és mindenféle egyéb gonoszságot! Bocsássatok meg egymásnak, amiként Isten is megbocsátott nektek Krisztusban!” (Efézus 4:31-32)

Csatlakozol Jézushoz, hogy közösen vigyétek terheidet. Amikor Jézussal vagy egy igában, akkor nem kell egyedül cipelni terheidet, “Jöjjetek közel hozzám mind, akik belefáradtatok súlyos terheitek cipelésébe! Nálam megnyugvást találtok. Azt az igát vegyétek fel, amelyet én adok rátok, s tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos vagyok, s meg fogtok nyugodni. Mert az iga, amelyet én teszek rátok, nem nehéz! A teher, amelyet én helyezek a vállaitokra, könnyű.” (Máté 11:28-30)

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez

• Tartogatsz-e magadban olyan veszteséget, amit nem gyászoltál el? Amennyiben igen, milyen hatással van ez rád fizikailag, lelkileg és érzelmileg?
• Vajon mit jelent a lelki helyreállításod?
• Mit gondolsz, hogy Isten miért tűnik olyan távolinak akkor, amikor magad alatt vagy? És mit gondolsz, hogy mit akar Isten, mit tégy, amikor így érzed magad?

(*Daily Hope by Rick Warren, 2019.03.13)

"Még ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek a gonosztól, amíg te velem vagy; a te vessződ és botod vezetnek engem" (Zsoltárok 23:4., ESV fordítás).

Az veszteség gyakori forrása a stressznek. Elvesztheted a munkád, az egészséged, a pénzed, a jó híred vagy egy szerettedet.

Amikor az embereket valamilyen veszteség éri, két gyakori reakcióval találkozhatsz: az egyik a félelem, a másik a gyász. A gyász jó. A gyásszal tudunk átesni az élet változásain. Sőt, ha nem gyászolsz, megrekedsz! A gyász nem öl meg, ha kiengeded.

A félelem viszont rossz dolog. A Biblia egyszer sem mondja, hogy "Ne gyászolj","Ne búsulj","Ne könnyezz" vagy "Ne sírj". Azt viszont mondja, hogy "Ne félj". Ezt pedig 365 alkalommal is megteszi! A gyász nem bénít meg, a félelem viszont igen.

Dávid azt mondja a Zsoltárok 23:4-ben, hogy "Még ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek a gonosztól, amíg te velem vagy; a te vessződ és botod vezetnek engem" (ESV fordítás).

A pásztoroknál mindig van vessző és bot, hogy megvédhessék a bárányaikat. Dávid tudta, hogy ugyanígy Istennek is megvannak az eszközei arra, hogy megvédje őt és ő bízott Istenben, még akkor is, amikor a legsötétebb völgyekben járt.

Lehet, hogy éppen most az árnyék völgyén mész át - lehet, hogy épp a halál árnyékának. Lehet, hogy az eladósodás árnyékának völgyén. Lehet, hogy a konfliktus árnyékának völgyén. Lehet, hogy a depresszió árnyékának völgyén. Lehet, hogy a bátortalanság árnyékának völgyén.

Az árnyak félelmetesek. Emlékszel amikor gyermekként féltél az árnyaktól lefekvéskor? Tanultam néhány dolgot róluk.

Először is, az árnyak nem bántanak.

Másodszor, az árnyak általában nagyobbak mint a forrásuk.

Végül pedig a jó hír: ahol árnyék van, ott van fény is. Fény nélkül nem léteznek az árnyak. Szóval a kulcs, amikor átmész egy árny völgyén, hogy hátat fordítasz az árnyéknak és a fényt keresed. Hiszen amíg a fényen tartod a szemed - Jézuson, a világ fényén - az árny nem rémíthet meg.

Így tudsz keresztül jutni a halál árnyékának völgyén. Így csökkentheted a stresszt az életedben. Bízz Istenben a sötét völgyekben, ahogy Dávid is tette, aki így imádkozott: "Amikor készen állok feladni, ő tudja mit kellene tennem" (Zsoltárok 142:3., GNT fordítás)

Segítő kérdések elmélkedéshez és beszélgetéshez:

• Jelenleg milyen árnyakkal állsz szemben? Miért olyan ijesztőek számodra?
• Hogyan segíthet a Szentírás memorizálása szembenézni életed félelmeivel?
• Miért okoz stresszt az embereknek a félelem? Hogyan bénít meg és tart távol attól, hogy azt tedd, amire Isten elhívott téged?

(* Daily Hope by Rick Warren, 2019.01.05.)

„>Mezítelen jöttem ki anyám méhéből, mondta Jób, és semmim se lesz, amikor meghalok. Az ÚR adott mindent, amim volt, és minden az Övé volt, hogy elvegye. Áldott legyen az ÚR neve!< Még ebben a helyzetben sem vétkezett Jób, és nem követett el megbotránkoztató dolgot Isten ellen." (Jób 1:21-22, TLB fordítás)

„Még ha a halál árnyékának völgyén megyek is át, nem félek a gonosztól, mert te velem vagy; a te vessződ és botod vigasztalnak engem." (Zsoltárok 23:4, ESV fordítás)

A stressz egyik leggyakoribb forrása a veszteség. Elveszítheted a munkádat, az egészségedet, a pénzedet, a jó híredet vagy egy szerettedet.

Amikor valaki veszteséget él át, mindig két általános reakció jelenik meg: a félelem és a gyász. A gyász jó dolog, mert segít az élet változásain túljutnunk. Igazság szerint, ha nem gyászolsz, akkor megragadsz egy helyben. Ha viszont kiadod magadból az érzéseidet, akkor nem fogsz a gyászba belepusztulni.

A félelem ezzel szemben rossz dolog. Sehol sem ír olyat a Bibliában, hogy „Ne gyászolj!”, „Ne légy szomorú!” vagy „Ne sírj!”. Arra viszont nagyon is sokszor felszólít, hogy „Ne félj!”. Ezt pedig 365-ször megismétli! A gyász nem bénít meg, a félelem viszont igen.

Dávid így szól a Zsoltárok 23:4-ben: „Még ha a halál árnyékának völgyén megyek is át, nem félek a gonosztól, mert te velem vagy; a te vessződ és botod vigasztalnak engem.” (ESV fordítás)

A pásztorok mindig hordtak maguknál vesszőt és pásztorbotot, hogy megvédjék a bárányaikat. Dávid tudta, hogy Istennek ugyanígy megvannak az eszközei, hogy megvédje őt, és még a legsötétebb völgyekben is bízott Benne.

Talán éppen most mégy keresztül egy ilyen völgyön - talán éppen a halál árnyékának völgyén. Lehet, hogy az adósság, a konfliktusok, a depresszió vagy esetleg az elbátortalanodás árnyékának völgyén haladsz át.

Az árnyékok ijesztőek. Emlékszel még, hogy gyerekkorodban, az ágyban fekve mennyire féltél tőlük? Én már megtanultam pár dolgot róluk:

Először is: nem tudnak ártani neked.

Másodsorban: mindig nagyobbak, mint a forrásuk.

A jó hír pedig, hogy ahol árnyak vannak, ott egészen biztosan van fény is. Fény nélkül ugyanis nem lennének árnyékok sem. A megoldás, amikor az árnyékok völgyén haladsz át, hogy hátat fordítasz az árnyaknak, és a fény felé fordulsz. Amíg a fényen tartod a szemed – Jézuson, a világ világosságán – addig az árnyékok nem ijeszthetnek meg!

Így tudsz átjutni a halál árnyékának völgyén. Így tudod lejjebb vinni a stressz-szintedet. Bízol Istenben a sötét völgyben, csakúgy mint Dávid, aki így imádkozott: „Amikor már kész vagyok feladni, Ő tudja, mit kell tennem.” (Zsoltárok 142:3, GNT fordítás).

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Mikor viselt meg nagyon a félelem? Miért?
• Milyen árnyékokkal kellett mostanában szembenézned? Mitől annyira ijesztőek?
• Hogyan segíthet szembenézni a félelmeiddel, ha fejből megtanulsz bizonyos igeverseket?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2018.02.03)