"Barátom, azt kérdezem, 'Kinek képzeled magad, hogy kérdőre vonod Istent? Van joga az agyagnak megkérdezni a fazekast, hogy miért olyanra formálta, amilyen?'" (Róma 9:20, CEV fordítás)

A szellemi-lelki ajándékaid, a szíved, a képességeid, a személyiséged és a tapasztalataid az az öt dolog, ami azzá tesz, aki vagy.

Elfogadni magad - hogy Isten egyedi módon alkotott meg az ő dicsőségére - azt jelenti, hogy elfogadod, hogy Isten tudja, mi a legjobb. Mindennek a lényege a bizalom. Vagy azt hiszed, hogy Isten hibázott, amikor téged alkotott? Vagy bízol benne és tudod, hogy terve van az életeddel? Hiszed ezt?

Sokunk tesz olyan kijelentéseket, hogy "Istenem, vannak dolgok, amiket nem szeretek magamban. Bárcsak más lenne a hajam....., más színű lenne a bőröm..., bárcsak magasabb/alacsonyabb/vékonyabb lennék..., bárcsak tehetségesebb lennék..., bárcsak meg tudnám tenni ezt vagy azt..., bárcsak úgy néznék ki, mint ő..., bárcsak olyan okos lennék, mint ő....", és  sorolhatnánk még tovább. Ha ezt gondolod, akkor ezzel azt mondod Istennek, hogy elszúrta a dolgot, és mindenki más jól sikerült, de a te esetedben nagyon melléfogott.

Amikor elutasítod saját magad, lényegében Istent utasítod el, hiszen ő a Teremtőd. Amikor nem fogadod el magad, lázadsz Isten ellen. Azt mondod, "Istenem, jobban tudom nálad. Másképp kellett volna megalkotnod engem; más erősségekkel és gyengeségekkel."

Isten azonban azt feleli: "Nem, én pontosan ilyennek akartalak teremteni, mert azt szeretném, hogy te te legyél - az erősségeiddel és a gyengeségeiddel együtt. Mindegyik dicsőséget szerezhet nekem, ha elkezdesz aszerint cselekedni, ahogy megalkottalak, ahelyett, hogy valaki más próbálnál lenni.

Elutasítani magad valójában elég arrogáns dolog is. A Róma 9:20-ban a Biblia azt mondja, "Barátom, azt kérdezem, 'Kinek képzeled magad, hogy kérdőre vonod Istent? Van joga az agyagnak megkérdezni a fazekast, hogy miért olyanra formálta, amilyen?'" (CEV fordítás)

Ahányszor csak kételkedünk Isten szeretetében és bölcsességében, az bajt okoz. Ennek a problémának a gyökere az, hogy nem bízol Istenben. Nem hiszed el, hogy Isten tényleg szeret téged. Nem hiszed el, hogy ő a legjobbat akarja neked. Azt kívánod, bárcsak mássá formált volna. És ott van benned a keserűség, ezért csalódott vagy és nem tudsz azzá a személlyé válni, akinek Isten teremtett.

Nem kell azonban így élned - van remény! A Jób 10:10 ezt mondja: "Te irányítottad a fogantatásomat és formáltál engem az anyaméhben" (NLT fordítás). Isten akart téged, és szeret. Ezt hidd el, és bízz benne!

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Ha elhiszed, hogy Isten tényleg szeret téged, akkor az hogyan tudja megváltoztatni azt, ahogy te látod magad?
• Mi az, amit mindig is meg akartál magaddal kapcsolatban változtatni? Mit gondolsz, hogy tudja pontosan ezt a tulajdonságodat vagy adottságodat Isten az ő dicsőségére használni?
• Hogyan használta már eddig Isten a gyengeségeidet az ő dicsőségére?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2017.08.24.)

"Add oda magad teljesen Istennek, mert halott voltál, de most új életed van. Tehát használd az egész tested eszközként arra, hogy a helyes és megfelelő dolgot teszed Isten dicsőségére." (Róma 6:13/b, NLT fordítás)

Mit kell kezdened a szellemi/lelki ajándékaiddal, amelyeket Isten beléd helyezett? Először is négy dolgot:

1. Fedezd fel az ajándékaidat! Muszáj megtudnod, milyen ajándékokkal rendelkezel, mielőtt elkezded használni őket. Ne hanyagold el tovább azt a tényt, hogy van néhány rejtett ajándékod, amit egyáltalán nem használsz. Tudd meg, hogy mit adott neked Isten. A Biblia azt mondja az 1 Timóteus 4:14-ben, hogy "Ne hanyagold el a benned lévő lelki ajándékokat" (GNT fordítás).
   
2. Ajánld fel Istennek az ajándékaidat! A Biblia azt mondja a Róma 6:13-ban, hogy "Add oda magad teljesen Istennek, mert halott voltál, de most új életed van. Tehát használd az egész tested eszközként arra, hogy a helyes és megfelelő dolgot teszed Isten dicsőségére." (NLT ford.). Talán már tudod, hogy miben vagy jó és tehetséges, de nem az Úr javára használod, hanem a saját magadéra. Légy alázatos és minden ajándékodat szánd oda az Úrnak. Távolíts el minden kifogást az útból és mond Istennek: "Istenem, odaszánok mindent neked, amit tőled kaptam."
   
3. Fejleszd az ajándékaidat! Az ajándékok olyanok, mint az izmok: minél többet használod őket, annál nagyobbak lesznek. Erősítheted, fejlesztheted és növelheted azt, amit Isten neked adott. Bármilyen ajándék, amit Istentől kaptál fejleszthető, sőt fejlesztened is kell. Gyakorlás és tanulás révén egyre jobb lehetsz bennük. Tanulj másoktól is, akik ugyanazzal az ajándékkal rendelkeznek, mint te. Én megtanultam, hogy amikor Isten ad egy ajándékot, akkor még többet fog adni abból, ha jól használod - például még több tehetséget, pénzt, befolyást, kapcsolatokat vagy felelősséget. Azt mondja: "Megbízom ebben az emberben. Egyre többet és többet adok majd neki."
   
4. "Vesd be" az ajándékaidat! A "bevetés" ez esetben azt jelenti, hogy szolgálatba állítod az ajándékaidat. Ki kell állnod a csatatérre és el kell kezdened csinálni valamit. A Róma 12:6 ezt mondja: "Használnunk kell a különböző ajándékainkat annak a kegyelemnek megfelelően, amit Isten adott nekünk. Ha az ajándékunk az, hogy Isten üzenetét szóljuk, akkor a bennünk lévő hit szerint kell azt tennünk." (GNT ford.) Mi a legjobb módja annak, hogy felfedezzük, felajánljuk, fejlesszük és "bevessük" a szellemi-lelki ajándékainkat? Az, ha például részei vagyunk egy házi-csoportnak. Ez egy tesztkörnyezet! Ha még nem vagy része házi-csoportnak, akkor bátorítalak, hogy vedd fel még ezen a héten a kapcsolatot valamelyikkel. Így barátok között, egy biztonságos, támogató és bátorító környezetben próbálhatod ki és fejlesztheted az ajándékaidat.

 Kérlek, mondd el most ezt az imát:

"Köszönöm, Istenem, hogy elfelejtettél minden rosszat, amit valaha is tettem. A te kegyelmedben bízom. Ma elfogadom Tőled az örök élet ajándékát, amit azért kaptam, amit Jézus Krisztus tett értem. Tudom, hogy én magam nem tudok semmit tenni, amivel kiérdemelhetném, hogy a Mennybe jussak. Elfogadom a Te Szentlelkednek ezt az ajándékát. Élj rajtam keresztül és tölts be szereteteddel, örömöddel, békéddel és türelmeddel. Istenem, elfogadom azokat a különleges képességeket, amikkel megajándékoztál az életemben. Segíts, hogy felfedezzem, odaszánjam, fejlesszem és használjam ezeket, hogy azzá a személlyé válhassak, akinek Te megteremtettél. Jézus nevében. Ámen"

*(Daily Hope by Rick Warren, 2017.08.23.)

"Végül többre értékelik az emberek az őszinteséget, mint a hízelgést." (Példabeszédek 28:23., TLB fordítás)

Félünk attól, hogy szeretettel megmondjuk az igazat valakinek. Azért tartjuk magunkban az érzéseinket és rejtegetjük a problémákat a kapcsolatainkban, mert félünk a lehetséges következményektől. Engedjük, hogy a félelmünk nagyobb legyen, mint a szeretetünk. Szeretettel megmondani az igazat valakinek óriási kockázattal jár! Mivel pedig nem akarunk kockázatot vállalni, felszínes kapcsolatokat ápolunk.

A feleségem, Kay és én nagyon profik voltunk ebben a házasságunk elején. Elfojtottuk az igazságot, elrejtettük az érzéseinket és nem vettünk tudomást dolgokról. Mindent a szőnyeg alá söpörtünk, hogy fenntartsuk az adott állapotokat. Folyton csak söpörtük és söpörtük a szőnyeg alá a dolgokat, és egyre csak nőtt és nőtt a szőnyeg alatt a kupac, míg egy nap egyszer csak robbant!

Muszáj vállalnod az elutasítás kockázatát, ha szereted a másikat. Muszáj vállalnod a szeretetben való konfrontálódással járó dühkitörést azért, akit szeretsz. Ez óriási bátorságot igényel.

Néhányan lehet, hogy nem éreztetek szeretet egy hozzátok közel álló személy iránt hetek, hónapok vagy akár évek óta, mert sokáig elnyomtátok az érzéseiteket. Nem mondtátok el szeretetben az igazságot, és ez szép lassan megöli a kapcsolatot.

Kivel lenne szükséged egy őszinte beszélgetésre? Kivel kellene megbeszélned az igazságot szeretetben? Valakivel, aki ott él a környezetedben? Vagy valakivel a házicsoportodból? Látsz esetleg egy tizenévest, aki rossz irányba halad vagy olyan dolgokba keveredik, amibe nem kellene? Szereted és törődsz vele annyira, hogy elmond nekik az igazságot szeretettel?

Segítő kérdések beszélgetéshez és elmélkedéshez:

• Van olyan probléma valamelyik kapcsolatodban, amit szőnyeg alá söpörsz és úgy teszel, mintha nem is létezne? Hogyan tudnál szembenézni a problémával?
• Honnan tudsz bátorságot szerezni ahhoz, hogy leülj valakivel szeretetben megbeszélni az igazságot?
• Kivel kellene őszintén elbeszélgetned? Milyen lépéseket teszel meg ma azért, hogy elérd azt a személyt?

 *(Daily Hope by Rick Warren, 2017.07.27.)

"Péter eljött hozzá, és azt kérdezte: 'Uram, hányszor kellene megbocsátanom annak, aki újra és újra vétkezik ellenem? Hétszer?' 'Nem, nem hétszer' válaszolta Jézus, 'hanem hetvenszer hétszer!'" (Máté 18:21-22., NLT fordítás)

A megbocsátás általában egy egyszeri alkalom. Akkor hányszor is kellene elengednünk a saját igazunkat?

Amint megszűnik a sértettség érzése, tudni fogod, hogy megbocsátottál annak a személynek.

A Máté 18:21-22 azt mondja:"Péter eljött hozzá, és azt kérdezte: 'Uram, hányszor kellene megbocsátanom annak, aki újra és újra vétkezik ellenem? Hétszer?' 'Nem, nem hétszer' válaszolta Jézus, 'hanem hetvenszer hétszer!'" (NLT fordítás)

Péter azt hitte magáról, hogy igazán nagylelkű személy. A zsidó törvények szerint, meg kellett bocsátanod három alkalommal, ha ez megtörtént, akkor utána annyi volt. Többé nem kellett megbocsátanod annak az embernek. Ezért Péter úgy gondolta, "A törvény háromszori alkalmat ír. Mi lenne ha én dupláznék és a biztonság kedvéért még eggyel megtoldanám? Hétszer? (Istent ez biztosan lenyűgözi majd!)"

Jézus viszont azt mondta, "Tévedsz! Még csak meg sem közelíted! Mit szólnál inkább a hetvenszer hét alkalomhoz?" Ő azt mondja, hogy folyamatosan ezt kell tenned. Addig kell megbocsátanod, míg a fájdalom el nem múlik. Minden egyes alkalommal, amikor visszaemlékszel a sebre, lehetőséged adódik arra, hogy azt mondd: "Istenem, ez az ember komolyan megbántott engem, ami még mindig fáj. Én azonban szeretnék teljesen betöltekezni a te szereteteddel a neheztelés helyett, ezért elengedem a saját igazam és azt, hogy rosszat kívánjak annak a személynek. Azt választom inkább, hogy áldás kérek azokra, akik megsebeztek. Istenem, azért imádkozom, hogy áldd meg életüket - nem azért mert megérdemlik. Nem így van. Én sem érdemlem meg az áldást. Azért imádkozom viszont, hogy megtapasztalhassák a te kegyelmed, ahogy én is."

Ez nem könnyű. Sőt, kétségem sincs afelől, hogy néhányotoknak, akik ezt elolvassátok, a házassága önpusztító - nem azért, mert bántjátok egymást, hanem a megbocsátás hiánya miatt. Ez nem a sérülésekről szól, hanem a megbocsátás elutasításáról, ami rombolja a házasságot.

Lehet, hogy azt mondod: "Nem érzem úgy, hogy meg kellene bocsátanom." Ki érzi? Senki sem kerül megbocsátó hangulatba. Azért bocsátasz meg, mert ez a helyes és így tudod sínen tartani az életed. Ezek a lépések nem egyszerűek, viszont Isten erejével képes vagy rá.

Segítő kérdések beszélgetéshez és elmélkedéshez:

• Van olyan tönkrement kapcsolatod, amiben a "kiengesztelhetetlen különbségeket" okoltad? Hogyan játszott szerepet a megbocsátás hiánya ennek a kapcsolatnak a darabokra hullásában?
• A múlt mely sérelmei okoznak még mindig fájdalmat számodra? A megbocsátás miként segíthet a továbblépésben?
• Amikor ez bekövetkezik a kapcsolataidban, mit jelent, hogy Isten ereje munkálkodik az életedben?

* (Daily Hope by Rick Warren, 2017. 07. 14.)

"Használjátok világi forrásaitokat, hogy befektessetek másokba és barátokat szerezzetek. Amikor pedig javaitok elfogynak, ők tárt karokkal várnak majd benneteket egy örök hazában... Ha megbízhatatlanok vagytok a világi javaitokat tekintve, ki fogja rátok bízni a menny igazi gazdagságát? ... Nem szolgálhatjátok Istent és lehettek egy időben a pénz rabszolgái." (Lukács 16:9-14., NLT fordítás)

Könnyű adni amikor bővelkedsz az időben, energiában vagy a pénzben. A nagylelkűséged azonban akkor állja ki az igazi próbát, amikor nincs felesleged. Odaadnád azt a kicsit is amid van, ha másnak segíthetnél vele? Ha igen, akkor gratulálok! Átmentél Isten nagylelkűség tesztjén.

Miért teszteli Isten a bőkezűséged? Azért mert az ő képmására teremtett, úgy hogy ha olyanná akarsz válni mint Jézus, meg kell tanulnod nagylelkűnek lenni. Ha nem tanulod meg, sosem nősz fel lelkileg és nem tapasztalhatod meg Isten áldását.

Mi van akkor, amikor nehéz helyzetbe kerülsz és a dolgok nem mennek igazán jól; nincs munkád, nincs pénzed, úgy érzed nincs elég időd vagy energiád, hogy bármit is adni tudj. Mégis hogyan lehetnél bőkezű, amikor ennyire túl vagy terhelve?

Erre vonatkozóan jó példát szolgáltat nekünk a 2. Korinthus 8. Pál azt mondja a macedóniai gyülekezetnek: "Annak ellenére, hogy mennyi szörnyűségen és nehéz időszakon mentek keresztül, képesek voltak mély nyomorukat vegyíteni csodálatos örömükkel, az eredmény pedig az lett, hogy képesek voltak túláradóan adni másoknak is." (2. Korinthus 8: 2., TLB fordítás) Az öröm és a nagylelkűség mindig együtt jár.

Az igazi próbája annak, hogy mennyire bízol Istenben az, ahogy a pénzedet kezeled, ugyanis az mutatja meg, mi is az igazán fontos számodra.

Mint pásztor, azt szeretném, hogy sikeres légy pénzügyileg, hogy nagylelkű lehess, segíthess másokon és jó dolgokat tehess a világban. Ezért most itt van öt alapelv, ami segíthet a fejlődésben.

1. Ha engedelmeskedsz Isten látásának, ő gondoskodni fog rólad. Amikor azt mondod "Istenem, azt fogom tenni, amit te akarsz, attól függetlenül, hogy van-e pénzem vagy eszközeim megtenni." Isten mindent a rendelkezésedre fog bocsátani, amire csak szükséged van.
2. Amikor mindent megteszel amit csak Isten kér tőled, ő meg fogja tenni azt, amire nem vagy képes. Add Istennek amid van, akármilyen kevés is az, Isten pedig megsokszorozza, úgy ahogy nem is képzeled - ahogy megtette az öt kenyérrel és a két hallal is.
3. Isten ad a nagylelkű embereknek. Minél nagylelkűbb vagy, annál többet kapsz Istentől.
4. Amikor szükségben vagy, vetned kell egy magot. Mindegy, hogy neked is többre lenne szükséged, add oda. Az aratáshoz előbb ültetned kell.
5. A vetést mindig később követi a betakarítás. Az aratás nem automatikus. Időre és türelemre van szükség hozzá.

Segítő kérdések beszélgetéshez és elmélkedéshez:

• Mi az, amire Isten elhívott téged, de te félretetted, mert úgy gondoltad, hogy nincs időd vagy eszközöd hozzá, hogy végrehajtsd azt?
• Hogyan tudnál előre haladni az engedelmességben, hogy megmutathasd Istennek, hogy megteszed amit ő kér tőled és megbízol benne, hogy rendelkezésedre bocsájtja azt, amire szükséged van?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2017.06.30.)